|
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2005/10. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
| Semmelweis Egyetem · VI. évfolyam 10. szám · 2005. szeptember 30. |
|
Tulajdonképpen csak a varázsló kertjét jöttünk megnézni. Hol van az a kert? Igaz, te ezt nem tudod. Persze, akkor nem mondtuk el senkinek a dolgot. Majd meglátod, eljössz velünk, ugye? Nincs messze... A varázsló kertje mostantól a Balassa és Tömő utca sarkánál egy belső kertben van, és határos Bokáék grundjával. Ha íróra gondolunk, ritkán jut eszünkbe az ember. A lakhatatlan és idegen világban összegezni és talán menekülni akaró, az igazán semmit nem értő, magát roncsoló, mindent élvező és elutasító, szakadék szélén tántorgó ember. Kosztolányi unokaöccse, nyugatos őstehetség, orvos, zenekritikus, író, szerető, apa, gyilkos és öngyilkos. Vallomások vad őszinteségével, elhatározásokkal, amik sosem tartattak be, vad önvizsgálatokkal, zseniális, rövid élettel és életművel, valamint generációkra örökül hagyott fájdalommal. Csáth Géza (eredeti nevén dr. Brenner József, Szabadkán született 1887-ben február 13-án és 1919-ben halt meg, író, kritikus, zeneesztéta, orvos) idén nyolcvanhat éve, szeptember 29-én mérgezte meg magát végleg. Előzőleg júliusban több lövéssel megölte feleségét, akkor egyéves lánya anyját. Írózseni, pszichiáter, súlyosan morfinista. A századelő magyar prózájának megújítói közé tartozik az emberi lélek új tájain bolyongó szuggesztív-kemény írásaival. Jeltelen sírban nyugszik Szabadkán, bár fekete fakeresztet kívánt fejfának.
Halála évfordulójára megkapta emléktáblára applikálva, a Varázsló kertjében, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika belső kertjének falára. Itt élt és dolgozott. A táblát Marosits József szombathelyi szobrász- és grafikusművész készítette mélyzöld gránit, fa, bronz-portré, fakereszt torzó és Weiner Leó Chopin emlékére írt zenéjének utolsó öt ütemének varázslatából. Az első és egyetlen mementót a Bálint György Akadémián nyáron velem diplomázott fiatal újságíró, Kéner Balázs magánemberként állíttatta Csáth Gézának. Ott volt sok mindenki, aki számít. Beszédet mondott a klinika volt igazgatója, dr. Tringer László, Esterházy Péter és Tolnai Ottó írók, valamint a tábla állíttatója. Az emlékművet Esterházy Péter, Tolnai Ottó és Kéner Balázs leplezte le, aki a kertben kis emléktölgyfát is ültetett. Koszorút helyezett el az Írószövetség részéről Szakolczai Lajos író-kritikus. Varga Tamás tanár úr, a Gothard Jenő Általános Iskola igazgatóhelyettese a Szombathelyi Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának tagjaként és mint támogató magánszemély koszorúzott. (Támogatók: Magvető Kiadó, Szombathely Város Önkormányzata, Varga Tamás, Gothard Jenő Általános Iskola, valamint: Magyar Orvosi Kamara: dr. Éger István elnök, Magyar Újságírók Országos Szövetsége: Eötvös Pál elnök, a Vas megyei Közgyűlés elnöke: Markó Péter, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola, a Vas megyei TIT) Sok vendég összegyűlt az avatás alkalmából. Jelentős, neves, ismert emberek. Állunk a szép ünnepen és egy ütemmel Esterházy Péter előtt súgom egykori iskolatársnőm – Szántó Piroska, Csáth Géza kétszeresen árva unokája – fülébe: ezek szerint itt van Nemecsek szelleme is... Tulajdonképpen csak a varázsló kertjét jöttünk megnézni. …Hol van az? Most már itt. urbán beatrice |
|
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2005/10. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|