Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2005/4. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VI. évfolyam 4. szám · 2005. március 25.

A normatív finanszírozás alkonya

blank

A felsőoktatás finanszírozásáról készített számvevőszéki jelentést ismertette nemrégiben Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója. A vizsgálat kapcsán a számvevők leszögezték: a felsőoktatási feladatfinanszírozás rendszerét felül kell vizsgálni. Annyi bizonyos, hogy a normatív finanszírozás jelenlegi – hallgatói létszámot finanszírozó módja nem tartható.

A felsőoktatás feladatfinanszírozása a vizsgált 2000-2003-as időszakban 31 százalékkal, 7,6 milliárd forintról 5,3 milliárd forintra csökkent – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A szervezet helyszíni ellenőrzése az Oktatási Minisztérium irányító-szabályozó tevékenységére, továbbá 14 állami, 6 egyházi és 2 alapítványi felsőoktatási intézményre terjedt ki.

Döcögő integráció

Az ellenőrzés során kiderült: az intézmények a támogatási összegek felhasználásával kitűzött oktatási-képzési célokat csak részben tudták megvalósítani – hívta fel a figyelmet Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója. Különösen a szakmai könyvek, folyóiratok beszerzésének támogatása nem elégítette ki az intézményi igényeket.

Integrációs célokra kevés összeg állt rendelkezésre, így a támogatások hatása alig volt értékelhető, ezen a téren kevés előrehaladás történt. Az informatikai célú feladatfinanszírozási támogatások elősegítették a felsőoktatási intézmények informatikai ellátásának javulását, de az ezzel kapcsolatos beszerzések többsége központi és intézményi beruházási forrásokból valósult meg. Az ÁSZ a vizsgálat alapján javasolta, hogy a felsőoktatás feladatfinanszírozásának jogcímeit vizsgálják felül. Szükségesnek tartja az előirányzatok és a feladatok jobb összehangolásának megteremtését, a feladatfinanszírozási támogatások koncentráltabb hasznosítását, a pályáztatásnál mérhető teljesítménykategóriák meghatározását. Bihary Zsigmond szorgalmazza, hogy az intézményvezetők dolgozzanak ki intézményen belüli monitoring-rendszert, ennek segítségével pontosan követhető az oktatási pénzek útja.

Vegyes modellek

A felsőoktatásban nem lehet kizárólag piaci modellt elképzelni, finanszírozásában a vegyes, állami és piaci modell lenne a kívánatos – mondta Báger Gusztáv, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének (ÁSZ FEMI) főigazgatója. Az államnak a jövőben is alapvető szerepet kell játszania a felsőfokú képzés finanszírozásában, mivel alapvető emberi jog érvényesüléséről van szó, amelyért az államnak az anyagi garanciát is vállalnia kell – jelentette ki. Az ÁSZ FEMI tanulmányára (A felsőoktatás átalakulása, a finanszírozás korszerűsítése) utalva a főigazgató a költségvetési támogatás korrigálását javasolta az intézményfinanszírozás és az alapkutatások versenyfinanszírozási támogatásánál. Fontosnak tartaná továbbá a bérhelyzet és az infrastrukturális feltételek javítását, az intézmények versenyképességének növelését.

Báger Gusztáv szerint a vagyonkezelés tárgyát képező létesítményeket – részletes állapotleltárral – portfolió vagyonkezelésbe kell adni, lehetővé téve ezek intézmények közötti cseréjét rendkívüli körülmények esetén. A PPP-programoknak fontos szerepük lehet a felsőoktatás infrastrukturális hátterének bővítésében – jegyezte meg végül a főigazgató.

Tolnai

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2005/4. szám | Előző cikk | Következő cikk