A győzelem napja, május 9-e alkalmából avatták fel a béke hatvanadik évében az egyetem főépülete falán az egyetem II. világháborús (1940–1945-ig meghalt) áldozatinak emléket állító relief-et. Még tavaly, az októberi forradalom egyetemi ünnepén Somogyi János javasolta e tábla állítását. A néhány hónap alatt elkészült mű alkotója Domonkos Béla. A munkálatok technikai kivitelezésében kiemelkedő részt vállalt Bécsi Antal, az egyetem nyugalmazott főmérnöke.

Tulassay Tivadar rektor avató beszédében hangsúlyozta, hogy a közösségben élő emberek közül mindig vannak, akik áldozatot hoznak. E hősök sorsa üzen a jelennek: lelki erőt ad a ma emberének. Csak úgy tudjuk magunkat átmenteni a jövőbe, ha nem felejtjük el a múltat és az áldozatokat – mondta.

Sótonyi Péter rektor emeritus visszautalt a 2001-es esztendő azon egyetemi tanácsülésére, ahol megfogalmazódott, hogy a vállalt múltnak méltó tisztelettel állítson emléket az egyetem. Megköszönte, hogy Tulassay Tivadar rektor ezt a gondolatot támogatta és folytatta a megvalósítását.

Somogyi János ny. professzor a tények és az igazság töretlen érvényre jutását hangsúlyozta, mondván, ki gondolta volna néhány tíz éve, hogy nem sokkal később a második világháború mártír-áldozatairól fogunk beszélni. Ez a tábla emléket állít keresztény és zsidó áldozatoknak egyaránt.

Domonkos Béla, Tulassay Zsolt és Tulassay Tivadar rektor

Szoboravatás

Az ünneplők a tábla avatása után báró Korányi Frigyes mellszobrának leleplezésének részesei voltak. Alkotója szintén Domonkos Béla, a talapzat Szilasi László és Weisgaber László kőfaragó mesterek munkája.

Tulassay Tivadar megnyitó beszédében a belső klinikai telep megépülésnek idejére, a kiegyezést követő századelő fellendülésének időszakára utalt vissza. Korabeli könyvekből tudjuk, hogy a világ csodájára járt ennek az épület együttesnek, az akkori legmodernebb technikai megoldásokkal építették: alagút kötötte össze az épületeket, hőlégbefúvásos fűtést alkalmaztak, és építészetileg is kiemelkedő teljesítmény volt. A XX. század második fele az érték teremtés és megőrzés helyett az érték pusztulás időszaka volt hazánkban. Ennek is tulajdonítható, hogy nem volt a közgondolkodás része elődeinkre emlékező műalkotások létrehozása. Ugyancsak az értékvesztés majd félszázadában pusztult le a szellemi értékeket körülvevő környezet is. Mint mondta a rektor, elődje, Sótonyi Péter rektor emeritus kezdeményezte a Semmelweis szobor felállítását. Névadónk szobrával, munkásságának üzenetével nap mint nap együtt élni, óriási szellemi és gondolkodásbéli fejlődést indít el – hangsúlyozta. Ezen példán buzdult fel a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, Tulassay Zsolt professzor, aki igazgató elődjének, Korányi Frigyesnek kívánt emléket állítani az alapítványi összefogással készült mellszoborral. A főépület udvara az egyetem szellemiségéhez méltó, kulturált környezetté vált – őrizve a nagy elődök emlékét – mondta a rektor. Élnek és üzennek a szobrok, és üzenete lesz mostantól annak is, hogy mind Magyarország nemzeti lobogója, mint pedig az egyetem két címert hordozó zászlaja is mindig lobogni fog a főépület udvarán. Ezzel is jelét adjuk annak – mondta a rektor, hogy büszkén vállaljuk identitásunkat.

Korányi Frigyes, a budapesti orvosi iskola máig ható kisugárzással bíró, kiemelkedő alakjának munkásságát Tulassay Zsolt igazgató ismertette.

–tolnai–