Sümeghy Gyula

Idestova másfél éve új vezető irányítja a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságát egyetemünkön. A tavaly januártól hozzánk került Sümeghy Gyulától nem csak az úgymond, klasszikus feladataikról szereztünk információt, de értesültünk új teendőikről is.

– Az egyetem nemzetközi kapcsolataival sokáig csoport foglalkozott, melyből később osztály, 2006-ban pedig igazgatóság jött létre. Ez a folyamat beszédesen mutatja, hogyan fejlődött, vált egyre fontosabbá intézményünknél ez a terület. Ideérkezésemkor egy stabil, jó csapatot, kialakult struktúrákat találtam, csak minimálisan kellett változtatni, leginkább a feladataink újradefiniálásában. Sikerült tavaly egy kollégával bővíteni a főállású munkatársak számát – mondja Sümeghy igazgató úr. – Érdemes tudni, hogy az egyetem öt kara mintegy 150 külföldi felsőoktatási intézménnyel ápol kapcsolatokat. Ezek 30 országból valók, 80 százalékuk EU-s tagállam, illetve más európai ország. Néhány tengerentúli kötődésünk is van az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban. Nemzetközi kapcsolataink az egyetem teljes vertikumát érintik, úgy is mondhatnám, hogy a hármas misszió, az oktatás, a kutatás és a gyógyítás területén egyaránt szolgálniuk kell intézményünk céljait. Elsősorban talán az oktatás ad legtöbb lehetőséget a külföldi egyetemekkel való kooperálásra, ezen belül is a csereprogramokat emelném ki, mint a nemzetközi együttműködés egyik legfontosabb eszközét.

Kedvelt célország

– A hallgatók hány százaléka vesz rész csereprogramokon, illetve hányan látogatnak hozzánk?

– Pontos statisztikánk nincs össz-egyetemi szinten, mivel több olyan hallgatói csereprogram van, ami nem az igazgatóságon, hanem például különféle diákszervezeteken keresztül szerveződik. Becslésem szerint egyébként az itteni diákoknak legfeljebb 5-6%-a jut ki tanulmányai alatt valamilyen program keretében külföldre. Ez nagyon kevés. A növekedés részben új kapcsolatok kiépítésétől függ, részben pedig természetesen pénzügyi kérdés is. Legutóbb a Kaliforniai Egyetem Davisi Orvosi Karával jött létre csereprogram, melynek megteremtésében az elődömnek is nagyon komoly munkája volt. Az erőfeszítések tavalyra értek be, akkor négy, idén három orvostanhallgató tudott kiutazni az USA-ba kéthónapos kórházi gyakorlatra. Az igazgatósághoz tartozik az EU hallgatói-oktatói csereprogramja, az Erasmus is. Ennek keretében évente körülbelül száz hallgatónk utazik ki, és mintegy 60 külföldi hallgatót fogadunk. A program volumene elérte azt a szinten, hogy januártól főállású intézményi Erasmus-koordinátor foglalkozik vele. Egyéb csereprogramok keretében további 25-30 külföldi hallgatót fogadunk.

– Mennyire vagyunk mi kedvelt célország a külföldi hallgatóknak és oktatóknak?

– Változás figyelhető meg, ha lassan is. Korábban inkább tőlünk utaztak ki főleg Nyugat-Európába és Észak-Amerikába – az utóbbinál értelemszerűen másfajta konstrukcióban – és hozzánk meg főleg Kelet-Európából, illetve a térségünkből érkeztek. Ez annyiban módosult, hogy egyre inkább vonzó célország lettünk az Erasmusos hallgatók számára. A mostani szemeszterben például osztrák, szlovák, lengyel, román, német, francia, spanyol és portugál diákok tanultak nálunk. A külföldi oktatók esetében még más a helyzet, ők – egyelőre – jóval kisebb számban jönnek.

– Hogy érzik itt magukat, lehet-e tudni, hogy milyen rólunk alkotott véleménnyel, benyomásokkal térnek haza?

– A visszajelzések összességében pozitívak, ez elsősorban az Erasmus Iroda munkájának, illetve annak köszönhető, hogy megpróbálunk minden hallgatóval személyesen is foglalkozni. Jó példa erre a tandem program, melynek keretében hallgatóink önkéntesen részt vesznek külföldi diáktársaik kalauzolásában, itteni életük egyengetésében, közös programokat szerveznek nekik. Így hasznos barátságok kötődhetnek. Hasonló „tandem” formában működik csereprogramunk a jó nevű japán Saitama Orvosi Egyetemmel is, ahol előírás és elvárás, hogy a magyar hallgatók együtt utazzanak haza a hozzánk érkező japán diákokkal, és kísérjék őket itthon. S nem egyszer olyan jó kapcsolatok alakulnak ki a fiatalok között, hogy az itteniek bemutatják a vendégeket családjuknak, a vidéki rokonságnak, megismertetik velük az országot, a magyaros ízeket. Ezek a gesztusok, élmények nem csak az egyetem hírét növelik külföldön, hanem pozitív irányban formálják a Magyarországról alkotott képet is. Beszélgetésünk mostani témájához még hozzátartozik, hogy tavaly óta az igazgatóság koordinálja az EU másik nagy csereprogramjával, a Leonardo da Vinci mobilitási programmal kapcsolatos teendőket is. Végzett szakemberek – főleg orvosok – mehetnek 3-6 hónapra, esetenként hosszabb időre külföldi szakmai gyakorlatra, a szakorvosi vizsga előtt. Szeretnénk ezt a programot is jobban népszerűsíteni a jövőben.

Rangos bemutatkozás

– A nemzetközi kapcsolatépítésnek fontos eleme, ahogy az már szóba került, egyetemünk és országunk ismertsége. Mennyire tudnak rólunk a nagyvilágban, miképpen ítélnek meg minket? Jól fogadják-e, amikor egyik-másik külföldi egyetemet megkeressük valamilyen együttműködés végett?

– Általában igen, de ez a legritkább esetben történik, úgymond, az utcáról bekopogva. Többnyire „előőrsként” ott vannak már egyetemünk munkatársai, akik széles körű külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Sok évre visszanyúló tudományos együttműködések kutatók, tanszékek, intézetek között, a közös munka során kialakult barátságok, a nemzetközi kongresszusokon szerzett, idővel elmélyülő ismeretségek, szakmai látogatások. Mindezek nagyon sokat számítanak. S megítélésem szerint az egyetem érdekében jobban is hasznosíthatnánk ezeket a már meglévő klinikai, intézeti és személyes kapcsolatokat, ha adatbázisszerűen egybegyűjtenénk, rendszerbe szerveznénk azokat. Erre törekszünk majd a jövőben, hiszen ez által máris nem a nulláról indulnánk egy új relációban, s az eddig csak egy témában működő együttműködést kiterjeszthetnénk esetleg más területre is. Tehát jelenleg az élet hozza a kapcsolat-felvételi lehetőségeket, kevésbé jellemző, hogy elhatározzuk: szeretnénk egy adott relációban fejleszteni. Ez utóbbira példa azon szándékunk, hogy tudatosan fejlesszük a kapcsolatokat az angolszász világgal, mert ahhoz képest, hogy az oktatók és hallgatók jelentős százaléka első idegen nyelvként angolul beszél, még nincsenek eléggé kibontva, hasznosítva a szóban forgó országokban kínálkozó lehetőségek.

A kérdésre visszatérve elmondható, hogy a Semmelweis Egyetem megbízható, jó szakmai elismertséggel rendelkezik a világban. Ismertségünk és elismertségünk persze valóban összefügg országunk ismertségével is, hiszen minél távolabb megyünk, annál tudatosabban kell pozícionálni magunkat: Európa – Magyarország – Budapest, és azon belül az ország vezető egészségtudományi egyeteme. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban igazgatóságunknak is vannak feladatai, hiszen a magunk eszközeivel megpróbálunk hozzájárulni ahhoz, hogy a Semmelweis Egyetemet szerte a világban minél többen megismerjék, és vonzónak találják: nem csak a tanulni akaró fiatalok, hanem az oktatók, a kutatók, adott esetben a magáncégek, sőt hosszabb távon akár a fizetős páciensek is.

– Így kerül a kínálati palettára újdonságként a gyógyítás is.

– Nem véletlen, hogy az egyetem sokfelé nyit, hisz olyan gyógyítási tudással és kapacitásokkal rendelkezik, amelyek méltán európai hírűek, és nem kizárt, hogy ezeknek egy részét lehetne a külföldi fizetős betegek ellátására is hasznosítani. Ahhoz pedig, hogy legyenek ilyen páciensek, valamiképpen meg kell magunkat ismertetni velük.

– Milyen formában próbálják ezt elérni?

– Létrehoztuk az egyetem angol nyelvű honlapját, mely januártól működik kísérleti jelleggel és folyamatosan fejlesztjük. Jó példa továbbá az a színvonalas, hiánypótló angol nyelvű tájékoztató kiadvány, ami tavaly a Marketing és Kommunikációs Igazgatóság – velük számos területen szorosan együttműködünk – koordinálásával, a Semmelweis Kiadó és igazgatóságunk közreműködésével készült el. S amire igazán büszkék lehetünk, hogy idén januárban az egyik leghíresebb külföldi szakfolyóiratban, a Scientific Americanben kétoldalas fénykényes anyag jelent meg a Semmelweis Egyetemről. A szintén több egyetemi szervezeti egység közreműködésével létrejött összeállítással azt kívántuk kommunikálni magunkról, hogy tudományos szinten is világszínvonalon állunk és olyan lehetőségeket kínálunk, például a technológia transzfer vagy a külső megbízásos kutatások területén, amelyek felkelthetik az amerikaiak érdeklődését. Tehát ezúttal nem a hallgatótoborzást céloztunk meg, hanem kifejezetten a tudományos kutatásban érdekelt üzleti partnerek bevonását. Ez megint egy olyan határterület, amivel az egyetem az elmúlt években kezdett el nagyon tudatosan foglalkozni és több szervezeti egység is érintett a sikerre vitelében.

Hátsó sor: Pétsch András, Deák András (Erasmus Iroda), első sor: Sümeghy Gyula, Bolgárné Menyhárt Andrea, Makádi Györgyi és Cséplő Andrea (Erasmus Iroda)

Fontos feladatok

– Számos tevékenységüket említette már beszélgetésünk során. Melyek a Nemzetközi Kapcsolati Igazgatóságának legfontosabb feladatai?

– Az első, mondhatni napi rutinfeladatunk az egyetem egyezményes kapcsolatainak ápolása, fejlesztése, új kétoldalú egyezmények előkészítése, az azokból adódó tennivalók elvégzése. Ezekről már esett szó. A második nagy feladatcsokor a hozzánk érkező hivatalos külföldi delegációk látogatásának protokolláris és részben tartalmi előkészítése, a látogatások lebonyolítása. A magas szintű (pl. rektori, miniszteri, nagyköveti) látogatásoknál nagyon fontos, hogy mindent előre egyeztessünk, a program precízen meg legyen szervezve, mindenki tudja a feladatát, és a legapróbb részletekre is ügyeljünk. Sokszor az idő szabja munkánk legnagyobb korlátját: hogyan tudjuk néhány óra alatt a lehető legjobban bemutatni egyetemünket. Szerencsére, a közhiedelemmel ellentétben, a magas rangú vendégek rendkívül fegyelmezettek és toleránsak, s fogadásuk legtöbbször, mondhatnám azt, hogy kialakult táncrend szerint történik, néhány elem – a tárgyalás, a fényképezkedés, az ajándékok átadása – állandó, s igazodva az egyéni érdeklődéshez és a látogatással elérni kívánt célhoz, nyilván néhány specifikumot is beépítünk a programba. Ehhez a feladatkörhöz tartozik az egyetemi vezetők, elsősorban a rektor úr, hivatalos külföldi utazásainak előkészítése, szervezése.

2007-ben új, harmadik területtel egészült ki a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának munkája: az egyetem külföldi öregdiákjaival történő intézményes foglalkozás feladatával. Ez az ún. ALUMNI program, amely reményeink szerint egy egymásra épülő rendszer lenne a jövőben. Ehhez az infrastrukturális és információs hátteret igazgatóságunk adná: tagságot, rendszeres hírlevelet kínálunk az érintetteknek, később internetes felületet is, hogy tudjanak egymással is kommunikálni. Nagyon fontosnak tartom ezt a munkát, hiszen külföldi öregdiákjaink egy olyan, eddig feltérképezetlen kapcsolati hálót alkotnak, amely komoly lehetőséget tartogat egyetemünk számára. Biztató, hogy eddig abszolút pozitív volt az érdeklődés: a 2007-ben az ÁOK, a FOK és a GYOK angol, illetve német programján végzettek túlnyomó többsége csatlakozott a kezdeményezéshez. A régebben végzetteket az adatbázis és a címlista alapján keressük meg, itt jóval nagyobb a hibatalálat, úgyhogy évekbe telik kiépíteni, feltölteni a rendszert, de legalább az első lépéseken már túl vagyunk.

Koordinatív szerep

– Hosszú éveken át a Külügyminisztériumban dolgozott különböző pozíciókban, és éppen az unióhoz való csatlakozás idején nagykövet-helyettes volt Írországban. Mi csábította egyetemünkre?

– Nagyon komoly lehetőséget láttam abban, hogy a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok területén szerzett ismereteimet vezető beosztásban kamatoztassam az ország egyik leghíresebb egyetemén. Bőven vannak itt is kihívások, és szeretnék új dolgokat kipróbálni, új területekbe beletanulni. Az általam irányított igazgatóság egy központi szervezeti egység, másként mondva az egyetem, illetve szervezeti egységei szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszeréhez viszonyítva a jéghegy csúcsán ülünk. Munkánkat egyrészt segíti a hozzánk tartozó Erasmus Iroda, másrészt nemzetközi kapcsolataink több lépcsőben szerveződnek, hiszen a TF-nek és az ETK-nak saját nemzetközi csoportja van, velük együttműködve dolgozunk. Egyfajta koordinatív szerepet próbálunk betölteni azáltal, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén az egész egyetem érdekeit és céljait képviseljük.

Tolnai Kata – Tóth Andrea

Sümeghy Gyula 1970-ben született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Külkereskedelmi Főiskolán, majd a Londoni Egyetem Közgazdasági és Politikatudományi Karán (LSE) végezte. 1993-1997, illetve 1999-2006 között a Külügyminisztérium állományában dolgozott diplomata státuszban. 1997-ig amerikai és kanadai referensként 1999-2002 között a politikai államtitkár titkárságvezetőjeként, majd 2002 és 2006 között a dublini magyar nagykövetség első beosztottjaként (nagykövet-helyettesként). Nős, egy gyermek apja.