Semmelweis Egyetem |
Semmelweis Egyetem újság |
2000/1. szám |
Előző cikk |
Következő cikk |
|
Semmelweis Egyetem · I. évfolyam 1. szám · 2000. szeptember 15. |
Hozzászólás az ismerkedési délelőtthöz |
Az Orvosegyetem ezévi 9. számában, a 13. oldalon jelent meg egy rövid ismertetés az „Ismerkedési délelőtt”-ről. Ehhez szeretnék hozzászólni. Valóban remek ötlet megvalósítása volt, hogy a Semmelweis Egyetem hat kara, a közismerten rögös integrációs folyamat befejezése után, a legális új életkezdés utáni ötödik hónapban egy ilyen kellemes hangulatú és informatív rendezvényt tartson. Nagyszerű volt továbbá, hogy előzőleg minden oktatási szervezeti egység vezetőjét jól-rosszul lefényképezték és a bemutatás során – akár ott ült az illető személyesen, akár nem – a kivetítőn megjelent az arcképe. Amiről e sorok írója a rendezvény kapcsán szólni szeretne, az a következő: mindenki által ismert, de talán nem kellően realizált, hogy a hat kar közül az Általános Orvostudományi Kar büszkélkedhet igazán patinás, történelmi vonatkozásokkal. Az ÁOK oktatási szervezeti egységeinek vezetőit bemutató prof. dr. Szollár Lajos dékán remekül hangsúlyozta ezt a befoghatatlan előnyt. Hiszen, ha nem is a jelen formában, de az Anatómiai-, Élettani-, Kórélettani és Gyógyszertani Intézet, valamint az I. számú Belgyógyászati-, és I. számú Sebészeti Klinika már 1770-ben megkezdte működését, és az Igazságügyi Intézet alapítása is a XVIII. században történt. A múlt században rajtolt a II. számú Belgyógyászati Klinika, a Bőrgyógyászati Klinika, az I. számú Gyermekgyógyászati Klinika, az akkor még közös Ideg-, Elme Klinika, a jelenlegi Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet elődje, az Orvosi Biokémiai Intézet és mindkét Patológiai Intézet, valamint a Közegészségtani Intézet, a Mikrobiológiai Intézet, mindkét Szülészet- és Nőgyógyászati Klinika, a II. számú Sebészeti és II. számú Szemészeti Klinika. Értelemszerű, az ÁOK-n belül is vannak fiatalabb intézmények – például Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Klinika, Magatartástudományi Intézet, Transzplantációs Klinika, stb., amelyek a tudományok fejődésének későbbi korszakában nyerhettek csak polgárjogot. Ezt az utóbbi tényt, mint alapgondolatot kívánom kifejteni az Egészségtudományi Kar vonatkozásában. Egyrészről vitathatatlan, hogy egyetemünk büszkesége a több mint 200 éves Általános Orvostudományi Kar, mely hagyományaiban is meghatározó erő, de a sokkal fiatalabb Egészségtudományi Kar bemutatásánál kerültek szóba olyan szakágak műhelyei, amelyek korábban nem is jöhettek létre, s az Általános Orvostudományi Karon nem is léteznek, ugyanakkor az Európai Unióban a 34 alapszakképesítéshez való tartozás okán is kötelező jellegűen kellenek hogy a graduális képzésben is szerepeljenek. Ezek (ABC sorrendben): a fertőzőbetegségek, a foglalkozásegészségügy, az idegsebészet, a nukleáris medicina, a reumatológia és a sugárterápia intézményei. Ezek a szakmák tehát a maguk nem régi múltjával a jövőben valamilyen formában teret kell hogy nyerjenek a graduális képzésben, hiszen ez összegyetemi cél és érdek. Dr. Gömör Béla |
Lap teteje |
Semmelweis Egyetem |
Semmelweis Egyetem újság |
2000/1. szám |
Előző cikk |
Következő cikk |
|