Dr. Bujdosó László

A közeljövőben létrejövő új szakfelügyeleti rendszer – a jogszabály értelmében – a korábbinál jóval nagyobb szerepet kap a minőségi ellátás ellenőrzésében. Ezzel egy időben több országos intézet megszűnik, a megmaradtak feladatait pedig újrafogalmazzák A főbb változásokat dr. Bujdosó László országos tisztifőorvos ismertette.

A '90-es évek közepétől egyre több szó esik az egészségügyi struktúra átalakításának elkerülhetetlenségéről. Akkoriban született meg az ágyszámokat egy bonyolult képlet segítségével csökkenteni akaró „ágylábtörvény”. Ennek kudarca után az alapvető betegjogok közül erős hangsúlyt kapott a helyben hozzáférés joga, ami még ma is meghatározó szempont. Az utóbbi időkben azonban egyre fontosabbnak tekintik annak az ellátásnak a minőségét, amelyhez a beteg hozzáfér. Ne csak ahhoz legyen joga a betegnek, hogy a lakóhelye közelében kapjon ellátást, de ahhoz is, hogy meggyógyuljon – hangzik az új jelszó. Alapvető betegjog a megfelelő minőségű ellátáshoz való jog.

Ennek biztosításában az államnak kiemelt szerepe van, kötelessége őrködni az ellátás minősége fölött, e feladat letéteményese pedig az egészségügyi hatóság, az ÁNTSZ – mondta dr. Bujdosó László országos tisztifőorvos. A gyógyító-megelőző intézmények és szolgálatok szakfelügyeletéről szóló 8/1993. (111.31.) NM rendelet célja annak idején az volt, hogy az adott szakterület felügyeletét maga a szakma lássa el. Ez a fajta rendszer azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem garantálja az ellátás minőségét, nincsenek eszközei a beavatkozásra, nem annyira a minőséggel, mint a feltételek meglétével foglalkozik. A kettőt kívánja egyensúlyba hozni az új szakfelügyeleti rendszer, melynek célja, hogy minden egyes szakterület a szakma korszerű szabályai szerint működjön és szakmai felügyeletét az adott szakma szakértője lássa el. Azt várják, hogy napi gyakorlat legyen az egészségügyi szolgáltatók szakmai ellenőrzése, a bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek és a betegellátás hatékonyságának szisztematikus monitorozása, a jogszabályban előírt minimumfeltételek és a minőségi követelmények indikátorok segítségével történő ellenőrzése. Az új szakfelügyeletnek alkalmasnak kell lennie a beavatkozásra. Ha kell, szankciókkal érje el, hogy a szolgáltatók megfeleljenek a korszerű, jó minőségű ellátás iránti igényeknek. Mindezt a klinikai audit módszertanának átvételétől várják, ami nem más, mint a minőség egzakt eszközökkel való mérése.

Módszertani központ

Az egészségügyben nem új lehetőség a napi gyakorlati tevékenység standardokhoz hasonlítása. Viszonylag újabb keletű azonban a klinikai audit, mint a mindennapi gyakorlat szisztematikus elemzésére szolgáló módszer elterjedése. Ez a folyamat magában foglalja a minőségügyi feladatok fontossági sorrendjének megállapítását, a projekt tervezését, a projektterv bevezetését és hatásának értékelését. Ennek során orvosok, nővérek és szakdolgozók szisztematikusan áttekintik, s szükség esetén változtatnak a betegek kezelésével és ellátásával kapcsolatos gyakorlatukon.

Az új szakfelügyeleti rendszer egy központból működik majd és az ÁNTSZ működteti. Az új intézmény, az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ átveszi az országos intézetek szakfelügyeleti és módszertani feladatainak egy részét, a megszűnőkét teljes egészében. Szervezetileg ide tartoznak minden szakma országos szakfelügyelő főorvosai, akik az egységes módszertant közvetítik majd a területen működő szakfelügyelőknek, s szervezik, irányítják a szakfelügyelők képzését.

Az országos tisztifőorvos elmondta: hosszas fejtörés után döntöttek úgy, hogy a szakfelügyelők ne legyenek köztisztviselők, hatósági emberek, jobb, ha a szakmához állnak közelebb, így hitelesebben képesek megítélni a minőséget. Ennek ellenére a szakfelügyeletnek komoly hatásköröket biztosít a jogszabály. Továbbképzésre kötelezhet, a jártasság igazolására szólíthat fel, előírhatja, hogy bizonyos eljárások a szakma szabályai szerint történjenek, leállíthat beavatkozásokat azoknál a szolgáltatóknál, amelyeknél nem találja megfelelőnek a szolgáltatás minőségét, kezdeményezheti a működési engedély visszavonását, ha a betegek egészségét veszélyeztetve látja. Mindezt azonban nem közvetlenül, hanem mint az ÁNTSZ szerződött partnereiként végzik. Az ellenőrzés után ÁNTSZ eljárást kezdeményezhet a helyi tisztifőorvos.

Ötvennél több szakmának lesz országos szakfelügyelete. Az alapszakmákban városi, a kevesebb szolgáltató hellyel rendelkező szakmáknak pedig regionális szintű szakfelügyelete lesz. Pályázat útján olyan szakfelügyelőket szeretnének kiválasztani, akik elismert, nagytekintélyű művelői szakmájuknak az adott térségben is, alkalmasak a szakterülethez kapcsolódó tevékenységek vizsgálatára, megítélésére és hatósági beavatkozás kezdeményezésére.

Perszonáluniók ellen

Az országos szakfelügyelő főorvosok feladatai is igen sokrétűek lesznek. Kapcsolatot kell tartaniuk az érintett szakmai kollégiummal, a módszertani központtal, az egyetemekkel, a tudományos társaságokkal és az így kialakított szakmai igényeket közvetíteni a területen működő szakfelügyelőknek. A szakfelügyeletnek a jövőben szorosan együtt kell működnie az OEP ellenőreivel – hiszen a szakmai minőség és a finanszírozás szétválaszthatatlan –, továbbá az orvosi kamara megyei szervezetei szakmai bizottságaival. Bujdosó László hangsúlyozta: igyekeznek majd kiküszöbölni a párhuzamosságokat, és azt is, hogy személyi összefonódások, netán „perszonáluniók” jöjjenek létre.

A szakfelügyelet átalakítása időben egybeesik több országos intézet megszüntetésével és a megmaradtak feladatainak újrafogalmazásával. A megszüntetettek többsége valamely intézményre ráépített intézet volt. Némelyikük gyógyító tevékenységet is folytatott, azt többnyire az a kórház, klinika veszi át, ahol eddig működött. Az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet laboratóriumi funkcióit, AIDS-szűrő vizsgálatait, továbbá epidemiológiai feladatait az Országos Epidemiológiai Intézet folytatja, a szakfelügyeleti és módszertani feladatok pedig átkerülnek a módszertani központhoz, illetve az országos szakfelügyelő főorvoshoz. Hasonlóan rendezték el a többi megszűnt intézet funkcióit is.

Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ vezetőjét a minisztérium választja ki, pályázati úton. Az intézet megszervezésére, létrehozására Brunner Péter, az Országos Közegészségügyi Központ főigazgató-helyettese kapott megbízást.

Nagy András László
 

Megszűnt országos intézetek Országos Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Országos Belgyógyászati Intézet, Országos Érsebészeti Intézet, Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet, Országos Ortopédiai Intézet, Országos Patológiai Intézet, Országos Sebészeti Intézet, Országos Szemészeti Intézet, Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet.