|
Egyetemünk Baráti Körének márciusi klubnapján – miután dr. Monos Emil prof. emeritus, a kör elnöke kedves szavakkal üdvözölve a NET Díszpáholyát megtöltő érdeklődőket – az Avicenna International College-ról és orvostörténeti kézikönyvekről hallhattak előadást a résztvevők. Az április utolsó napján tartott összejövetelen pedig a tudomány volt a főszereplő.
A márciusi klubdélutánon dr. Mirza Hosseini Shahrokh, egyetemünk egykori diákja (1994-ben végzett) és PhD hallgatója kitűnő magyarsággal mutatta be az igazgatása alatt álló Avicenna International College-t. Kevesen tudják, hogy ez az intézmény egyetemünk szerves részét képezi, ám működése nem kerül pénzbe, lévén önfenntartó. Alapkoncepciója 1995-ben fogalmazódott meg, a bajorországi Multi Campus Koncepció példája nyomán, amely pedig formájában a bajor Kastel városában működő Magyar Gimnáziumot mintázza. A következő két év a létrehozásé és a toborzásé volt. Az Avicenna International College 1997-ben kezdte meg a működését két fővel, napjainkban már 200 tagja van. Célja a hallgatók eredményes segítése mind az alapozó, mind az általános és az orvosi tárgyak esetében – angol nyelven. A tévedések elkerülése végett: nem az egyetemi vizsgákra készít fel, nem pre-PhD, hanem az egyetemi életre. Tevékenységét a Szakmai Tanácsadó Testület felügyeli, segíti. Ebben igen komoly szerep jut többek között Dános Kornél, Halász Béla, Monos Emil és Rosivall László professzoroknak és a college tiszteletbeli elnökének, George Olah professzornak.
A klubdélután második felében dr. Szállási Árpád ny. egyetemi tanár, orvos-történészé volt a szó, aki „Orvostörténeti kézikönyvek” címmel tartott diafelvételekkel tarkított előadást. Előadást? Több volt ez annál. Egy áttekinthetetlen szakmai anyag áttekintése, a teljesség igénye nélkül. Olyan neves szerzőkről hallottunk (többek között) mint Bókay Zoltán, Sánta Kálmán, Benedek István, Leél-Őssy Lóránt, Schultheisz Emil vagy éppen Birkheim Győző, akinek „Klasszikusok az orvoslásról” szóló aforizma gyűjteménye éppúgy csemege mint Dörnyei Sándor „A magyar gyógyszerészet története” című munkája; de megemlíthetjük Pataky Jenőt is, „Az erdélyi orvoslás kultúrtörténete” című kötet szerzőjét. Nagy sikert aratott az 1904/06 évekről szóló, színes rajzokkal illusztrált „Medicus Album” is, de ne maradjon ki a sorból a „Magyar írók orvosai és orvosírók” című alkotás sem, noha e tárgykörben a teljességre törekedni teljességgel lehetetlen. Mindenesetre: senki sem neheztelt azért, mert Szállási professzor hatalmas tárgyismeretét bizonyító, élvezetes stílusú előadása valamivel hosszabb volt a tervezettnél.
Az áprilisi baráti találkozón dr. Kozák Lajos Rudolf orvos-mérnök, az egyetem MR Központjának tanársegédje a „Funkcionális MRI” című előadásában a mágneses rezonancia alkalmazásával, felhasználásával kapcsolatos kutatásokról szólt. Ismertette a korai kísérleteket, az azokat végző neves kutatókat, s azt a fejlődést, ami a ma eredményeihez vezetett. Megtudtuk, hogy ezzel a technikai lehetőséggel vizsgálhatók erek, idegsejtek, információk szerezhetők a beszédről, a testmozgással kapcsolatos funkciókról, a klinikumban pedig a betegségkövetésben használható fel ez a módszer.
Prof. dr. Csillag András, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója bevezetőjében visszaemlékezett egykori TDK-s tevékenységére Kovách Arisztid professzor mellett, majd pedig angliai és USA-beli tanulmányútjáról szólt, ahol megismerkedett azokkal a fiatal kutatókkal, akik hozzá hasonló kutatási témákon dolgoztak. Ez a kapcsolatrendszer a mai napig működik és igen gyümölcsöző. Ezután következett a kísérletsorozatok (hihetetlenül gazdag vetített ábrákkal) történő bemutatása, és precíz, részletes ismertetése.
Kondor Endre
|
