Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/1. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VII. évfolyam 1. szám · 2006. február 17.

Tölcsérmell-műtét pántbeültetéssel

blank
blank
200601061.jpg
Dr. Kálmán Attila

A gyermeksebészet utóbbi évtizedeinek legnagyszerűbb újításaként tartja számon dr. Kálmán Attila egyetemi tanársegéd azt a műtéti eljárást, amelyet az országban elsők között az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán alkalmaztak az ezredfordulón. Azóta évente 40-50 tölcsérmell korrekciót végeznek minimál invazív technikával.

– A hagyományos tölcsérmellkas-korrekció nagyjából ötven éve terjedt el a világon. A széles elülső mellkasfali feltárással, annak stabilitásának megbontásával járó, két és fél-három órás operáció azonban nagy vérveszteséggel, komoly megterheléssel járt – tájékoztat dr. Kálmán Attila. – Az említettek miatt csak a legsúlyosabb deformitásokat operáltuk. Holott nagyon sok olyan gyerek volt, akiket zavart az enyhébb fokú elváltozás is, s az egészséges lelki fejlődésük érdekében indokolt lett volna a korrekció. Mégsem vállalkozhattunk erre, mert a műtéti heg gyakran csúnyább képet mutatott, mint az eredeti deformitás és a műtét kockázata, az általa okozott megterhelés aránytalanul nagy lett volna.

Ezt a szakmai dilemmát oldotta meg Donald Nuss amerikai gyermeksebész új eljárása, amelyet – tízévnyi előkészítő munka után – 1998-ban publikált. Az általa kidolgozott módszer pár esztendő múltán világszerte népszerűvé vált, természetes, hogy felkeltette a klinikán dolgozó gyermeksebészek érdeklődését is.
blank
200601062.jpg
Tavaly nyáron a műtét után

Plasztikminta alapján

– A legideálisabb ilyenkor a helyszínen elsajátítani az új technikát, ám ez ritkán adatik meg – folytatja Kálmán doktor. – De egy gyakorlott sebész folyóiratokból és az interneten is megszerezheti a szükséges ismereteket, s belevághat. Ehhez azonban az kell, hogy a főnöke segítse. Szerencsére Verebély Tibor professzor úr nyitott az új dolgokra, és alapos megbeszélés, megvitatás után indokolt esetben segíti azok bevezetését. Az első kiválasztottunk egy óvodáskorú kislány volt, akinek az elülső mellkasfaláról mintát vettem és elkészítettem plasztikból. Nagyon sokat töprengtünk a műtét menetén. Mivel a klinikán nem használunk ortopédiai eszközöket, protéziseket, ezért konzultáltunk ezeket alkalmazó kollégákkal is. Szükségünk volt ugyanis a beültetendő fémlemezre. Ezt egy egri cég készíti számunkra, azóta is az általunk kialakított formában, különböző méretekben. Ennek megtervezésekor némileg módosítottunk az eredeti lemezen. A protézis műtétenként körülbelül 40 ezer forintba kerül, tehát nem mondható nagyon drágának. A többi szükséges műszert a meglévő eszközeinkből állítottuk elő, kisebbfajta átalakításokkal. Az első hazai műtétre 2000 májusában került sor, egy időben az I. sz. Gyermekklinikán és Miskolcon.

Az új eljárás egyik nagy előnye – mint hallottuk –, hogy szükségtelen az elülső mellkasfal megbontása. Csupán kétoldalt, a középső hónaljvonalban ejtenek 3-4 centis metszést – ezeken keresztül vezetik be a lemezt, mely kiemeli a besüppedt szegycsontot és azt a mellkasfal átépüléséig megtartja. A lemezt két-két és fél év után távolítják el. A műtétet a mellüregbe vezetett optika segítségével, annak ellenőrzése mellett végzik. A mellkasfalon oldalt elhelyezkedő kis hegek alig láthatóak a műtétet követően. De még ennél is fontosabb szempont, hogy mivel a deformitás korrigálásához szükségtelen csontot, bordát, porcot vágni, így nem kell számolni a mellkasfal későbbi elmerevedésével – mint a hagyományos operációnál –, hanem megmarad annak integritása, tágulékonysága. Summa summarum: sokkal kisebb a műtéti kockázat és a beteg megterhelése, jobb az eredmény (bár az OEP ugyanúgy finanszírozza, mint a régi műtétet). Ezért most már azokat az enyhébb fokú deformitásokat is korrigálhatják, amelyek csak esztétikai, ennélfogva pszichés gondokat okoztak a gyerekeknél. Páciens pedig akad bőven.

Újítások terjesztői

– Igen gyakori az ilyen jellegű deformitás. S mivel a többi gyermeksebészetekhez képest jóval hamarabb honosítottuk meg ezt a módszert, ezért az egész országból jönnek hozzánk műtétre. Szimmetrikus deformitás esetén a legideálisabb 10-15 éves korban elvégezni a beavatkozást. De nagyon sok olyan fiatal felnőtt van, akiket gyerekkorukban megoperáltunk volna, ha akkor ismerjük ezt az eljárást. Ezért most utólag végezzük el a korrekciós műtétet, mert még 20 éves kor körül is ki lehet emelni a szimmetrikusan besüppedt szegycsontot. Amennyiben viszont kifejezetten aszimmetrikus az elváltozás, akkor jobb hamarabb elvégezni a beavatkozást.

Példaként említi a gyermeksebész az ottjártunkkor látott, már sikeresen lábadozó 6 éves kisfiút, akinek a besüppedt szegycsontja oly mértékben elcsavarodott volt, hogy azt, ha nem operálják meg most, később sokkal kevesebb eséllyel lehetett volna korrigálni. Magyarázatul még hozzáfűzi: akad még a tölcsérmellkas-műtétnél finomítanivaló, főleg az ilyen aszimmetrikus eseteknél, de megpróbálnak folyamatosan fejlődni.

A gyermekklinika sebészei nem először honosítottak meg vagy tökéletesítettek műtéti eljárásokat, egyebek mellett innen terjedt el az országban a kizárólag a végbélen keresztül végezhető vastagbél-kiirtásos módszer is. Az új megoldásokat szívesen osztják meg máshol dolgozó kollégáikkal, rendszeresen tartanak előadásokat, bemutatókat budapesti és vidéki kórházakban.

Tolnai Kata-Tóth Andrea

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/1. szám | Előző cikk | Következő cikk