A közelmúltban döntést hozott az Egyetemi Tanács: az integráció keretében létrejött a Semmelweis Egyetem Kollégiumainak Főigazgatósága. Az Egészségügyi Főiskolai Kar, valamint a TF-Kar kollégiumai továbbra is a két szervezeti egység finanszírozásában maradnak.

Mint ismeretes, a két kar kollégiumainak irányításában, gazdálkodásában, a kollégiumi önkormányzatok szervezeti felépítésében jelentős eltérések mutatkoznak az egykori SOTE kollégiumaihoz képest. Úgy tűnik, az integrációt – a gyakorlatban minden szervezeti egységben – egy lépésben nem lehet megvalósítani. Egyik megoldásnak tűnik az egyetem Kollégiumi Állandó Bizottságának létrehozása, amely konzultációs szervezetként javaslatokat dolgoz ki, például a kollégiumi integrációra. A bizottságnak valamennyi kollégiumvezető a tagja. Ily módon lehetőség van arra, hogy érdemben konzultáljanak és a problémákra közösen keressenek választ és megoldást. A Semmelweis Egyetem Kollégiumainak főigazgatójával, dr. Godó Ferenccel beszélgettem időszerű feladataikról és jövőbeni terveikről:

– Ez év tavaszán elkészítettem a Semmelweis Egyetem Kollégiumainak Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét, amely alkalmasnak tűnik arra, hogy az ott megfogalmazott elvek gyakorlati megvalósításával az egyetem valamennyi kollégiuma az irányítás, a finanszírozás vagy éppen a hallgatói demokrácia gyakorlásának tekintetében egységes elvek alapján működjön. Jelenleg a TFKar és az EFK kollégiumai kari finanszírozásban tevékenykednek, a kollégiumokat érintő döntéseket a karok illetékes vezetői, testületei hozzák meg. Az ÁOK, FOK GYK esetében nincs karokra lebontott finanszírozás. A főigazgatóság irányítása alá tartozó kollégiumban lakó több mint ezer egyetemi hallgatót kari szintre “lebontani” eleve lehetetlenség lenne.

Növekvő férőhelyek

A volt SOTE kollégiumai jelentős segítséget nyújtanak az Egészségügyi Főiskolai Kar súlyos kollégiumi elhelyezési gondjainak megoldásában: 2000-ben 32-őt, az idén már 64 férőhelyet biztosítunk az arra rászoruló hallgatók számára. Az elhelyezésre váró hallgatókat a kar kollégiumainak erre feljogosított testülete választja ki és mi ugyanolyan elhelyezést és szolgáltatást nyújtunk számukra, mint a többi kar (ÁOK, FOK, GYK) hallgatóinak. Ezt a lehetőséget azonban olyan áron tudtuk csak megteremteni, hogy jelentősen csökkenteni kellett például az elhelyezésre került PhD-s hallgatók számát és el kellett utasítanunk szinte valamennyi évismétlő, évhalasztó és rezidens elhelyezési kérelmét.

Az idén minden felsőéves hallgató benyújtott kollégiumi pályázatát elfogadtuk, aki a múlt tanévben elhelyezésben részesült – folytatja dr. Godó Ferenc. – Az elsőévesek esetében 232 jelentkezési lapot postáztunk, amelyből 165 kérvény érkezett vissza. A jelentkezések száma az elmúlt évihez képest közel 15 százalékos csökkenést mutat, noha a vidékről érkező egyetemisták száma érdemben nem változott. A jelentkezők 85 százalékát első körben felvettük, az elutasítottakat pedig arról tájékoztattuk, hogy szeptember második felében, október elején újból jelentkezzenek, mert az előző évek tapasztalata alapján elhelyezésükre ekkor lesz lehetőség. Az idén több olyan hallgató elhelyezését is meg tudtuk oldani, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem magasabb annál a megállapított jövedelemhatárnál, mint ami a szociális alapon történő kollégiumi felvételt indokolja. Ők emelt térítési díj ellenében lakhatnak a kollégiumokban. Összegezve elmondhatom, hogy ebben a tanévben sem maradt elsőéves “fedél” nélkül.

Saját erőből

A kollégiumi térítési díjak, a hallgatói hozzájárulás, valamint a férőhelyek hasznosításából származó bevételek képezik a kollégiumok napi működésének alapját. Mivel a bevételek viszonylag pontosan tervezhetőek, lehetőség van tervszerű, tudatos gazdálkodásra. A kollégiumi térítési díjak (annak ellenére, hogy a díjak emelése az elmúlt években az inflációt meghaladó mértékű volt és mára a kollégiumi térítési díj összege eléri az egy férőhelyre jutó önköltségi ár 40-45 százalékát), hűen tükrözik azt a szociális érzékenységet, amelyet az egyetem az arra rászoruló hallgatók irányában tanúsít. A térítési díjak ellenében széles körű alap- és kiegészítő szolgáltatásokat vehetnek igénybe a kollégisták.

Az elmúlt években sikerült a kollégiumokban egy tervszerű, szolgáltatásában és áraiban a piaci viszonyokhoz igazodó vendégelhelyezési rendet kialakítani, ahol a vendégférőhelyek számát a meghatározott kereteken belül úgy állapították meg, hogy az a kollégiumi feladatok ellátása és a hallgatók elhelyezése minőségének javítása érdekében megfelelő bevételt biztosítson, ugyanakkor ne zavarja a kollégiumok alapfeladatainak ellátását. Dr. Godó Ferenctől megtudtuk, hogy a kollégiumok napi működésére, feladataik ellátására az egyetem által biztosított decentralizált keretek összege az elmúlt években lényegében nem változott. Mindamellett ezen összegekkel a kollégiumok költségvetésének kialakításánál számolniuk kell, hiszen a kis létszámú intézményeknek – értelemszerűen a kisebb bevételi lehetőségeik miatt – igen nagy szükségük van erre a költségvetési támogatásra.

Távlati célok

A kollégiumi közösség, az írott és íratlan “kollégiumi törvények”, az együttélés normáinak betartása komoly nevelő hatással van a hallgatókra. Az önkormányzati felépítés, a demokratikus “játékszabályok” gyakorlása, a vezetés, a konfrontáció, a siker és a kudarc, mind-mind hozzájárulnak az értelmiségi szerepkör gyakorlásához, elsajátításához. A kollégiumnak az értelmiség képzésében játszott szerepét és súlyát azok tudják igazán érzékelni, akik végigkövetik a 18 évesen a kollégiumba beköltöző hallgatók gondolkodásának, értékrendjének alakulását, fejlődését. Látják a végigjárt utat és azt az “eredményt”, melyben a kollégiumban eltöltött évek köszönnek vissza. Mint dr. Godó Ferenc főigazgató leszögezte: – Célunk megteremteni a lehetőségét és a feltételeit annak, hogy a Semmelweis Egyetemen kulturált, elfogadható színvonalú, és mindenképpen a fejlődést magában hordozó kollégiumi élet szerveződhessen és egy új típusú szemlélet, “mozgalom” honosodjon meg.

I. M.

Június 8-án pénteken, csillagfényes, igen kellemes éjszakán dr. Vincze Zoltán dékán úr és Kovács Péter HÖK elnök szíves invitálására összegyűltünk az immár százéves Hőgyes Tömb udvarán egy kis zenehallgatás és jóízű beszélgetés ürügyén. Kiderült, ez utóbbira bizony komoly igény mutatkozik fiatalnál és már nem egészen fiatal kollégánál egyaránt.

A rendezvényt szép számmal tisztelték meg hallgatóink, szemmel láthatóan igencsak kellemesen érezték magukat. A terminus időzítése kitűnő volt, hiszen aznap fejeződtek be a záróvizsgák, így a végzősök érhetően teljesen felszabadultan mulatoztak. Nagy sikere volt a finom sült oldalasnak, csalamádé körítéssel. Erre nagyon jólesett a borocska, valamint a “lege artis” behűtött négyféle márkás sör, ki melyik mellett voksolt. Üdítőből is volt vagy ötféle (rossz rágondolni, egyesek miként rontották el a felszívódást és a zsíremésztésüket).
A kari intézetekből is sokan eljöttek, végre nemes – kellemes dolgokról beszélgethettünk egymással. A Gyógyszerészi Kémiai Intézet tagjain egyen-póló feszült. Szív felett viselték logojukat, a háti oldalon szép, bonyolult képletek virítottak. Egyik docens barátunk fiacskája talpig cowboy szerelésben rohangászott, egy hatalmas seriffjelvénnyel az ingén.

A fülbemászó zenét alkalmi DJ szolgáltatta, nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel. Aki ebben a fiatalúrban dékánunkat vélte felismerni, az nem tévedett… A kar vezetése ezt a country estet hagyományteremtőnek nevezte meg, és jó is lenne ilyen hagyományt követni. Hálás köszönetünk dr. Vincze Zoltánnak és Kovács Péternek, akik fáradságot nem kímélve biztosították számunkra ezt a kellemes estét!

Dr. S. Gy.

Tartalomjegyzék

2001/10. szám - 2001. szeptember 28.