Dr. Báger Gusztáv

A készülő felsőoktatási törvény segédanyagának szánta A felsőoktatás átalakulása, a finanszírozás korszerűsítése című tanulmányát az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete (ÁSZ FEMI). A helyzetértékelést és javaslatokat tartalmazó munka nyilvánosságra hozatalakor keményen kritizálta a jelenlegi gyakorlatot dr. Báger Gusztáv főigazgató. A vele készült interjúban egyebek mellett ez is szóba kerül.

– Az orvosegyetemek eddig képesek voltak – nagyon ügyesen – elfogadtatni a számukra előnyösebb támogatási normatívákat. Alighanem szakminisztériumuk okosabban védi az érdekeiket – véli a főigazgató. – Megnéztük például, hogy nincs lényeges különbség – technikai felszereltség és eszközigényesség szempontjából – a gyógyszerészképzés és a műegyetemi vegyészképzés között. Mégis az előbbinél magasabb az állami normatíva. Az orvosegyetemek más felsőfokú intézményekhez képest jobb helyzetben vannak.

– Ugyanakkor a főhatóság határozza meg a felvehető hallgatói létszámot, amely nem duzzasztható tovább. Az orvosképzés nem hozhat létre új szakokat, mint más egyetemek, mert akkor az orrára koppintanak.

– Ez valóban korlátot jelent. De a jövőben valószínűleg nem lesz kivihető az állami támogatás adása kizárólag csak a hallgatói létszámarány alapján. Komplexebb, teljesítményalapú normatív finanszírozásra van szükség. Olyanra, amely nemcsak a mennyiséget veszi figyelembe, hanem a minőségi követelményeket is, például a tanárok tudományos fokozatát, a végzett hallgatók munka-erőpiaci pozícióját, elhelyezkedési esélyeit, vagyis hogy képzettségük mennyire igazodik a kereslethez. Ugyanis ezáltal térülhet meg az oktatásba befektetett pénz.

– Csakhogy egyre inkább az a sajátos helyzet alakul ki, hogy a teljes európai uniós munkaerőpiacnak képzünk nagyon jó orvosokat, miközben egyetlen adóforint sem jut közvetlenül az országnak, amikor az említettek elkezdenek dolgozni. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a külföldön fogadott orvosokat kinti egészségügyi vállalkozások alkalmazzák, hogy ott adózzanak, hiába van magyarországi vállalkozásuk, nem annak keretében foglalkoztatják őket.

– Ez nagyon fontos figyelmeztető jel. Ám ellene nem lehet adminisztratív eszközökkel fellépni. Talán mérlegelni lehetne valamifajta együttműködési keret-megállapodások létesítését a magyar orvosokat leginkább fogadó országokkal vagy EU-szintű közös pályázatokkal, támogatási programokkal keresni a megoldást. Ez egyelőre a holnap nagy dilemmája.

Hallgatói kötelezettség

– Főigazgató úr az ÁSZ FEMI tanulmány kapcsán kifejtette, hogy a doktori iskola manapság „egy meghosszabbított kellemes, laza időszakot jelentő képzési lehetőség” a hallgatók számára, amelyhez állami támogatás, vagyis ösztöndíj szerezhető. Valóban ilyen lesújtó a véleménye?

– Ami azt illeti, nagyon kevesen, a felvett hallgatóknak csupán a 8-10 százaléka végzi el a doktori iskolát három éven belül. Szinte kötelezettségek nélkül végzik doktorandusz tanulmányaikat. Szerintünk rosszul van megalkotva az egész rendszer, ezen változtatni kell. Egyfelől szükség lenne bizonyos pénzügyi szankciókra. Gondolok itt például arra, ha az államilag finanszírozott hallgató egy meghatározott képzési időn belül nem teljesíti feladatait, akkor fizesse vissza a támogatás egy részét. Másrészt kívánatos lenne a tartalmi reform is, ezt már nem főigazgatóként, hanem gyakorló egyetemi tanárként mondom. A felsőfokú intézményeknek körültekintőbben kellene mérlegelniük, hogy milyen témára vesznek fel hallgatót a doktori iskolába. Túl gyakran elfogadják ugyanis azt, amit a diák akar, nem eléggé átgondoltak a képzési programok. Komolyabban kellene foglalkozniuk a témakijelölésekkel, csak a legfontosabb kutatási témákra összpontosítva. Főleg olyanokra, amelyekre ma leginkább igény van a piacon. Ez már egyfajta szelekciót jelentene.

Vagyonukkal felelnek

–A felsőoktatási törvénytervezet szerint a jövőben létesülő irányító testület tagjai teljes vagyonukkal felelnek majd az egyetem gazdálkodási körében hozott döntéseikért. Ez azt jelenti, ha pénzügyileg rosszul döntenek, előnytelen szerződést kötnek, akkor elveszíthetik a házukat, kocsijukat? Ön szerint technikailag hogyan érvényesítik majd a személyes felelősségnek ezt a formáját?

– Az irányító testülettel egy menedzsment típusú szervezet kerül a felsőoktatási intézmények élére. Ez nagyon fontos lehetőség. Egyfajta garancia arra, hogy jobb, racionálisabb pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási döntéseket hoz majd, mint a korábbi ilyen funkcióval, de valódi felelősséggel nem rendelkező rektor, főigazgató vagy tanács. Mindehhez még személyes felelősséget is hozzácsatol a törvénytervezet. Előfordult-e eddig, hogy egy egyetemi vezetőt, mondjuk, hanyag vagyonkezelésért felelősségre vontak? Nem, pedig voltak ilyen esetek. De jogszabály híján nem lehetett semmit tenni. Ezen most változtatni akarnak. Nincs még pontosan kidolgozva, hogy ez az újfajta felelősség pontosan mit jelent, de azt sugallja, hogy megjelent a tulajdonos, az állam érdeke, követelményrendszere az egyetemi struktúrával szemben. Ez egy nagyon fontos, kijózanító szempont. Az intézmény vezetésében részt vevők ezentúl kénytelenek lesznek jól mérlegelni, alaposabban átgondolni a stratégiájukat, mert adott esetben bírósági úton lefoglalható lesz a vagyonuk. Az egyetemek az autonómiájukat őrzik. Ugyanakkor az autonómia az állam pénzével való jó gazdálkodást is fel kell, hogy tételezzen – és ez szerintem ma még nem érvényesül.

Tolnai-Tóth