Az egészségügyben a kilencvenes években nyilvánvalóvá vált a szaknyelvi kommunikáció fontossága. Manapság az előzetes felkészítést nyújtó szakközépiskolákban az oktatás főként a szaktárgyakra irányul, és sajnos még mindig sokan elhanyagolják az alapos nyelvtanulást. Természetesen az sem közömbös, hogy megfelelő színvonalon oktatni tudó nyelvtanárt találjanak. A hiányosságokat felnőtt korban meglehetősen nehéz pótolni, s ez a felsőoktatási intézményekben emberfeletti küzdelmet jelent tanárnak és diáknak egyaránt.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán sokat tesznek azért, hogy még az idegen nyelvet rosszul beszélő diák is felzárkózhasson.

– Még mielőtt a miniszterelnöki rendelet kötelezően előírta volna azt, hogy a főiskolai diplomához nyelvvizsga kell, a kar vezetése már folyamatosan támogatott abban, hogy mindenképpen tanítani kell az idegen nyelvet – mondja mindjárt beszélgetésünk elején Opricsné Orbán Margit, a főiskolai kar nyelvi lektorátusának vezetője, majd így folytatja: – A hallgatók szabadon választhatnak a diplomájukhoz elfogadott nyelvekből, így tehát tanítunk angolt, németet, franciát, spanyolt és oroszt. Ahhoz, hogy a hallgatók megkaphassák a diplomájukat, alapfokú C típusú nyelvvizsgát kell tenniük.

– Mi a véleménye a felvett hallgatók idegen nyelvi felkészültségéről?

– A hallgatók zöme a társadalom szegényebb rétegeiből (ezt olykor szó szerint kell értelmezni) érkezik hozzánk tanulni. Ugyanakkor köztudottan az egészségügy nem tartozik azon ágazatok közé, ahol magas fizetések várják a pályakezdő fiatalt. Azt tapasztaltam, hogy némely szakiskolában kifejezetten rossz a nyelvoktatás. Sajnos a szülőknek – a rossz anyagi helyzetük miatt – nincs arra módjuk, hogy különórákra járassák a gyermekeiket. Óriási a különbség a módosabb és a szegényebb szülők gyermekeinek előképzettsége között.

– A diákok nyelvi felkészültségbeli különbsége milyen megterhelést ró az oktatókra?

– A sikeres felvételiről szóló értesítőben egyúttal megírjuk nekik azt is, hogy a választott idegen nyelvből különböző szintű csoportokat indítunk. Leírjuk azt is, hogy mit jelent ezt a gyakorlatban. Írásban felmérjük a képességeiket, amelyek alapján csoportba osztjuk őket. Ha szükséges, utána meglehetősen kemény munka következik a felzárkóztatásuk érdekében. Az akkreditációs bizottság és egy művelődési és közoktatási miniszteri rendelet meghatározza azt a követelményszintet, amelyet minden hallgatónak teljesítenie kell, függetlenül attól, hogy milyen tudást hozott magával a középiskolából. Sajnos, a hallgatók 60–70 százaléka a kezdő csoportba kerül, vagy az úgynevezett „álkezdő” csoportba, ami annyit jelent, hogy nem kell mindent előlről kezdeni, csak fel kell frissíteni az ismereteket. Eddig két éven keresztül heti három órában oktattuk, ezen túl – hat féléven keresztül – heti négy órában tanítjuk a nyelvet. Jelenleg 19 nyelvtanár oktat nálunk. A korábbi években egy lektorátusi nyelvvizsga egyenértékű volt egy állami nyelvvizsgával. Azonban az új akkreditációs rend szerint a Rigó utcai vizsga központ (amelynek mi is vizsgahelye vagyunk) Origo nyelvvizsgáját fogadják el állami nyelvvizsgaként a diploma mellé. De ha valaki mondjuk bármely akkreditált vizsgaközpontban teszi le a vizsgáit a választott nyelvből, akkor is elfogadják a diplomához.

– Úgy tudom, hogy az alacsony fizetés miatt – a korábbi évekhez viszonyítva – egyre kevesebben pályáznak oktatónak.

– Ez valóban így van, hiszen amíg egy pályakezdő nyelvtanár akár idegenvezetőként, akár tolmácsként tízszer többet kereshet, addig értelemszerűen a magasabb jövedelmet választják a megélhetés érdekében. Azonban reménykedem abban, hogy ez a tendencia változni fog és erősödik majd a hivatástudat.

– A vizsgáztatási szempontok mennyire terjednek ki a szakirányú ismeretekre?

– Az integráció előtt a négy egészségtudományi egyetem beadta az akkreditációs kérelmét a Profex nyelvvizsgára, amelynek központjául a Pécsi Orvostudományi Egyetemet jelöltük meg. Ez annyit jelent, hogy a vizsgarendszert kidolgozó egyetemek valamennyi lektorátusa akkreditált vizsgahelyként működhetne. A Profex kifejezetten szakmai nyelvvizsga, nálunk igény lenne rá, azonban ennek az akkreditálása valamely ok miatt még mindig késik. Fontos lenne, ha minél hamarabb akkreditálnának minket, mert az egyetemi, illetve a főiskolai nyelvoktatásnak a szaknyelv tanítása adja meg az értelmét.

I. M.