Jóllehet Aristoteles óta az orvoslás lényegi felismerése a test és a lélek egysége, mégis az elmúlt század során a természettudományos orvoslás rendkívüli fejlődése átmenetileg szinte elfeledtette azt, hogy minden életjelenségünket alapvetően az emberi agy, tudat, psziché befolyásolja.

Ez a szomatikus szemlélet orvosképzésünkben is tükröződik, amennyiben a nagy ismeretanyag döntően az emberi test funkcionális értelmezésére vonatkozik és rendkívül kevés az, ami e működésekben a psziché szerepére utal. A jövő orvosi curriculumának – de már a jelenének is – foglalkoznia kell az élettani és kórélettani jelenségek, a betegségek pszichológiai vetületével, tanítania kell a pszichológiai alapfogalmakat, melyek megközelíthetőbbé teszik a kóros tudatállapotok, memóriazavarok megértését korunkban az emberiséget legjobban fenyegető veszélyekkel, az agresszióval, a szorongással, a depresszióval összefüggésben.

Fentiek tükrében a Magatartástudományi Intézet munkatársai nemzetközi viszonylatban is egyedülálló munka megírására vállalkoztak. Kopp Mária és Berghammer Rita szerkesztésében 19 munkatárssal megírták a 636 oldal terjedelmű, 14 fejezetből álló „Orvosi Pszichológia” tankönyvet, mely szemléletét illetően az orvoslás híd szerepét valósítja meg a természettudományok és a társadalomtudományok között.

A könyv feltárja a lélektani folyamatok társadalmi összefüggéseit, megvilágítja, hogy ezek a tényezők milyen mechanizmusokon keresztül vezetnek megbetegedésekhez. Kiemelten szerepel az emberi személyiség, a hivatás, az orvosi szocializáció kérdése és hangsúlyosan az orvos-beteg kapcsolat. Jelentős helyet kap a stresszel való megküzdés és a krónikus stressz, mint a legnagyobb népegészségügyi probléma. Továbbá a könyv az egyes megbetegedésekkel kapcsolatban tárgyalja a pszichoszomatika, magatartásorvoslás, pszichoterápia modelljeit, valamint a haldoklás, a gyász lélektanának tabutémáit is. A könyvet az orvoslásban használható pszichológiai vizsgálati módszerek áttekintése zárja.

Külön kell szólni arról a vizuális élményről, melyet Kass János grafikái jelentenek. Minden fejezet élén a szöveggel szerves egységben e grafikák visszahozzák számunkra az orvoslás művészetét és absztrakcióik tanúsítják az orvostudomány és a művészet ugyanazon tőről fakadását.

Végül, de nem utolsósorban dicséret illeti a kiadót, amely az Orvosi Pszichológia megjelentetésével fontos missziót teljesített. Olyan művel gazdagította az orvosi könyvpiacot, amely mint orvosi munka, sok éve hiányzott. A könyvet igazi élvezet kézbe venni. A nyomdai kiállítás minősége kifogástalan, ízléses borító, példamutató, a tanulást segítő tipográfia. Mint tankönyv, terjedelmében elfogadható, de azon túl, gazdag, up-to-date információtartalma és irodalomjegyzéke a szakemberek számára is nélkülözhetetlenné teszi.

Dr. Donáth Tibor