Dr. Riegler Endre Professzor Rigler Endre, a Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sportági Intézetének igazgatója, a Sportjáték Tanszék vezetője "Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő" kitüntetést kapott. A kitüntetett egyetemi oktatóval ebből az alkalomból beszélgettünk kutatói és pedagógusi munkájáról. Rigler tanár úr még elemista korában, Kalocsán kezdett sportolni. A vívással kezdte sportpályafutását, amelyet edzője váratlan halála miatt kellett abbahagynia, illetőleg sportágat váltania. Jött a röplabdázás, pedig kardban még egy ötödik helyezést is elért az országos középiskolai bajnokságon. Tanulmányait a TF-en folytatta. A sporttal való szoros kapcsolata a főiskolai évek alatt csak erősebbé vált, elsősorban annak köszönhetően, hogy ebben az időben már NB I-es játékosként, illetve válogatott kerettagként sportolt, a TF-en pedig hallgatta a sporttudományi, pedagógiai és szakmai stúdiumokat. Másodévesként maga is részt vett egy nemzetközi tudományos diákköri konferencián Lipcsében, amely első külföldi útját jelentette. 1970-ben középiskolai testnevelő tanári, 1975-ben pedig szakedzői oklevelet szerzett, melyet 1982-ben a Nemzetközi Röplabda Szövetség Bad Blankenburgban rendezett tanfolyamán nemzetközi edzői licenc-szel egészített ki. Tizennégy éven keresztül ült a főiskola női röplabdacsapatának kispadján, mint edző. Mindeközben felkérték a magyar női röplabda válogatott másodedzőjének. Tudományos kutatás Rigler tanár úr alig egy évvel a főiskola befejezését követően elfogadta a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének (TFKI) felkérését, így az intézet segédmunkatársa, munkatársa, majd főmunkatársa lett. A teljesítménynövelés minél hatékonyabb kutatását megalapozandó beiratkozott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem biológia szakára. A diploma megszerzése után visszakerült a kutatóintézetbe az Edzéselméleti és Edzésmódszertani Osztályra főmunkatársi, majd igazgatóhelyettesi kinevezéssel. Bekapcsolódott az ekkor induló izombiokémiai, biológiai kutatásokba. A fő cél: izomzatilag is igazolni a sportra tehetséges fiatalt. Megállapítani az adott sportoló lehetőségeit, korlátait saját sportágán belül. A laboratóriumi világot azonban szívesen cserélte fel a sportpraxissal, mert elsősorban pedagógusnak tartja magát. Még a Kutató Intézetben dolgozott, de már stúdiumokat vezetett a főiskolán edzéselmélet és röplabdázás területén. Fontosnak vélte az előtte álló sportolót a minél jobb teljesítményre bíztatni, és ilyen módon találni olyan területet, ahol a tanítvány a maximumot tudja nyújtani. Ennek az alapgondolatnak a továbbfejlesztése vezette a katedrára, ahol a hallgatókkal, sportolókkal való közvetlenebb kapcsolat kialakításával hatékonyan vett részt a különböző szintű képzésekben. Kérdezés tudománya Már az intézetben töltött idő alatt megtanulhatta, mennyire fontos, hogy az ember jól tudja megfogalmazni a kérdéseit. Természetesen az első lépésként a megfelelő kérdést a tanár önmagának fogalmazza. A tanárok, témavezetők alapvető feladata tehát a "kérdezés tudományá"-nak továbbadása. Az ismeretszerzés folyamatának az egyetemi tantárgyak oktatásán belül kell kezdődnie, majd elmélyülnie. Kiváló eszköz ehhez a tudományos diákköri műhelymunka. Szerencséjének tartja, hogy sportolóként, a csapatjátékban szerzett tapasztalatot manapság jól felhasználhatja a tudományos diákköri együttműködésben. A tanár és témavezető legfontosabb feladata ezen a téren az, hogy a hallgatóban képes legyen elültetni az érdeklődést, a feladatmegoldás technológiáját. Erős gyökerekből később a hallgató önmaga fog táplálkozni. A tanár úr motivációra vonatkozó találó hasonlata kitűnően illeszkedik az egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának küldetéséhez: a tanár adjon fáklyát, amelynek fényét és melegét majd a tanítványok ápolják és viszik tovább. Legyen tehát láng és lelkes utód! A példa nem csupán a pedagógusi hivatást erősíti, de az olimpia évében még aktuális is. A labda varázsa Rigler tanár úr külön személyes szerencsének éli meg, hogy kezdő sportolói pályafutásától eltekintve mindig is meghatározó szerepet játszott életében a labda. Ez az egyszerű játékszer önmagában is érdeklődést vált ki az emberekben már gyerekkoruktól fogva, később meg százmilliókat képes rabul ejteni játékosként, szurkolóként. 1986-tól a TF Sportjáték Tanszékének tudományos főmunkatársa, majd egyetemi docense. 1995 szeptemberétől immár "hivatalból is labdás". Tanszéke - a Sportjáték Tanszék - valamennyi labdajátékot magába foglalja, széles körű mozgáslehetőséget biztosítva a sportjátékok iránt érdeklődőknek. A labda önmaga által generált népszerűségének köszönhetően is számos diák jelentkezik a tanár úrnál témavezetői felkérés szándékával. Az 1998-ban elnyert "Széchényi Professzori Ösztöndíj" nagyszerű, anyagilag gondtalan időszakot biztosított a témavezetői műhely fenntartására. Az edzés- és játékelmélet oktatása egyfajta univerzális ismeretet képez, így a tanári és az edzői szak Államvizsga Bizottságának elnöki szerepkörében is nagy segítséget ad ez a komplex szakelméleti tudás. Rigler Endre tudományos munkássága ez ideig 155 megjelent közleményben valamint 39 hazai és nemzetközi előadásban tükröződik. A Sporttudományi Karon 70 diplomadolgozat vezetése, 64 Országos Tudományos Diákköri Konferencián és 11 Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencián elhangzott előadás témavezetése egészíti ki a számszerű minősítést. A Doktori Iskolában három kandidátusi és hét PhD értekezés vezetője. Doktori védéseken több mint hússzor volt felkérésre opponens, illetve bíráló bizottsági tag. A tanár úr annyit mondott, hogy megtalálta magának azt a hivatást, melyet szeret és melynek végzése közben fel sem merül benne a munka fogalma. Igaz, esetenként a hobbiban is el lehet fáradni! Csermely Gábor

 

Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/2. szám | Előző cikk | Következő cikk