25 év nagy idő nemcsak egy intézet, de egy tudományterület történelmében is. Főleg, ha a jelent leszámítva hat olyan vezető fémjelzi, mint Mihálkovics, Thanhoffer, Tellyesniczky, Huzella, Törő és a ma is aktívan működő Halász Béla.

Joggal mondják: „nomen est omen”: a kezdet 1875: Fejlődéstani Intézet, 1878: Tájbonctani és Fejlődéstani Intézet, 1880: II. sz. Leíró- és Tájbonctani Intézet, 1931: Szövet- és Fejlődéstani Intézet, 1971: II. sz. Anatomiai-, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, 1995: Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet. Az elnevezések a mindenkori oktatási és kutatási profil kifejezői – nem hagyva figyelmen kívül, hogy a harmincas évek eleje óta a huzellai human biológiai szemlélet mindig előtérben volt, melynek eredményeként és Törő érdemeként a hetvenes évek végén önálló Biológiai Intézet alakult.

Büszkék lehetünk arra, hogy mind a hat előd nemcsak Egyetemünk legkiválóbb személyiségei közé tartoztak, de nemzetközileg is a morfológiai kutatás élvonalát alkották.

A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai, valamint a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet által rendezett ünnepségen a számos vendég, többek között a Huzella és a Mihálkovics család leszármazottai hármas ünnepségen és megemlékezésen vehettek részt, egyrészt a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet megalakulásának 125., Huzella Tivadar professzor halálának 50. és Törő Imre professzor születésének 100. évfordulóján.

Papp Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese megnyitójában közvetett emlékeit és közvetlen élményeit elevenítette fel a két Debrecenből jött professzorról, Huzelláról és Törőről.

Az intézet jelen igazgatója, Oláh Imre professzor 30 perc keretében csak érinteni tudta a tanszék történetét, mely 1875-ben a Mária utca 16-ban kezdődött, majd az 1898-ban Mihálkovics által megteremtett mai épületben folytatódik.

Prof. dr. Törő Imre (1900–1993)

Fontos gondolat, hogy a hat előd eredményei mögött számos feledésbe ment ún. „ismeretlen katona” munkája áll.

Gergely János akadémikus a Gödi Biológiai Állomás kapcsán, melyet Huzella Tivadar teremtett meg a harmincas években és mely jelenleg helyet ad az ELTE immunológiai, etológiai kutatásának, méltatta Huzella elévülhetetlen érdemeit a modern biológiai kutatás megteremtése terén.

Huzella nagysága – ma még mindig nem kellően méltányolva – Horváth László professzor, a mester egyik még élő tanítványa kitűnő előadásából rajzolódik ki. Humánuma, gondolatainak egyetemes érvényű mélységei, békeszeretete, elkötelezett magyarsága, a nehezedő években háborúellenes hite, továbbá már a harmincas éveiben járó tudós leírt filozófikus, az emberiség békésebb jövőjéért fogalmazott gondolatai Romain Rollandnak, Albert Schweitzernek emelik szellemi rokonává.

Vigh Béla professzor az 1993-ban elhunyt Törő Imrére, egyetemünk volt rektorára emlékezett, méltatta tudományos eredményeit és elemezte személyiségének összetevőit.

Végül Csaba György professzor beszélt Huzelláról és Törőről, az orvosegyetemi biológiaoktatás úttörőiről. Kiemelve, hogy amit Huzella a harmincas évek elején a biológia feladatairól, irányairól leírt, az ma is változatlanul érvényes.