Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem �js�g | 2005/2. sz�m | El�z� cikk | K�vetkez� cikk
Semmelweis Egyetem · VI. �vfolyam 2. sz�m · 2005. febru�r 25.

Jellinek Harry

1924 – 2005

blank
blank
20050219.jpg
Jellinek Harry

Hosszas betegs�g ut�n janu�r 6-�n elhunyt dr. Jellinek Harry, egyetem�nk nemzetk�zileg is elismert Professor Emeritusa, a II. sz. Patol�giai Int�zet kor�bbi igazgat�ja. M�lt �v �sz�n, a Magyar Pathologus T�rsas�g kongresszus�n, tansz�ki ut�dai, munkat�rsai, tan�tv�nyai, magyar �s k�lf�ldi tisztel�i k�l�n tudom�nyos szekci�ban m�ltatt�k munk�ss�g�t �s �nnepelt�k 80. sz�let�snapj�t. Betegs�g�t feledtetve, el�ad�s�ban a r�gi napjaira eml�keztet� dinamizmussal foglalta �ssze kutat�si eredm�nyeit, �s meghatottan k�sz�nte az �nnepl�st. Nem gondoltuk, hogy utolj�ra l�thatjuk.

Jellinek professzor 1924-ben sz�letett Rimaszombaton. Az ottani magyar gimn�zium elv�gz�se ut�n, sz�l�v�ros�nak Magyarorsz�ghoz t�rt�nt visszacsatol�sa r�v�n, Debrecenben kezdhette el orvosi tanulm�nyait, majd Budapesten folytatva, 1950-ben „summa cum laude” min�s�t�ssel diplom�zott. Medikusk�nt a R�kus K�rh�z Patol�giai Oszt�ly�n Zalka professzor mellett dolgozva k�telezte el mag�t a patol�gia mellett.

Mikor az 1934-ben megsz�ntetett II. sz. Patol�giai Int�zetet 1948-ben �jra megalak�tott�k �s annak �l�re Zalka professzort nevezt�k ki, vele egy�tt j�tt �t az egyetemre. Tehets�ge, f�radhatatlan szorgalma �s rendk�v�li munkab�r�sa, szervez�k�szs�ge r�v�n p�ly�j�n gyorsan haladt el�re, 1952-ben m�r tan�rseg�d, 1953-ban pedig adjunktus. Zalka professzor korai hal�la ut�n Haranghy professzor mellett 1956-t�l docensk�nt igen neh�z anyagi �s szem�lyi k�r�lm�nyek k�z�tt ir�ny�totta az int�zet rutin �s oktat�si tev�kenys�g�t. Megszervezte az 56 �sz�n ki�gett int�zet �jj��p�t�s�t �s b�v�t�s�t. R�gi seb�szi amb�ci�it nem feledve, seb�szekkel egy�ttm�k�dve, kutyak�s�rletekben tanulm�nyozta a s�r�lt vagy hi�nyos �rfal regener�ci�j�t. Ebb�l a t�m�b�l kandid�lt 1959-ben. Mindenre figyelt, mindent jobb�tani akart, mindenkivel sz�t �rtett �s minden�tt megszerett�k. Egyre k�zismertebb lett �s egyre ink�bb elismert�k kezdem�nyez�k�szs�g�t, �ttekint�k�pess�g�t, l�nyegre t�r�, k�vetkezetes t�rgyal�si st�lus�t. �gy v�lasztott�k, minden leterhelts�ge ellen�re, 1962-65-ig d�k�n-helyettesnek.

Angiopatol�giai vizsg�latait, alapkutat�si szinten is, az �ltala l�trehozott, 1959-t�l egyre b�v�l� munkacsoport vezet�jek�nt folytatta. Szorgalmazta �jabb �s �jabb metodik�k bevezet�s�t, �s ha azok m�r j�l m�k�dtek, a rutin patol�giai anyag feldolgoz�sakor is elv�rta alkalmaz�sukat. Szem�lyre szabott feladatokat adott, p�ld�t mutatott, motiv�lt, eszk�z�ket biztos�tott, �n�ll�s�gra, sz�ntelen �nk�pz�sre sarkallt, k�z�ss�get teremtett, de ugyanakkor mindent ellen�rz�tt, sz�mon k�rt �s publik�ltatott. Minden �tletnek �r�lt, minden probl�m�ban meg�rt�, seg�t�k�sz bar�t, egysz�val j� ember, j� vezet�, v�rbeli tan�r volt.

Haranghy L�szl� nyugd�jba vonul�s�t k�vet�en egy �vig megb�zott int�zetvezet� volt, majd 1968 j�lius�t�l int�zetigazgat� professzor. Huszon�t �ves igazgat�i tev�kenys�ge alatt sz�mos kliniko-patol�giai ind�ttat�s�, beteg- �s rutin-centrikus oktat�si reformot kezdem�nyezett �s vitt sikerre az int�zetben �s a karon. A hallgat�k szerett�k p�zmentes, k�zvetlen el�ad�sm�dj��rt, humor��rt �s az�rt, hogy mindig a gyakorlati orvosi tev�kenys�g szempontjai, ig�nye szerint adta el� �s k�vetelte meg vizsg�n az anyagot. A jelentkez� hallgat�knak t�red�k�t lehetett felvenni a tudom�nyos di�kk�rbe. Nem t�rt �gy haza k�lf�ldi tanulm�ny�tjair�l vagy kongresszusokr�l, hogy ne szerzett volna tart�s kutat�si lehet�s�get az int�zet valamelyik tagj�nak. Szorgalmazta a k�lf�ldi kongresszusokon val� szerepl�st, kapcsolatteremt�st, a tudom�nyos egy�ttm�k�d�st.

Akt�v r�sztvev�je �s form�l�ja volt a szakmai �s tudom�nyos k�z�letnek. Hossz� �veken �t eln�ke, majd �lete v�g�ig tiszteletbeli eln�ke volt a Magyar Arteriosclerosis T�rsas�gnak �s a Magyar Pathologus T�rsas�gnak. 1984–2001-ig vezette az Orsz�gos Patol�giai Int�zetet �s nemzetk�zi, valamint hazai tudom�nyos �s tov�bbk�pz� kongresszusokat, konzult�ci�kat szervezett. Tev�kenys�g�nek nemzetk�zi elismer�s�t jelentette, hogy 1983-ban � volt az Eur�pai Pathologus T�rsas�g tiszteletbeli eln�ke, megel�z�en hat �vig a t�rsas�g aleln�ke volt. Tiszteletbeli tagja volt az osztr�k, n�met �s csehszlov�k pathologus t�rsas�gnak. Kezdem�nyezte a Magyar Pathologus T�rsas�g bel�p�s�t a Nemzetk�zi Pathologiai Akad�mi�ba (IAP), �s megalap�totta annak Magyar Divizi�j�t. Nemzetk�zi �rpatol�giai kutat�sokat ind�tott.

K�lf�ldi kapcsolatait a magyar patol�gusok �s az egyetemi oktat�s jav�ra felhaszn�lva vezette a nyolcvanas �vekben egyetem�nk k�ld�tts�g�t a heidelbergi, a freiburgi, a p�duai �s berlini egyetemmel k�t�tt egy�ttm�k�d�si szerz�d�sek t�rgyal�sain. Ezen tev�kenys�g�nek elismer�sek�nt az Egyetemi Tan�cs 1995-ben az „Egyetem Tiszteletbeli Konzulja” c�mmel t�ntette ki.

Kutat�i, szervez�i tev�kenys�g�nek �s a nemzetk�zi kapcsolatok �pol�s�ban el�rt eredm�nyeinek elismer�se sz�mos kit�ntet�s, nemzetk�zi tudom�nyos foly�irat szerkeszt�bizotts�gi tags�ga lett. Ezeken t�l 1991-ben a Linser d�jjal t�ntett�k ki (N�met Arteriosclerosis T�rsas�g), 1993-ban a Freiburgi Egyetem tiszteletbeli szen�tor�v� v�lasztott�k, 1994-ben a n�met angiol�gusok a Ratschow d�j arany�rm�vel t�ntett�k ki �s 1995-ben a Heidelbergi Egyetemt�l vehette �t a Nagy Egyetemi �rmet. K�zelg� 80. sz�let�snapja alkalm�b�l 2004. augusztus�ban a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend Tisztikeresztj�vel ismert�k el munk�ss�g�nak messze hat� eredm�nyeit.

Jellinek professzor kor�bbi munkat�rsai, tan�tv�nyai k�z�l sz�mos int�zet- �s klinikavezet� professzor, f�orvos �s elismert kutat�, oktat� ker�lt ki. � maga mindent elk�vetett, hogy embereinek �s az �j magyar orvosnemzed�k arra �rdemes k�pvisel�inek nemzetk�zi elismerts�g�t el�seg�tse. Sz�munkra � – b�r sz�p kort �rt meg – m�gis kor�n t�vozott �s hal�l�ig a f�radhatatlan k�teless�gteljes�t�s, a betegell�t�s, orvosk�pz�s elk�telezett jobb�t�ja, reform�tora, az invenci�zus kutat� �s a kollegialit�s p�ldak�pe maradt, akinek eml�k�t szomor�an �s h�l�val �rizz�k. Gy�szunkban csatlakozunk csal�dtagjaihoz, feles�g�hez �s gyermekeihez. Mindny�junk feladata, hogy m�v�t folytassuk, p�ld�j�t k�vess�k, �s eml�k�t �poljuk.

Prof. dr. Schaff Zsuzsa int�zetigazgat�
Prof. dr. K�d�r Anna
Prof. dr. Ker�nyi Tibor

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem �js�g | 2005/2. sz�m | El�z� cikk | K�vetkez� cikk
Utols� m�dos�t�s: 02/26/2005 20:19:19