Dr. Szűcs Gábor Dr. Szűcs Gábor az ÁOK Ér- és Szívsebészeti Klinikáján PhD hallgató, az idei februári TDK-konferencián a "Semmelweis Egyetem Kiváló Diákköröse" kitüntető címben részesült. - Tavaly szeptemberben kaptam meg a diplomámat, jelenleg első éves doktorandusz vagyok. Az endothelin nevű vegyület aritmogén hatását kutatom, 2000-ben is ezzel a témával kezdtem el a TDK-munkámat. Dr. Merkely Béla volt a témavezetőm, aki akkoriban a klinikai kísérletes elektrofiziológiai labor vezetője volt, most pedig a klinika Cardiovascularis Centrumának osztályvezetője. Még harmadéves koromban kerestem meg őt egy kórélettani versennyel kapcsolatban és kértem a szakmai-tudományos segítségét. Nem csalódtam. Azon kívül megtetszett a jó szakmai légkör, amelyet a klinikán tapasztaltam. Az ott végzett tudományos munka kifejezetten felkeltette az érdeklődésemet. Később nagy hatással volt rám dr. Juhász-Nagy Sándor professzor úr példamutatása és érdekes magyarázatai. Nagyon érdekes kutatási terület, amelyet folytatok, hiszen az endothelineknek rendkívül szerteágazó a pathogenetikai szerepköre. 1988-89-ben fedezte fel az endothelint egy fiatal japán kutató. A klinikán egy relatív szűk hatásspektrumot, az endothelin aritmogén hatását vizsgálom, és ezzel kapcsolatban végzünk in vivo kísérleteket az engedélyezett és elfogadott hatályos jogszabályok alapján. Amíg TDK-ztam, az évek során egyre fontosabb szerepeket kaptam a kísérletekben és próbáltam magamba szívni azt a tudást, amelyre majd később szükségem lesz. Most mindennek nagy hasznát veszem a PhD képzés alatt. Voltaképpen hasonló dolgokkal foglalkozom, mint a TDK-s éveim alatt. Ezek elsősorban elméleti kutatások, amelyek eredményeit több oldalról is igazolni kell, és csak később lehet bevezetni a gyakorlatba. - A doktori iskola elvégzése után milyen területen szeretne dolgozni? - Ez elgondolkodtató kérdés, mivel egyrészt lehetőségem van arra, hogy részt vegyek a klinikai kutatásban az egy éve felépült új Cardiovascularis Centrumban, ahol az országban a legtöbb akut infarktusban szenvedő beteg világszínvonalú kezelése valósult meg, a már meglévő, az ország legnagyobb aritmiológia centrum folyamatos fejlesztése mellett. Másrészt viszont nem csak tudományos kutatással, hanem a klinikai munkával is szimpatizálok. A Doktori Iskola elvégzése után a rezidensképzésben is részt akarok venni. Utána pedig gyakorló klinikai orvosként, kardiológusként szeretném a betegeket gyógyítani. - Milyen érzés volt, amikor értesült arról, hogy kitüntetik? - Nagyon örültem neki és meglepődtem. Ennek az volt az előzménye, hogy tavaly ősszel egy pályázatot nyújtottam be elektronikus úton a korábbi TDK-munkáimból, illetve rangsorolnom kellett a korábban elért eredményeimet, télidőre pedig már megfeledkeztem az ügyről. Évenként adtam elő az endothelin kutatással kapcsolatos más-más kísérleti eredményeket. 2001-ben az egyetemi TDK-n I. helyezést értem el "Intrakoronáriás endtohelin-1 infúzió és bólus elektrofiziológiai hatásának összehasonlítása" című előadásért, még ugyanebben az évben az OTDK különdíjában részesültem ezért a beszámolóért. 2002-ben az egyetemi TDK-n II. helyen végeztem az "Endothelin-1 szerepének vizsgálata ischaemiás-reperfúziós ritmuszavarok kialakulásában" című előadásomért. Még ebben az évben II. helyezést értem el másodszerzőként "Befolyásolja-e az ICD programozását a beültetés során különböző módszerekkel végzett tesztelés?". Közben volt egy Rektori Pályázat is, ahol I. díjjal jutalmaztak "Az endogén peptid, az endothelin-1 arthythmogén hatása" című munkámért. 2002-ben megkaptam a Beznák Aladár jutalomdíjat és emlékérmet is. 2003-ban az egyetemi TDK-n második helyen végeztem az "Intrakoronáriás endtohelin-1 és szisztémás isoproterenol infúzió: antagonista arrhíthmogen hatások" című munkámért. A témavezetőim biztatása rengeteget segített abban, hogy erre a szintre eljutottam. Ilonka Mária

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/4. szám | Előző cikk | Következő cikk