{"id":1225,"date":"2020-12-21T10:09:34","date_gmt":"2020-12-21T09:09:34","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/?page_id=1225"},"modified":"2025-06-17T14:40:18","modified_gmt":"2025-06-17T12:40:18","slug":"kiadvanyaink","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/klinikankrol\/alapitvanyok-egyesuletek\/studia-physiologica\/kiadvanyaink\/","title":{"rendered":"Kiadv\u00e1nyaink"},"content":{"rendered":"            <div class=\"qae-faqs-container qae-faqs-toggle-container\">\n\t\t\t\t\t\t\t<ul class=\"qe-faqs-filters-container\">\n\t\t\t\t<li class=\"active\"><a class=\"qe-faqs-filter all-faqs\" href=\"#\" data-filter=\"*\">All<\/a><\/li>\n\t\t\t\t<li><a class=\"qe-faqs-filter\" href=\"#kiadvanyaink\" data-filter=\".kiadvanyaink\">Kiadv\u00e1nyaink<\/a><\/li>\t\t\t<\/ul>\n\t\t\t\t\t<div id=\"qaef-10436\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> H\u00e1mori J\u00f3zsef &#8211; Az idegrendszer szervez\u0151d\u00e9se \u00e9s plaszticit\u00e1sa\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/1_hamori-jozsef-1.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1229\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/1_hamori-jozsef-1.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/1_hamori-jozsef-1.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/1_hamori-jozsef-1-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>H\u00e1mori J\u00f3zsef, Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas neurobiol\u00f3gus, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia rendes tagja, 2002 \u00e9s 2008 k\u00f6z\u00f6tt aleln\u00f6ke. Az idegrendszer szerkezet\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1t a Szent\u00e1gothai J\u00e1nos vezette p\u00e9csi Anat\u00f3miai Int\u00e9zetben kezdte, majd folytatta a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi egyetemen 1963-t\u00f3l, az egyetem (ma Semmelweis Egyetem) I. sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zet\u00e9ben, mint kutat\u00f3 professzor.<\/p>\n<p>A gerincesek k\u00f6zponti idegrendszere, els\u0151sorban a kisagy \u00e9s a l\u00e1t\u00f3rendszer szinaptikus szervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek felder\u00edt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 kutat\u00e1sokat folytatott. Eddigi p\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n t\u00f6bb mint 250 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyt, t\u00f6bb k\u00f6nyvet \u00e9s k\u00f6nyvfejezetet \u00edrt. Eredm\u00e9nyei jelent\u0151sek a fejl\u0151d\u0151 \u00e9s \u00e9rett l\u00e1t\u00f3k\u00f6zpontok, valamint a kisagy szinaptol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s plaszticit\u00e1sa ter\u00e9n. Els\u0151k\u00e9nt siker\u00fclt le\u00edrnia a feln\u0151tt \u00e1llatok agyk\u00e9reg alatti k\u00f6zpontj\u00e1ban \u00e9s a kisagyk\u00e9regben az induk\u00e1lhat\u00f3 plaszticit\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9t, valamint az inform\u00e1ci\u00f3 feldolgoz\u00e1s\u00e1ban kiemelt szerepet j\u00e1tsz\u00f3 komplex szinapszisok szerkezet\u00e9t.<\/p>\n<p>1998. j\u00falius \u00e9s 2000. janu\u00e1r 1-je k\u00f6z\u00f6tt a Nemzeti Kultur\u00e1lis \u00d6r\u00f6ks\u00e9g minisztere volt. 2000. febru\u00e1r 16-\u00e1n a minisztereln\u00f6k a Tudom\u00e1ny- \u00e9s Technol\u00f3giapolitikai Koll\u00e9gium eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 nevezte ki. 1999-ben az UNESCO \u00e1ltal szervezett Tudom\u00e1nyos Vil\u00e1gkongresszus eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. 2002. m\u00e1jus\u00e1ban az UNESCO Magyar Bizotts\u00e1g eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. Sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi pl. ENA, FENS, IBRO, Academia Europaea (London), Academia Scientiarium et Artium Europaea (Salzburg), \u00e9s hazai tudom\u00e1ny- \u00e9s oktat\u00e1spolitikai bizotts\u00e1g (pl. OTKA, FEFA, FTT, M\u00d6B, MTA Neurobiol\u00f3giaiBizotts\u00e1g) test\u00fclet\u00e9ben dolgozott \u00e9s dolgozik.<br \/>\nFeles\u00e9ge Dr. Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet\u00e9nek professzora.<br \/>\nN\u00e9gy gyermeke \u00e9s hat unok\u00e1ja van.<\/p>\n<p>A monogr\u00e1fia c\u00e9lja annak bemutat\u00e1sa, hogy az idegrendszeri szerkezetek val\u00f3di sz\u00e9ps\u00e9ge a szerkezet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. K\u00fcl\u00f6n fejezet foglalkozik a szerz\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsolhat\u00f3 kisagyi strukt\u00far\u00e1k jellemz\u00e9s\u00e9vel, a l\u00e1t\u00f3k\u00e9reg alatti thalamikus k\u00f6zpont szerep\u00e9vel a l\u00e1t\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1ban, az idegrendszer plaszticit\u00e1s\u00e1t igazol\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek le\u00edr\u00e1s\u00e1val s v\u00e9g\u00fcl az emberi agy phylogenetikus kialakul\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10435\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Papp Zolt\u00e1n &#8211; Miokardi\u00e1lis szarkomerdinamika \u00e9lettani \u00e9s k\u00f3ros k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/1_hamori-jozsef.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1228\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/1_hamori-jozsef.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/1_hamori-jozsef.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/1_hamori-jozsef-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Papp Zolt\u00e1n 1965-ben sz\u00fcletett V\u00e1s\u00e1rosnam\u00e9nyban. A Debreceni Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen 1989-ben szerzett orvosi diplom\u00e1t. Egyetemi oktat\u00f3-kutat\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t kezdetben a Debreceni Egyetem \u00c9lettani Int\u00e9zet\u00e9ben, majd 2000-t\u0151l a Kardiol\u00f3giai Int\u00e9zet Klinikai Fiziol\u00f3giai Tansz\u00e9k\u00e9n bontakoztatta ki. 1995-ben Ph.D. fokozatot, 2010-ben MTA doktori c\u00edmet szerzett. A sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f3rtani saj\u00e1toss\u00e1gaira ir\u00e1nyul\u00f3 tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sait kiv\u00e1l\u00f3 hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tan\u00edt\u00f3mesterek t\u00e1mogatt\u00e1k.<\/p>\n<p>A sz\u00edvizomsejtek elektrofiziol\u00f3giai saj\u00e1toss\u00e1gait Leuvenben (Belgium) a Katholieke Universiteit \u00c9lettani Int\u00e9zet\u00e9ben Edward Carmeliet \u00e9s Karin Sipido professzorok mellett tanulm\u00e1nyozta, m\u00edg a sz\u00edvizomsejtek mechanikai tulajdons\u00e1gait Amszterdamban (Hollandia) a Vrije Universiteit \u00c9lettani Int\u00e9zet\u00e9ben Ger J.M. Stienen professzorral k\u00f6z\u00f6sen vizsg\u00e1lta. K\u00eds\u00e9rletes\u00a0\u00a0 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seiben sejt\u00e9lettani \u00e9s biok\u00e9miai m\u00f3dszereket \u00f6tv\u00f6z. C\u00e9lja, hogy a sz\u00edv pumpafunkci\u00f3j\u00e1ban jelentkez\u0151 zavarok okait a sz\u00edvizomsejtekben \u00e9szlelhet\u0151 molekul\u00e1ris elt\u00e9r\u00e9sek szintj\u00e9n azonos\u00edtsa. Vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyei a h\u00edrtelen fell\u00e9p\u0151 (pl. akut miokardi\u00e1lis infarktus) \u00e9s a lassan kifejl\u0151d\u0151 (pl. kr\u00f3nikus sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9g) sz\u00edvizom rendelleness\u00e9gek term\u00e9szet\u00e9nek pontosabb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00fajszer\u0171 kezel\u00e9si m\u00f3dszerek bevezet\u00e9s\u00e9t seg\u00edtik el\u0151.<\/p>\n<p>A Papp Zolt\u00e1n \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott Klinikai Fiziol\u00f3giai Tansz\u00e9k oktat\u00e1si-kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9ge az ezredfordul\u00f3t k\u00f6vet\u0151en nemzetk\u00f6zileg is ismertt\u00e9 v\u00e1lt, melyet sz\u00e1mos hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9s, jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa Ph.D. fokozatot szerzett hallgat\u00f3, \u00e9s a tansz\u00e9k kiterjedt tudom\u00e1nyos kapcsolatrendszere egyar\u00e1nt tan\u00fas\u00edtanak. Papp Zolt\u00e1n 2010 \u00e9s 2013 k\u00f6z\u00f6tt a Debreceni Egyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kar oktat\u00e1si d\u00e9k\u00e1nhelyettesi feladatai mellett t\u00f6bb tudom\u00e1nyos test\u00fclet tagja \u00e9s v\u00e1lasztott tiszts\u00e9gvisel\u0151je. Megb\u00edzat\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik a Heart Failure Association of the European Society of Cardiology, melynek 2008 \u00e9s 2014 k\u00f6z\u00f6tt vezet\u0151s\u00e9gi tagja, 2012-t\u0151l az alapkutat\u00e1sok\u00e9rt felel\u0151s szekci\u00f3 vezet\u0151je.<\/p>\n<p>Papp Zolt\u00e1n tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6zponti mot\u00edvuma a fiatalok sikeres kutat\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1sa oly m\u00f3don, hogy ez a mindennapi munkav\u00e9gz\u00e9s kapcs\u00e1n is \u00f6r\u00f6mteli legyen. Ennek t\u00e1gabb nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra is eml\u00e9kezetes megjelen\u00edt\u00e9se volt \u201estand-up comedy\u201d elemekkel \u00e1tsz\u0151tt el\u0151ad\u00e1sa 2010. december 3-\u00e1n a DE OEC Tudom\u00e1nyos Di\u00e1kk\u00f6ri Konferenci\u00e1j\u00e1nak z\u00e1r\u00f3 rendezv\u00e9ny\u00e9n.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10434\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> S\u00e1fr\u00e1ny G\u00e9za &#8211; Agydaganatok kezel\u00e9se g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1val\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/3_safrany-geza.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1230\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/3_safrany-geza.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/3_safrany-geza.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/3_safrany-geza-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Dr. S\u00e1fr\u00e1ny G\u00e9za 1955-ben sz\u00fcletett. \u00c1ltal\u00e1nos orvosi diplom\u00e1j\u00e1t a P\u00e9csi Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen kapta 1979-ben, summa cum laude fokozattal. 1986-ban Sug\u00e1rbiol\u00f3giai \u00e9s Sug\u00e1reg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakvizsg\u00e1t tett. Az orvostudom\u00e1ny kandid\u00e1tusa c\u00edmet 1993-ban, az MTA Doktora fokozatot 2008-ban nyerte el. 2003-ban habilit\u00e1lt a Semmelweis Egyetemen.<\/p>\n<p>Az egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a POTE Biol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9ben kezdett dolgozni. 1982-ben ker\u00fclt az Orsz\u00e1gos \u201eFr\u00e9d\u00e9ric Joliot-Curie Sug\u00e1rbiol\u00f3giai \u00e9s Sug\u00e1reg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Kutat\u00f3 Int\u00e9zetbe (OSSKI), ahol t\u00f6bb vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3t is bet\u00f6lt\u00f6tt. 2011 j\u00fanius\u00e1t\u00f3l az Int\u00e9zet f\u0151igazgat\u00f3 f\u0151orvosa. Az OSSKI-ban kezdetben az eml\u0151s ribosz\u00f3ma RNS g\u00e9nek szerkezet\u00e9t tanulm\u00e1nyozta. Ezt a t\u00e9m\u00e1t folytatta, 1985-86-ban Jap\u00e1nban, a Toki\u00f3 Egyetem Orvosi Fakult\u00e1s\u00e1nak 1. sz\u00e1m\u00fa Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben. 1990-1993 k\u00f6z\u00f6tt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, Philadelphi\u00e1ban, a Fox Chase Cancer Centerben dolgozott. Szakter\u00fclete az eml\u0151s ribosz\u00f3ma feh\u00e9rje g\u00e9nek szerkezet\u00e9nek vizsg\u00e1lata volt. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n kezdte tanulm\u00e1nyozni az ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1s biol\u00f3giai hat\u00e1sait, munkat\u00e1rsaival kezdetben a prenat\u00e1lis besug\u00e1rz\u00e1s daganatkelt\u0151 hat\u00e1s\u00e1t, a sug\u00e1rz\u00e1s okozta daganatkeletkez\u00e9s molekul\u00e1ris biol\u00f3giai szint\u0171 mechanizmus\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k. A teljes genomot lefed\u0151 DNS chip seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1lt\u00e1k a sug\u00e1rhat\u00e1sra kialakul\u00f3 g\u00e9n-expresszi\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1sokat \u00e9s azonos\u00edtottak 20 konszenzus sug\u00e1rv\u00e1lasz g\u00e9nt. Jelenleg egyik f\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6re a kis sug\u00e1rd\u00f3zisok eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1sainak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa.<\/p>\n<p>1996-t\u00f3l vizsg\u00e1lja munkat\u00e1rsaival a g\u00e9n- \u00e9s sug\u00e1rter\u00e1pia kombin\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geit. Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tanulm\u00e1nyozt\u00e1k az immunrendszert aktiv\u00e1l\u00f3 g\u00e9nter\u00e1pia \u00e9s a sug\u00e1rter\u00e1pia kombin\u00e1lt daganatellenes hat\u00e1s\u00e1t eg\u00e9r agydaganat modellen, valamint a gy\u00f3gyszer-\u00e9rz\u00e9keny\u00edt\u0151 g\u00e9nter\u00e1pia \u00e9s a sug\u00e1rter\u00e1pia egy\u00fcttes hat\u00e1s\u00e1t is. Elj\u00e1r\u00e1st dolgoztak ki agydaganatok sug\u00e1r\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek fokoz\u00e1s\u00e1ra a g\u00e9nter\u00e1pia eszk\u00f6zeivel. Jelen monogr\u00e1fia g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1s vizsg\u00e1lataik eredm\u00e9ny\u00e9t foglalja \u00f6ssze az irodalmi adatok t\u00fckr\u00e9ben.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10433\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Vida G\u00e1bor &#8211; Honnan hov\u00e1 Homo? Az Antropoc\u00e9n korszak gondjai\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/4_vida-gabor-1.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-medium wp-image-1232\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/4_vida-gabor-1.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/4_vida-gabor-1.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/4_vida-gabor-1-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Vida G\u00e1bor az E\u00f6tv\u00f6s L\u00f3r\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen 1957-ben szerzett diplom\u00e1t biol\u00f3gia-k\u00e9mia tan\u00e1rszakon. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb So\u00f3 Rezs\u0151n\u00e9l doktor\u00e1lt az erd\u00e9lyi b\u00fckk\u00f6s\u00f6kr\u0151l \u00edrt tanulm\u00e1ny\u00e1val. Tudom\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re nagy hat\u00e1ssal volt Gy\u0151rffy Barna, akinek int\u00e9zet\u00e9ben (MTA Genetikai Int\u00e9zete) a hatvanas \u00e9vekben dolgozott. K\u00f6zben t\u00f6bb alkalommal t\u00f6lt\u00f6tt 3-4 h\u00f3napot a British Science Reseach Council \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1val a University of Leeds botanikai tansz\u00e9k\u00e9n Prof. Irene Manton megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, ahol a p\u00e1fr\u00e1nyok polyploidi\u00e1s fajkeletkez\u00e9s\u00e9t cytogenetikai m\u00f3dszerekkel tanulm\u00e1nyozta.<\/p>\n<p>Az itteni kutat\u00f3kkal \u00e9s a Nobel-d\u00edjas sv\u00e1jci T.Reichsteinnel k\u00f6z\u00f6sen v\u00e9gzett kutat\u00e1sai sor\u00e1n t\u00f6bb ma \u00e9l\u0151 faj eredet\u00e9t tiszt\u00e1zt\u00e1k, s egy term\u00e9szetben nem l\u00e9tez\u0151 \u00faj fajt is siker\u00fclt el\u0151\u00e1ll\u00edtaniuk. E munk\u00e1ival \u00e9rte el idehaza a kandid\u00e1tusi (1965) majd az akad\u00e9miai doktori (1973) fokozatait.<br \/>\n1973-ban lett az ELTE Genetikai Tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je, ahol megszervezte a modern genetika \u00e9s az ezen az alapon \u00e1ll\u00f3 evol\u00faci\u00f3 oktat\u00e1s\u00e1t. 1985-ben v\u00e1lasztott\u00e1k a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151, majd rendes (1993) tagj\u00e1v\u00e1.<\/p>\n<p>A hatvanas \u00e9vek \u00f3ta folyamatosan vett r\u00e9szt nagyobb nemzetk\u00f6zi programokban (IBP, SCOPE, MAB), ahol szembes\u00fclt az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gek kedvez\u0151tlen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1saival. Ezek gy\u00f6kereit kutatva jutott el az e k\u00f6nyvben is kifejtett gondolatokhoz, melyek minden f\u00f3rumon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 terjeszt\u00e9s\u00e9t tartja ma a legfontosabb feladat\u00e1nak.<\/p>\n<p>Fontosabb kit\u00fcntet\u00e9sei: Pro Universitate, Pro Natura, Magyar \u00d6kol\u00f3gi\u00e1\u00e9rt, Sz\u00e9chenyi D\u00edj, Ipolyi Arnold D\u00edj \u00e9s a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g K\u00f6z\u00e9pkeresztje.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10432\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Rosivall L\u00e1szl\u00f3 &#8211; A juxtaglomerul\u00e1ris appar\u00e1tus, a vese agy\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/5_rosivall-l\u00e1szl\u00f3.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1233\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/5_rosivall-l\u00e1szl\u00f3.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/5_rosivall-l\u00e1szl\u00f3.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/5_rosivall-l\u00e1szl\u00f3-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Dr. Rosivall L\u00e1szl\u00f3 Budapesten sz\u00fcletett 1949-ben. 1973-ban szerzett orvosi diplom\u00e1t (summa cum laude) a Semmelweis Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen. 1980-ban kandid\u00e1tusi, 1987-ben pedig a tudom\u00e1nyok doktora (akad\u00e9miai doktori) c\u00edmet szerzett. 1994\/95-ben a Semmelweis Egyetem rektora volt. Jelenleg a K\u00f3r\u00e9lettani Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja, a Semmelweis Egyetem Elm\u00e9leti Orvostudom\u00e1nyok Doktori Iskol\u00e1j\u00e1nak vezet\u0151je. Az Eur\u00f3pai Tudom\u00e1nyos \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia rendes tagja, a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Orvosi \u00e9s Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti Egyetem d\u00edszdoktora.<\/p>\n<p>A bergeni, az alabamai, a d\u00e9l-kaliforniai, a Harvard, a montpellier-i, a heidelbergi, a Tulane Egyetemek kor\u00e1bbi vend\u00e9gkutat\u00f3ja, vend\u00e9gprofesszora. A Magyar Vese Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9s a Nemzetk\u00f6zi Nephrologiai Iskola alap\u00edt\u00f3ja. Nephrologiai PhD programj\u00e1ban eddig 41 PhD v\u00e9gzett, ebb\u0151l 26-nak \u0151 volt a t\u00e9mavezet\u0151je. Ezenk\u00edv\u00fcl ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val 2 kandid\u00e1tusi disszert\u00e1ci\u00f3 is sz\u00fcletett. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete a vesem\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s a v\u00e9rnyom\u00e1s-szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9let- \u00e9s k\u00f3r\u00e9lettana, a molekul\u00e1ris szintt\u0151l a betegekig terjed. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00faj modellt dolgozott ki az intrarenalis mikrocirkul\u00e1ci\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a glomerul\u00e1ris filtr\u00e1ci\u00f3t szab\u00e1lyoz\u00f3&#8221;short-loop&#8221; mechanizmus le\u00edr\u00e1sa. A gyomorfal mikrocirkul\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1ra el\u0151sz\u00f6r alkalmazta a mikropunkci\u00f3t, \u00e9s m\u00e9rte meg a kett\u0151s kapill\u00e1ris rendszerben a filtr\u00e1ci\u00f3s \u00e9s a reszorpci\u00f3s er\u0151ket. Els\u0151k\u00e9nt ismerte fel \u00e9s \u00edrta le az endothelialis nanocsatorn\u00e1kat a renalis afferens arteriola distalis szakasz\u00e1n k\u00eds\u00e9rleti eml\u0151s\u00e1llatokban, illetve emberben. Imaging technik\u00e1val \u00e9l\u0151 \u00e1llatban el\u0151sz\u00f6r tette l\u00e1that\u00f3v\u00e1 e nanocsatorn\u00e1kat, \u00e9s mutatta ki, hogy a filtr\u00e1ci\u00f3 ezeken kereszt\u00fcl m\u00e1r a glomerulus el\u0151tt is jelent\u0151s. Kutat\u00e1si eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n \u00fajra\u00e9rtelmezte a juxtaglomerul\u00e1ris appar\u00e1tus morfol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t \u00e9s funkcion\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. A Nemzetk\u00f6zi K\u00f3r\u00e9lettani T\u00e1rsas\u00e1g kincst\u00e1rnoka, a Nemzetk\u00f6zi Nephrologiai T\u00e1rsas\u00e1g, valamint a Veseaalap\u00edtv\u00e1nyok Nemzetk\u00f6zi Sz\u00f6vets\u00e9g vezet\u0151s\u00e9gi tagja. A Magyar Hypertonia T\u00e1rsas\u00e1g Tudom\u00e1nyos Bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke, az \u00c9lettani T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Nephrologiai T\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151s\u00e9gi tagja. Szerkeszt\u0151 Bizotts\u00e1gi tagja 10 nemzetk\u00f6zi \u00e9s 5 hazai tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratnak. Az International Nephrology \u00e9s az Acta Physiologica Hungarica t\u00e1rsszerkeszt\u0151je. Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs Nephrologia, Hypertonia, Pulmonologiai Bizotts\u00e1g eln\u00f6ke, MTA Doktori Bizotts\u00e1g tagja, sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi \u00e9s hazai kongresszus szervez\u0151 \u00e9s\/vagy tudom\u00e1nyos eln\u00f6ke, Magyar \u00d6szt\u00f6nd\u00edj Bizotts\u00e1g Orvos- \u00e9s Eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1nyi Szakkoll\u00e9gium eln\u00f6ke, Nemzeti Fenntarthat\u00f3 Fejl\u0151d\u00e9si Tan\u00e1cs tagja \u00e9s a Szoci\u00e1lis \u00e9s Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Munkabizotts\u00e1g eln\u00f6ke. Kor\u00e1bban az OTKA \u00c9lettani Bizotts\u00e1g tagja, titk\u00e1ra, eln\u00f6ke, koll\u00e9giumi tagja. Sz\u00e1mos elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: Fazekas Mih\u00e1ly \u00e9rem, Jendrassik-d\u00edj, Miniszteri dics\u00e9ret, Kiv\u00e1l\u00f3 di\u00e1kk\u00f6ri vezet\u0151, Sz\u00e9chenyi-\u00f6szt\u00f6nd\u00edj, G\u00f6m\u00f6ri P\u00e1l eml\u00e9k\u00e9rem, SOTE PhD Iskola eml\u00e9k\u00e9rem, Magyar Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi T\u00e1rsas\u00e1g eml\u00e9k\u00e9rem, Vanderbilt Egyetem &#8220;Dean Medal&#8221;, Nemzetk\u00f6zi Nephrologiai T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki k\u00fcl\u00f6n diploma, Kiv\u00e1l\u00f3 PhD oktat\u00f3i d\u00edj, T\u00f6r\u00f6k Eszter eml\u00e9k\u00e9rem, Hans Selye Visiting Professori elismer\u00e9s, Magyar Nephrologiai T\u00e1rsas\u00e1g Kor\u00e1nyi S\u00e1ndor-d\u00edj, Debreceni Egyetem Nephrologiai Tansz\u00e9k elismer\u0151 oklev\u00e9l, OTKA Ipolyi Arnold-d\u00edj. Eredeti k\u00f6zlem\u00e9nyeinek sz\u00e1ma 135 (ebb\u0151l magyar nyelv\u0171: 32), \u00f6sszes impakt faktor: 287, Hirsch-index 23, \u00f6sszes id\u00e9zetts\u00e9g: 1838. Szerkesztett egy nemzetk\u00f6zi, egy hazai szakk\u00f6nyvet \u00e9s k\u00e9t nemzetk\u00f6zi foly\u00f3irat szupplementumot. \u00d6sszesen 53 tudom\u00e1nyos, 15 tank\u00f6nyvi \u00e9s 7 egyetemi jegyzet fejezetet \u00edrt. Szabadalmainak sz\u00e1ma 2.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10431\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Tyih\u00e1k Ern\u0151 &#8211; A formaldehid el\u0151fordul\u00e1sa \u00e9s szerepe az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/6_tyihak-erno.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1235\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/6_tyihak-erno.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/6_tyihak-erno.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/6_tyihak-erno-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Tyih\u00e1k Ern\u0151 1933-ban sz\u00fcletett Tiszaf\u00f6ldv\u00e1ron, s az itteni kit\u0171n\u0151en felszerelt Evang\u00e9likus Elemi Iskol\u00e1ba j\u00e1rt: maradand\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt jelentett sz\u00e1m\u00e1ra a sok kiv\u00e1l\u00f3 t\u00e9rk\u00e9p, ami k\u00e9s\u0151bb a \u201ct\u00e9rk\u00e9p-kromatogr\u00e1fi\u00e1hoz\u201d j\u00f3 el\u0151tanulm\u00e1nynak bizonyult. Tiszaf\u00f6ldv\u00e1ron is matur\u00e1lt a Hajn\u00f3czy J\u00f3zsef Gimn\u00e1ziumban. Kit\u0171n\u0151 \u00e9retts\u00e9givel ker\u00fclt a Budapesti M\u0171szaki Egyetemre, ahol 1958-ban szerzett vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki oklevelet. \u00c1ll\u00e1slehet\u0151s\u00e9gei k\u00f6z\u00fcl a legkisebb fizet\u00e9s\u0171, akkor m\u00e9g budapesti Gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9ny Kutat\u00f3 Int\u00e9zetben helyezkedett el, mert a term\u00e9szetes gy\u00f3gyhat\u00e1s\u00fa anyagok kutat\u00e1sa izgatta, s l\u00e9nyeg\u00e9ben ez a tudom\u00e1nyter\u00fclet \u00edvel v\u00e9gig eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9n.<\/p>\n<p>1971-ben \u0151 is kiment Budakal\u00e1szra az \u00faj int\u00e9zetbe, ahol 1982 v\u00e9g\u00e9ig dolgozott. 1978-ban megszerezte a k\u00e9miai tudom\u00e1ny kandid\u00e1tusi c\u00edmet, a szaprofita anyarozsb\u00f3l izol\u00e1lt tumorg\u00e1tl\u00f3 klavicepaminok (L-lizin-izopeptidek) t\u00e9m\u00e1ban; a M\u0171egyetem ugyanakkor m\u0171szaki doktori c\u00edmet adom\u00e1nyozott neki. Kiemelked\u0151 invenci\u00f3k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t \u00e9s j\u00f3 kapcsolatteremt\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t kihaszn\u00e1lva szabadalmak eg\u00e9sz sor\u00e1t jelentette be. Egyik elj\u00e1r\u00e1sa a t\u00falnyom\u00e1sos r\u00e9teg-kromatogr\u00e1fia (angol mozaik-sz\u00f3val OPLC), a jobban ismert HPLC r\u00e9tegrendszer\u0171 megfelel\u0151je. A feltal\u00e1l\u00f3i munka \u00f6r\u00f6met \u00e9s bossz\u00fas\u00e1got egyar\u00e1nt okozott Tyih\u00e1k Ern\u0151nek, de sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi elismerts\u00e9get hozott neki. 1983-ban megh\u00edvt\u00e1k az MTA N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9be, s m\u00e1ig ott dolgozik, 1997-t\u0151l tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt. Feladatul kapta a Rezisztencia-biol\u00f3giai \u00e9s &#8211; biok\u00e9miai Oszt\u00e1ly megszervez\u00e9s\u00e9t. Az induk\u00e1lt rezisztenci\u00e1t kutatva, 1978-ban, egy \u00e9ven \u00e1t a Hannoveri Egyetem F. Sch\u00f6nbeck vezette N\u00f6v\u00e9ny-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s N\u00f6v\u00e9nyv\u00e9delmi Int\u00e9zet\u00e9ben dolgozott vend\u00e9gtan\u00e1rk\u00e9nt. Ott ismerte fel a n\u00f6v\u00e9nyek id\u0151t\u0151l \u00e9s d\u00f3zist\u00f3l f\u00fcgg\u0151 kett\u0151s immunv\u00e1lasz\u00e1t, amelynek l\u00e9t\u00e9t idehaza t\u00f6bb oldalr\u00f3l bizony\u00edtotta. 1994-ben nyerte el a k\u00e9miai tudom\u00e1ny doktora c\u00edmet, a t\u00falnyom\u00e1sos r\u00e9teg-kromatogr\u00e1fia t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben. M\u00e1r 1978-ban le\u00edrta a formaldehid el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t a doh\u00e1nylevelekben, majd felismerte az \u00e9l\u0151vil\u00e1gra jellemz\u00f5 formaldehid ciklust, amit k\u00e9s\u0151bb integr\u00e1lt az \u00e1ltala le\u00edrt formaldehidom rendszerbe. Kiemelt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel foglalkozik a norm\u00e1lis \u00e9s k\u00f3ros sejtszaporod\u00e1s \u00e9s a formaldehid kapcsolat\u00e1val. Leg\u00fajabban a bioautogr\u00e1fia komplex form\u00e1j\u00e1t (BioArena) fejleszti munkat\u00e1rsaival, melyben a k\u00e9t r\u00e9szre oszt\u00f3dott tudom\u00e1nyos \u00e9nj\u00e9t \u00fajra egyes\u00fclten \u00e9li meg, hiszen a r\u00e9tegrendszer\u00fb folyad\u00e9k-kromatogr\u00e1fia \u00e9s a formaldehidom el\u0151nyeit \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9geit integr\u00e1lt rendszerben haszn\u00e1lhatja-vizsg\u00e1lhatja. Tyih\u00e1k Ern\u0151 6 \u00e9vig a Magyar Biok\u00e9miai Egyes\u00fclet f\u0151titk\u00e1ra volt, \u00e9s 6 alkalommal szervezett nemzetk\u00f6zi formaldehid konferenci\u00e1t. Jelen munk\u00e1ja a kett\u0151s ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa tudom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9b\u0151l az egyiket, a formaldehid \u00e9l\u0151vil\u00e1gban val\u00f3 el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t \u00e9s szerep\u00e9t foglalja \u00f6ssze t\u00f6m\u00f6ren: nagy \u00edvben t\u00e1rja el\u00e9nk e bonyolult, de alapvet\u0151 biok\u00e9miai rendszert.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10430\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Vajta G\u00e1bor &#8211; A kl\u00f3noz\u00f3k t\u00e1mad\u00e1sa\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/7_vajta-gabor.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1236\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/7_vajta-gabor.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/7_vajta-gabor.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/7_vajta-gabor-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Vajta G\u00e1bor 1952-ben sz\u00fcletett V\u00e1cott, \u00e9s 1976-ban szerzett diplom\u00e1t a Semmelweis Egyetem orvoskar\u00e1n. T\u00f6bb mint egy \u00e9vtizeden \u00e1t patol\u00f3gusk\u00e9nt dolgozott az Egyetem 1. sz. K\u00f3rbonctani \u00e9s R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet\u00e9ben. 1988-ban szerzett tudom\u00e1nyos min\u0151s\u00edt\u00e9st. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l ind\u00edttatva 1989-ben b\u00e1tor fordulattal v\u00e1ltott \u00e1t az alkalmazott embriol\u00f3gi\u00e1ra \u00e9s a G\u00f6d\u00f6ll\u0151i Biotechnol\u00f3giai K\u00f6zpont szarvasmarha in vitro fertiliz\u00e1ci\u00f3s laborat\u00f3rium\u00e1nak (a \u201elombikboci programnak\u201d) vezet\u0151je lett. Miut\u00e1n mer\u00e9sz eredetis\u00e9g\u0171 tudom\u00e1nyos elk\u00e9pzel\u00e9seit anyagi er\u0151forr\u00e1sok h\u00edj\u00e1n \u00e9s f\u0151k\u00e9nt egy\u00e9b g\u00e1tl\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k miatt itthon nem tudhatta sikerre vinni, 1994-ben k\u00fclf\u00f6ldre t\u00e1vozott.<\/p>\n<p>Kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az\u00f3ta is a h\u00e1zi\u00e1llat embriol\u00f3gia \u00e1ll; ezt a ter\u00fcletet sz\u00e1mos \u00faj felismer\u00e9ssel \u00e9s m\u00f3dszertani v\u00edvm\u00e1nnyal gazdag\u00edtotta a vil\u00e1g t\u00f6bb kutat\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1ban, f\u0151k\u00e9nt d\u00e1n (Tjele) \u00e9s ausztr\u00e1l (Melbourne) laborat\u00f3riumokban. D\u00e1ni\u00e1ban nyerte el 1999-ben a nagydoktori fokozatot (DVSc), ami ott j\u00f3val ritk\u00e1bban \u00e9s nehezebben adott c\u00edm, mint haz\u00e1nkban. Munk\u00e1inak k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je a probl\u00e9m\u00e1k k\u00f6zvetlen, megh\u00f6kkent\u0151en \u00fajszer\u0171 leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9se. A tudom\u00e1ny (ak\u00e1rcsak a m\u0171v\u00e9szet) vil\u00e1g\u00e1ban rem\u00e9nytkelt\u0151 k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel ism\u00e9telten be\u00e1ll\u00f3 fejlem\u00e9ny, hogy a dolgok t\u00falbonyol\u00edtotts\u00e1g\u00e1nak idej\u00e9n megjelenik valaki (mindig egyetlen szem\u00e9ly), aki visszatal\u00e1l az \u201eegyenes besz\u00e9d\u201d (az oratio recta) \u00fatj\u00e1ra. Ez az \u00e9lettudom\u00e1nyokban t\u00f6bbnyire a jelens\u00e9gek \u00e9rz\u00e9kletesen k\u00f6zvetlen megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t jelenti a \u201eszakirodalmi\u201d konvenci\u00f3val szemben. A magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1gban (val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a fogalomalkot\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9nek, azaz mag\u00e1nak a nyelvnek a term\u00e9szet\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en) jellegzetes ez a tud\u00f3s-t\u00edpus, melynek legnagyobb k\u00e9pvisel\u0151i Szent-Gy\u00f6rgyi Albert, Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s \u00e9s Selye J\u00e1nos voltak az \u00e9lettudom\u00e1nyban. (V.\u00f6. ezzel Kar\u00e1csony S\u00e1ndornak a \u201elegmagyarabb filoz\u00f3fusnak\u201d meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t, amely szerint nemzeti lelkialkatunk a nyelv saj\u00e1toss\u00e1gain\u00e1l fogva \u201etartalm\u00e1ban objekt\u00edv, form\u00e1j\u00e1ban primit\u00edv\u201d \u2013 ahol ez ut\u00f3bbi min\u0151s\u00edt\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem lebecs\u00fcl\u0151 jelz\u0151, hanem a dolgok val\u00f3s\u00e1gos viszonyainak \u00e9s a szeml\u00e9let lelki kereteinek k\u00f6zvetlen-k\u00f6zeli megfelel\u00e9s\u00e9re utal.) Vajta G\u00e1bor eddigi \u00e9letm\u0171ve ezt a fajta hozz\u00e1fordul\u00e1st szeml\u00e9lteti az embriol\u00f3gia probl\u00e9m\u00e1ihoz. A szerz\u0151 f\u00e9lig tr\u00e9f\u00e1san (de teljes joggal) eml\u00e9keztet arra, hogy a szomatikus sejtmag \u00e1tvitel\u00e9re kidolgozott m\u00f3dszer\u00e9vel \u2013 \u00e9letlen\u00edtett zsilettpenge darabk\u00e1val: \u201ehandmade cloning\u201d \u2013 j\u00f3val k\u00fcl\u00f6nb hat\u00e9konys\u00e1got \u00e9rt el, mint m\u00e1sok sz\u00e1zezer doll\u00e1ros mikromanipul\u00e1toraikkal. Hasonl\u00f3an eredm\u00e9nyes azonos szellemben fogant t\u00f6bb m\u00e1s metodik\u00e1ja is, \u00edgy pl. a \u201eSIS\u201d (b\u00fav\u00e1rhaj\u00f3 [Submarine] Inkub\u00e1ci\u00f3s Sziszt\u00e9ma) vagy a \u201eWOW\u201d (Well Of the Well, a v\u00e1jat v\u00e1jata). M\u00e9g figyelemrem\u00e9lt\u00f3bbak a kl\u00f3noz\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9re vonatkoz\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai, ahogyan jelen m\u0171v\u00e9ben olvashat\u00f3k. Vajta G\u00e1bor egy \u00e9vtized alatt az eml\u0151s\u00f6k kl\u00f3noz\u00f3inak \u00e9lvonal\u00e1ba emelkedett, szak\u00e9rtelm\u00e9re \u00f6t kontinens sok laborat\u00f3rium\u00e1ban tartanak ig\u00e9nyt, tanulm\u00e1nyait a vezet\u0151 periodik\u00e1k k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k. A hazai hivatalos tudom\u00e1nyos f\u00f3rumokon azonban eddig kev\u00e9s figyelmet ford\u00edtottak munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra \u2013 holott magyar volt\u00e1t mindig tudatosan v\u00e1llalta. Kinti tapasztalatair\u00f3l sz\u00e9pirodalmi ig\u00e9ny\u0171 k\u00f6nyvet jelentetett meg anyanyelv\u00e9n (\u201eLevelek Jyllandr\u00f3l\u201d). 2000-ben saj\u00e1t kottale\u00edr\u00e1saival kiadta id. dr. Vajta G\u00e1bor vaskos \u201eDalosk\u00f6nyv\u201d-\u00e9t, melynek anyag\u00e1t, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 magyar n\u00e9pdalokat, a szerz\u0151 \u00e9desatyja, V\u00e1c k\u00f6ztiszteletben \u00e9s -szeretetben \u00e1ll\u00f3 orvosa \u00e9nekelte hangszalagra \u2013 m\u00e1r hal\u00e1los betegen \u2013, unok\u00e1i \u00e9s a magyar ifj\u00fas\u00e1g \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9re. (Ut\u00f3bb a m\u0171 \u2013 kult\u00far\u00e1nk \u00fczenetek\u00e9nt \u2013 angolul is megjelent.) Vajta G\u00e1bor jelenleg a D\u00e1n Agr\u00e1rtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet egyik vezet\u0151 kutat\u00f3ja \u00e9s a Kir\u00e1lyi \u00c1llatorvos- \u00e9s Agr\u00e1rtudom\u00e1nyi Egyetem (Koppenh\u00e1ga) professzora.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10429\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Eke Andr\u00e1s &#8211; Frakt\u00e1l, k\u00e1osz, \u00e9lettani komplexit\u00e1s\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/8_eke-andras.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1237\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/8_eke-andras.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/8_eke-andras.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/8_eke-andras-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Eke Andr\u00e1s 1949-ben sz\u00fcletett Budapesten. A csal\u00e1dt\u00f3l \u00e9s az Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos Gyakorl\u00f3iskol\u00e1t\u00f3l kapott \u00fatraval\u00f3 birtok\u00e1ban 1967-ben felv\u00e9telt nyert a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvosi Kar\u00e1ra. Vonz\u00f3dv\u00e1n a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s ir\u00e1nt, \u00f6r\u00f6mmel fogadta el Kov\u00e1ch Arisztid professzor megh\u00edv\u00e1s\u00e1t a Klinikai K\u00eds\u00e9rleti Kutat\u00f3 Laborat\u00f3rium tudom\u00e1nyos di\u00e1kk\u00f6r\u00e9be. 1973-t\u00f3l, a diploma megszerz\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9t\u0151l dolgozik itt, a most Semmelweis Egyetem Klinikai K\u00eds\u00e9rleti Kutat\u00f3- \u00e9s Hum\u00e1n \u00c9lettani Int\u00e9zetben, jelenleg mint az oktat\u00f3 \u00e9s kutat\u00f3 fakult\u00e1s tagja, egyetemi docens. Az orvostudom\u00e1ny kandid\u00e1tusa tudom\u00e1nyos fokozatot 1988-ban kapta meg. A hazai, meghat\u00e1roz\u00f3 kutat\u00f3\u00e9veket gyakori k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyutak \u00e9s kutat\u00f3munka k\u00f6vette, melynek sor\u00e1n 1978-t\u00f3l 7 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt f\u0151k\u00e9nt az U.S.A. kutat\u00f3int\u00e9zeteiben.<\/p>\n<p>1982-t\u0151l 1986-ig a University of Alabama, Stroke Research Center vezet\u0151 munkat\u00e1rsa. 1987-ben a University of Alabama, Department of Pathology vend\u00e9gprofesszork\u00e9nt a fakult\u00e1s tagj\u00e1nak v\u00e1lasztotta \u00e9s megb\u00edzta az Experimental Neuropathology vezet\u00e9s\u00e9vel. 1990-ben hazat\u00e9rve folytatta kutat\u00e1sait. 1995-t\u0151l mint vend\u00e9gprofesszor a University of Washington, NIH-National Simulation Resource k\u00fcls\u0151 munkat\u00e1rsa, \u00e9s James B. Bassingthwaighte professzorral a frakt\u00e1lis \u00e9lettan elm\u00e9let\u00e9nek \u00e9s m\u00f3dszertan\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9seit kutatja. Tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t az International Union of Physiological Sciences (IUPS), a British Microcirculation Society, a Microcirculation Society (U.S.A.) \u00e9s az International Society on Oxygen Transport to Tissue (ISOTT) d\u00edjakkal ismerte el. 1986 \u00e9s 1997 k\u00f6z\u00f6tt az IUPS Mikrocirkul\u00e1ci\u00f3s \u00e9s Kapill\u00e1ris Transzport Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja. 1997-ben az ISOTT, az agyi mikrocirkul\u00e1ci\u00f3 kutat\u00e1sa ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9gzett munk\u00e1ja elismer\u00e9sek\u00e9nt, eln\u00f6k\u00e9nek v\u00e1lasztja. Eke Andr\u00e1s kutat\u00f3i \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egyik vonala az agyi mikrocirkul\u00e1ci\u00f3 \u00e9lettana, k\u00f3r\u00e9lettana \u00e9s vizsg\u00e1lat\u00e1nak multiparametrikus lek\u00e9pez\u0151 m\u00f3dszertana. A m\u00e1sik az \u00e9lettani jelens\u00e9gek (f\u0151k\u00e9nt az agyi mikrov\u00e9rkering\u00e9s, hemodinamika \u00e9s oxigen\u00e1ci\u00f3) komplexit\u00e1s\u00e1nak jellemz\u00e9se emberben is alkalmazhat\u00f3 optikai m\u00f3dszerekkel nyert nagyfelbont\u00e1s\u00fa regisztr\u00e1tumok frakt\u00e1lgeometriai \u00e9s k\u00e1oszelm\u00e9leti elemz\u00e9s\u00e9vel. Jelen munk\u00e1ja a nemzetk\u00f6zi kitekint\u00e9s mellett a kutat\u00f3laborat\u00f3riumban sz\u00fcletett gondolatokb\u00f3l \u00e9s eredm\u00e9nyekb\u0151l mer\u00edt, \u00e9s azokhoz sz\u00f3l, akik halad\u00f3 szint\u0171 matematikai tanulm\u00e1nyok n\u00e9lk\u00fcl szeretn\u00e9k megismerni a frakt\u00e1lok \u00e9s a k\u00e1osz vil\u00e1g\u00e1t, felfedezni kapcsolatukat az \u00e9lettani komplexit\u00e1ssal, mely az eg\u00e9szs\u00e9ges strukt\u00far\u00e1k \u00e9s folyamatok elidegen\u00edthetetlen tulajdons\u00e1ga.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10428\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Bert\u00f3k L\u00f3r\u00e1nd &#8211; Term\u00e9szetes ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g: epesavak \u00e9s endotoxinok szerepe\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/9_bertok-lorand.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1238\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/9_bertok-lorand.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/9_bertok-lorand.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/9_bertok-lorand-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Bert\u00f3k L\u00f3r\u00e1nd 1934-ben sz\u00fcletett Debrecenben. A Debreceni Reform\u00e1tus Koll\u00e9giumban tanult, majd a Kossuth Lajos Tudom\u00e1ny Egyetem biol\u00f3gia-k\u00e9mia szak\u00e1ra nyert felv\u00e9telt, de r\u00f6videsen a budapesti \u00c1llatorvostudom\u00e1nyi Egyetemen folytatta tanulm\u00e1nyait. 1957-ben kapott \u00e1llatorvos-doktori oklevelet. M\u00e1r egyetemi hallgat\u00f3k\u00e9nt dolgozott az \u00c1llat\u00e9lettani Int\u00e9zetben, a Szaporod\u00e1sbiol\u00f3giai Laborat\u00f3riumban, majd egyetemi tanulm\u00e1nyai befejez\u00e9se ut\u00e1n a J\u00e1rv\u00e1nytani Int\u00e9zetben, ill. a MTA \u00c1llateg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Kutat\u00f3 Int\u00e9zet\u00e9ben. Tanult \u00e9s dolgozott a stockholmi Karolinska Int\u00e9zet\u00e9ben. 1965-ben immunol\u00f3giai-k\u00f3rtani t\u00e9m\u00e1b\u00f3l elnyerte az \u00e1llatorvostudom\u00e1ny kandid\u00e1tusa fokozatot.<\/p>\n<p>Selye J\u00e1nos megh\u00edv\u00e1s\u00e1val ker\u00fclt a Montre\u00e1li Egyetemre, ahol a K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi \u00e9s Seb\u00e9szeti Int\u00e9zetben tanult \u00e9s kutatott, 1967-t\u0151l a &#8220;Fr\u00e9d\u00e9ric Joliot-Curie&#8221; Sug\u00e1rbiol\u00f3giai \u00e9s Sug\u00e1reg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Kutat\u00f3 Int\u00e9zetben dolgozik. Jelenleg a Sug\u00e1rz\u00e1s \u00e9s Izot\u00f3palkalmaz\u00e1si F\u0151oszt\u00e1ly vezet\u0151je, kutat\u00f3 professzor. 1981-t\u0151l a Semmelweis Orvostudom\u00e1nyi Egyetem c. egyetemi tan\u00e1ra (Mikrobiol\u00f3giai Int\u00e9zet). 1984-ben sug\u00e1rbiol\u00f3giai-immunol\u00f3giai t\u00e9m\u00e1b\u00f3l elnyerte az orvostudom\u00e1ny doktora fokozatot. Tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt k\u00e9tszer (1963 \u00e9s 1965) kapott Akad\u00e9miai D\u00edjat.<\/p>\n<p>Kutat\u00e1si ter\u00fclete t\u00f6bb mint 35 \u00e9ve a term\u00e9szetes ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g \u00e9s a bakteri\u00e1lis endotoxinok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 k\u00f3rtani, sug\u00e1rbiol\u00f3giai \u00e9s immunol\u00f3giai vizsg\u00e1lata. \u00cdgy tulajdonk\u00e9ppen olyan k\u00eds\u00e9rleti k\u00f3rtan\u00e1sz, aki a sug\u00e1rbiol\u00f3gia \u00e9s az immunbiol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n, illetve hat\u00e1rmezsgy\u00e9in keresi k\u00e9rd\u00e9seire a v\u00e1laszokat, megk\u00eds\u00e9relve eredm\u00e9nyeit \u00e1ltal\u00e1nos \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 k\u00f3rtani szinten megfogalmazni. Eddigi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek n\u00e9h\u00e1ny v\u00e1logatott fejezet\u00e9t foglalja \u00f6ssze jelen munk\u00e1j\u00e1ban. Munk\u00e1ss\u00e1ga jelent\u0151sebb \u00e1llom\u00e1sai voltak a leptospir\u00e1k lip\u00e1zrendszer\u00e9nek felfedez\u00e9se, a feh\u00e9rje aminosav ell\u00e1t\u00e1s, ill. anyagcsere \u00e9s fajlagos immunit\u00e1s, valamint a fajhoz k\u00f6t\u00f6tt k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9g \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek felt\u00e1r\u00e1sa, a bakteri\u00e1lis endotoxinok k\u00f3rtani hat\u00e1sainak elemz\u00e9se, szerepe k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f3rform\u00e1kban (sokkok, sug\u00e1rbetegs\u00e9g, stb.) \u00e9s a term\u00e9szetes ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9gben, az epesavak detergens hat\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6tt v\u00e9delmi rendszer az \u00fan. fiziko-k\u00e9miai v\u00e9delem felismer\u00e9se, ill. az epesavak mint a koleszterin anyagcsere v\u00e9gterm\u00e9keinek \u00faj k\u00f3rtani szeml\u00e9let\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9se, az ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1ssal m\u00e9regtelen\u00edtett endotoxin k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny (sug\u00e1rdetoxik\u00e1lt endotoxin, TOLERIN) el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s a term\u00e9szetes ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g fokoz\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sa. Mint l\u00e1that\u00f3, eddigi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re az alapkutat\u00e1st\u00f3l a gyakorlatig \u00edvel\u0151 p\u00e1lya a jellemz\u0151. Munk\u00e1iban az eg\u00e9sz szervezet szintj\u00e9n val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9sen van a hangs\u00faly, azaz csak azt fogadja el a &#8220;cs\u0151ben&#8221; (in vitro) v\u00e9gzett munk\u00e1k eredm\u00e9ny\u00e9b\u0151l, aminek \u00e9l\u0151ben is van \u00e9rtelmez\u00e9si tartom\u00e1nya.<br \/>\nKutat\u00f3i munk\u00e1lkod\u00e1sa, b\u00e1r sok k\u00fclf\u00f6ldi \u00fat \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s sz\u00ednezi, haz\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6tt. Vallja is, hogy b\u00e1r a tudom\u00e1ny nemzetk\u00f6zi, aki csin\u00e1lja, annak tartozni kell valahov\u00e1. A magyar tudom\u00e1nyos \u00e9let lehet\u0151s\u00e9geit nem a k\u00fclf\u00f6ldi eredm\u00e9nyek sokba ker\u00fcl\u0151 ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9ben, m\u00e1sol\u00e1s\u00e1ban, hanem az \u00faj, eredeti gondolatok, szipork\u00e1k felr\u00f6ppent\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tja. Tudom\u00e1nyos-, k\u00f6z\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett a t\u00e1vlovagl\u00e1s egyik hazai megalap\u00edt\u00f3ja \u00e9s 1993-ban magyar bajnoka.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10427\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Varr\u00f3 Vince &#8211; K\u00eds\u00e9rletes gasztroenterol\u00f3gia, Egy klinikus vizsg\u00e1latai\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/10_varro-vince.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1239\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/10_varro-vince.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/10_varro-vince.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/10_varro-vince-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Varr\u00f3 Vince 1921-ben sz\u00fcletett Budapesten. Diplom\u00e1j\u00e1t a Szegedi Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen szerezte (1949), p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t az itteni Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1n kezdte. A nagydoktori fokozatot 1965-ben nyerte el. 1970-91 k\u00f6z\u00f6tt a szegedi Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinika tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1ra, 1991-t\u0151l emeritus professzor. F\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete a gasztroenterol\u00f3gia. A Magyar Gasztroenterol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g egyik alap\u00edt\u00f3ja, kezdett\u0151l f\u0151titk\u00e1ra, majd hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t eln\u00f6ke volt. K\u00eds\u00e9rletes \u00e9s klinikai vizsg\u00e1latainak eredm\u00e9nyeit t\u00f6bb mint 400 k\u00f6zlem\u00e9nyben \u00e9s sz\u00e1mos k\u00f6nyvfejezetben publik\u00e1lta, melyek k\u00f6zel fele nemzetk\u00f6zi foly\u00f3iratokban, monogr\u00e1fi\u00e1kban jelent meg.<\/p>\n<p>Az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l kezdve \u00e1lland\u00f3 el\u0151ad\u00f3ja volt a nemzetk\u00f6zi kongresszusoknak, szakm\u00e1ja sz\u00e1mos vil\u00e1gh\u00edr\u0171 tud\u00f3s\u00e1val alak\u00edtott ki szem\u00e9lyes kapcsolatot. Nemzetk\u00f6zi elismerts\u00e9g\u00e9nek jele, hogy n\u00e9gy \u00e9ven \u00e1t (1976-80) eln\u00f6ke volt az Eur\u00f3pai Gasztroenterol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1gok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek, majd a Nemzetk\u00f6zi Belgy\u00f3gy\u00e1sz T\u00e1rsas\u00e1g Budapesten tartott kongresszus\u00e1nak (1984). Tagja a Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina Akad\u00e9mi\u00e1nak \u00e9s sz\u00e1mos k\u00fclf\u00f6ldi tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1gnak. Az \u201eE\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Koszor\u00fa\u201d (MTA) kit\u00fcntetettje.<br \/>\nKutat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re a sokr\u00e9t\u0171 tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s jellemz\u0151. Munkat\u00e1rsaival vizsg\u00e1lta a gyomorszekr\u00e9ci\u00f3 \u00e9s a gyomorfek\u00e9ly pathomechanizmus\u00e1t, a k\u00eds\u00e9rletes gyomorfek\u00e9ly megjelen\u00e9s\u00e9nek\u00a0<em>in vitro<\/em>\u00a0f\u00e1zisait, a mesenteri\u00e1lis kering\u00e9s \u00e9s a szekr\u00e9ci\u00f3 illetve a v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s \u00e9s a v\u00e9konyb\u00e9lb\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felsz\u00edv\u00f3d\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokat. Kutatta a vagus ingerl\u00e9s humor\u00e1lis medi\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t; a gasztrin akt\u00edv pentapeptidj\u00e9nek katabolizmus\u00e1t a szervezetben. Speci\u00e1lis clearance technik\u00e1kat dolgozott ki. Bizony\u00edtotta\u00a0 az\u00a0 autoregul\u00e1ci\u00f3s\u00a0 mechanizmus\u00a0 l\u00e9t\u00e9t\u00a0 art\u00e9ri\u00e1s hipoxi\u00e1ban,<br \/>\na-v shunt\u00f6k megny\u00edl\u00e1s\u00e1t a b\u00e9lben, labilis gl\u00fck\u00f3z \u201epool\u201d jelenl\u00e9t\u00e9t a jejunum mucos\u00e1ban.<br \/>\nInt\u00e9zetvezet\u0151k\u00e9nt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se kiterjedt a gasztroenterol\u00f3gia szinte eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9re. K\u00eds\u00e9rletes munkacsoportok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1saival olyan munkat\u00e1rsakat nevelt, akik k\u00f6z\u00fcl ma sokan a hazai medicina \u00e9lvonal\u00e1ba tartoznak \u00e9s joggal vallj\u00e1k magukat a \u201eVarr\u00f3-iskola\u201d tagjainak. (7 egyetemi tan\u00e1r, 9 akad\u00e9miai doktor). Nyugd\u00edjba vonul\u00e1sa ut\u00e1n \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se els\u0151sorban a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s \u00e9s a publi-k\u00e1ci\u00f3 etikai aspektusa fel\u00e9 fordult. Mint a \u201enagy id\u0151k tan\u00faja\u201d meg\u00edrta \u00e9lete t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t (\u201eZ\u00e1r\u00f3jelent\u00e9s\u201d), melyben plasztikus \u00e9s hiteles k\u00e9pet rajzolt a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vek magyar orvostudom\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, a Szegedi Egyetem s ezen bel\u00fcl a Belklinik\u00e1k vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10426\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Ob\u00e1l Ferenc Jr.  &#8211; Alv\u00e1s \u00e9s hormonok: a szomatotrop rendszer szerepe az alv\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/11_obal-ferenc-jr.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1240\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/11_obal-ferenc-jr.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/11_obal-ferenc-jr.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/11_obal-ferenc-jr-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Ob\u00e1l Ferenc 1948-ban v\u00e9letlen folyt\u00e1n sz\u00fcletett Budapesten, mert a csal\u00e1d akkor Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen lakott. Minthogy neve \u2013 \u00e9s sz\u00fclet\u00e9snapja \u2013 azonos \u00c9desapj\u00e1\u00e9val, a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9shez a Jr. Jelz\u0151t haszn\u00e1lja. Orvosi diplom\u00e1j\u00e1t 1973 Szegeden szerezte, \u00e9s az\u00f3ta is ott dolgozik. Munkahelye \u00e1lland\u00f3, az \u00c9lettani Int\u00e9zet, de az egyetem neve folyamatosan v\u00e1ltozik; volt Szegedi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem, a Szent-Gy\u00f6rgyi Albert Orvostudom\u00e1nyi Egyetem, jelenleg Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem. Az \u00c9lettani Int\u00e9zetben mentora \u00e9desapja, Orb\u00e1l Ferenc egyetemi tan\u00e1r volt, kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1t Benedek Gy\u00f6rggyel kezdte. Kutat\u00e1si ter\u00fclete kezdett\u0151l fogva az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9ti aktivit\u00e1s.<\/p>\n<p>Az egyetemi \u00e9vek alatt di\u00e1kk\u00f6r\u00f6sk\u00e9nt a Biok\u00e9mia Int\u00e9zetben dolgozott, tal\u00e1n ez\u00e9rt vonz\u00f3dott a humor\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9shez. A 70-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a 80-as \u00e9vek elej\u00e9n az alv\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1sa mellett foglalkozott a capsaicin h\u0151szab\u00e1lyoz\u00e1sra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1val, \u00e9s a kandid\u00e1tusi disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is ebb\u0151l a t\u00e9m\u00e1b\u00f3l ny\u00fajtotta be 1983-ban. A t\u00e9ma term\u00e9szetesen nem volt &#8220;alv\u00e1smentes&#8221;: az egyik k\u00f6zponti kutat\u00e1si ter\u00fclet az alv\u00e1s-h\u0151szab\u00e1lyoz\u00e1s interakci\u00f3ja volt. Ez a ter\u00fclet az irodalomban ma renesz\u00e1nsz\u00e1t \u00e9li. Ob\u00e1l Ferenc tudom\u00e1nyos karrierje szempontj\u00e1b\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3 volt az 1978. \u00e9vi Eur\u00f3pai Alv\u00e1skutat\u00f3 Konferencia. Itt tal\u00e1lkozott Borb\u00e9ly S\u00e1ndorral (Alexander A. Borb\u00e9ly), a Z\u00fcrichi Egyetem Farmakol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9nek professzor\u00e1val, aki a vil\u00e1g meghat\u00e1roz\u00f3 alv\u00e1slaborat\u00f3rium\u00e1nak a vezet\u0151je. 1981-82-ben, sv\u00e1jci \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal Z\u00fcrichbe ment. Borb\u00e9ly professzor ekkor dolgozta ki az \u00fan. &#8220;two-process model&#8221;-t az alv\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1sra. Ez a modell \u00e9s a laborat\u00f3riumban Borb\u00e9ly professzort\u00f3l \u00e9s Tobler professzort\u00f3l tanult technik\u00e1k \u00e9s ismeretek alapvet\u0151en befoly\u00e1solt\u00e1k Orb\u00e1l Ferenc Jr. tov\u00e1bbi kutat\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t. A 80-as \u00e9vekben a szegedi laborat\u00f3rium nemzetk\u00f6zileg jegyzett alv\u00e1skutat\u00f3 helly\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t \u00e9s megkapta a jogot, hogy 1986-ban megrendezze az Eur\u00f3pai Alv\u00e1skutat\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g 8. Konferenci\u00e1j\u00e1t. A konferencia alkalm\u00e1val Orb\u00e1l Ferenc Jr. \u00e9s az amerikai James M. Krueger \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete tal\u00e1lkozott egym\u00e1ssal \u00e9s egy az\u00f3ta is t\u00f6retlen\u00fcl fenn\u00e1ll\u00f3 kollabor\u00e1ci\u00f3 alakult ki a k\u00e9t kutat\u00f3 laborat\u00f3riuma k\u00f6z\u00f6tt. Ebben az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben a szomatotrop rendszer \u00e9s az alv\u00e1s kapcsolat\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1t mindk\u00e9t laborat\u00f3riumban Ob\u00e1l Ferenc Jr. vezeti. Doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t 1994-ben ny\u00fajtotta be &#8220;Az alv\u00e1s humor\u00e1lis szab\u00e1lyoz\u00e1sa&#8221; c\u00edmmel. Noha munk\u00e1ss\u00e1ga nem korl\u00e1toz\u00f3dik a GHRH-ra, megfigyel\u00e9sei alapj\u00e1n a GHRH-t a legmegalapozottabb alv\u00e1st szab\u00e1lyz\u00f3 neuropeptidnek tekintik. Ezeket az eredm\u00e9nyeket foglalja \u00f6ssze a monogr\u00e1fia.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10425\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Sinkovics J\u00f3zsef &#8211; V\u00edrusok az \u00e9l\u0151 anyag k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1ban\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/12_sinkovics-jozsef.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1248\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/12_sinkovics-jozsef.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/12_sinkovics-jozsef.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/12_sinkovics-jozsef-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Sinkovics J\u00f3zsef a nagyvil\u00e1g orvostudom\u00e1ny\u00e1nak kiemelked\u0151 magyar szem\u00e9lyis\u00e9ge. Szenved\u00e9lyesen elk\u00f6telezett nagyh\u00edr\u0171 kutat\u00f3ja a virol\u00f3gia, az onkol\u00f3gia \u00e9s az immunol\u00f3gia tudom\u00e1ny\u00e1nak, de ugyanakkor elhivatott gyakorl\u00f3 orvos is, aki naponta \u00f3r\u00e1kat t\u00f6lt el a beteg\u00e1gy mellett. Sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 t\u00e1rgyismerete leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u2013 amint jelen m\u0171ve is tan\u00fas\u00edtja. E tud\u00e1sanyag azonban n\u00e1la nem fullaszt\u00f3 teher, hanem az eredeti alkot\u00e1s eleven forr\u00e1sa. Sinkovics J\u00f3zsef 1924-ben sz\u00fcletett Budapesten. Sz\u00edv\u00f3ss\u00e1ga, b\u00e1tors\u00e1ga, csillap\u00edthatatlan tud\u00e1sszomja \u00e9pp\u00fagy, mint kikezdhetetlen becs\u00fcletess\u00e9ge tisztes polg\u00e1ri csal\u00e1di h\u00e1tter\u00e9ben gy\u00f6kerezik.<\/p>\n<p>Fiatalon meg\u00f6zvegy\u00fclt \u00e9desanyja b\u00f6lcs szeretettel \u00e9s nagy \u00e1ldozatok \u00e1r\u00e1n nevelte fel k\u00e9t fi\u00e1t \u00e9s adott kez\u00fckbe egyetemi diplom\u00e1t. Sinkovics J\u00f3zsef 1948-ban lett orvosdoktor a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen; a Mikrobiol\u00f3giai Int\u00e9zetben kezdte el virol\u00f3giai kutat\u00e1sait. Az itt bek\u00f6vetkezett tragikus &#8220;sz\u00e9rumszerencs\u00e9tlens\u00e9g&#8221; kapcs\u00e1n 1950 nyar\u00e1n az \u00c1VH \u0151t is letart\u00f3ztatta. Noha neki az \u00fcgyben semminem\u0171 szerepe nem volt, a koncepci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n (melynek vizsg\u00e1lati szak\u00e1ban az int\u00e9zetvezet\u0151, Farag\u00f3 professzor belehalt a brut\u00e1lis vallat\u00e1sba), 8 \u00e9vre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. Tart\u00e1s\u00e1ra jellemz\u0151, hogy &#8220;A v\u00edruskutat\u00e1s alapjai&#8221; c. kit\u0171n\u0151 (haz\u00e1nkban e nemben els\u0151) k\u00f6nyv\u00e9t mint a V\u00e1ci B\u00f6rt\u00f6nk\u00f3rh\u00e1zban dolgoz\u00f3 politikai el\u00edt\u00e9lt \u00edrta meg. A terror enyh\u00fcl\u00e9s\u00e9vel \u00edt\u00e9let\u00e9t &#8220;b\u0171ncselekm\u00e9ny hi\u00e1ny\u00e1ban&#8221; megsemmis\u00edtett\u00e9k \u00e9s \u00edgy 1953 legv\u00e9g\u00e9n szabadult, majd az OKI v\u00edrusoszt\u00e1ly\u00e1n folytatta sikerrel kutat\u00e1sait. Az 56-os forradalom v\u00e9rbefojt\u00e1sa azonban arra k\u00e9nyszer\u00edtette Sinkovics dr-t, hogy k\u00f6nyv\u00e9nek n\u00e9met kiad\u00e1s\u00e1val a h\u00f3na alatt november v\u00e9g\u00e9n elmenek\u00fclj\u00f6n haz\u00e1j\u00e1b\u00f3l. B\u00e9csb\u0151l \u00e9rtes\u00edtette Sabin professzort, aki munk\u00e1ss\u00e1ga ismeret\u00e9ben postafordult\u00e1val biztos\u00edtott sz\u00e1m\u00e1ra egy Rockefeller \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat; 1958-ban m\u00e1r cikke jelent meg a Nature-ben. Amerik\u00e1ban kezdett\u0151l sz\u00e1mos j\u00f3 \u00e1ll\u00e1saj\u00e1nlatot kapott. \u0150 azonban mindenk\u00e9pp meg k\u00edv\u00e1nta val\u00f3s\u00edtani r\u00e9gi \u00e1lm\u00e1t, hogy egyid\u0151ben legyen kutat\u00f3\u00a0<em>\u00e9s<\/em>\u00a0orvos. Ez\u00e9rt els\u0151nek az ut\u00f3bbihoz sz\u00fcks\u00e9ges &#8220;license&#8221;-t szerezte meg. Tud\u00f3si karrierje az US\u00c1-ban meredeken \u00edvelt fel. Mindm\u00e1ig k\u00f6zel 600 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tanulm\u00e1nyt publik\u00e1lt \u2013 s ez m\u00e9g mind\u00f6ssze csak mennyis\u00e9gi adat. Sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1nak tudom\u00e1nyos \u00e9let\u00e9vel \u2013 mihelyt tehette \u2013 felvette a kapcsolatot, sok magyar munkat\u00e1rsat v\u00e1lasztott. Sz\u00e1mtalan kit\u00fcntet\u00e9sben \u00e9s elismer\u00e9sben volt r\u00e9sze; az MTA azonban csak nagy k\u00e9s\u00e9ssel 1993-ban tisztelte meg (\u00f6nmag\u00e1t) azzal, hogy k\u00fcls\u0151 tagj\u00e1v\u00e1 fogadja. Ha ezek ut\u00e1n feltessz\u00fck Sinkovics professzornak a k\u00e9rd\u00e9st, tudom\u00e1nyos elismer\u00e9sei k\u00f6z\u00fcl melyiket tartja a leg\u00e9rt\u00e9kesebbnek, \u0151 egy r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nettel v\u00e1laszol: &#8220;Olaszorsz\u00e1gi kongresszuson t\u00f6rt\u00e9nt 30 \u00e9ve. Any\u00e1mat is megh\u00edvtam Budapestr\u0151l. A megnyit\u00f3t egy remek sz\u00ednh\u00e1zban tartott\u00e1k, de a terem hamar megtelt, ez\u00e9rt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egy r\u00e9sze a p\u00e1holyokban kezdett elhelyezkedni. Mi is a jobb els\u0151 p\u00e1holyba jutottunk be. Any\u00e1m l\u00e9pett be el\u0151sz\u00f6r. Ekkor a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fel\u00e1llt \u00e9s tapsolni kezdett. \u0150 b\u00e1jos mosollyal integetve viszonozta ezt, majd le\u00fclt. R\u00e9m\u00fclten s\u00fagtam neki: Gyorsan menj\u00fcnk m\u00e1shov\u00e1: ez itt a d\u00edszp\u00e1holy! Csod\u00e1lkozva n\u00e9zett r\u00e1m \u00e9s ezt mondta: Pedig azt hittem, hogy az\u00e9rt tapsoltak meg, mert a Te any\u00e1d vagyok! Any\u00e1mnak ez a mond\u00e1sa volt a legnagyobb elismer\u00e9s amiben valaha is r\u00e9szem volt.&#8221;<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10424\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> V\u00e9csei L\u00e1szl\u00f3 &#8211; Molekul\u00e1ris neurol\u00f3gia: peptidek \u00e9s excitotoxinok\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/13_vecsei-laszlo.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1241\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/13_vecsei-laszlo.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/13_vecsei-laszlo.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/13_vecsei-laszlo-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Dr. V\u00e9csei L\u00e1szl\u00f3 vegy\u00e9szi el\u0151k\u00e9pz\u00e9st k\u00f6vet\u0151en kezdte meg medikus tanulm\u00e1nyait a Szegedi Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen. A Telegdy Professzor vezette K\u00f3r\u00e9lettani Int\u00e9zetben di\u00e1kk\u00f6r\u00f6sk\u00e9nt, demonstr\u00e1tork\u00e9nt, majd gyakornokk\u00e9nt vizsg\u00e1lta a neuropeptidek k\u00f6zponti idegrendszeri hat\u00e1sait. Klinikai laborat\u00f3riumi ismeretekb\u0151l szakvizsg\u00e1zott, valamint neuroendokrinol\u00f3gus k\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett. Ezut\u00e1n a P\u00e9csi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem Neurol\u00f3giai Klinik\u00e1j\u00e1n P\u00e1lffy professzor ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa mellett kapott klinikusi kik\u00e9pz\u00e9st, majd neurol\u00f3gus szakvizsg\u00e1t tett. A Parkinson-k\u00f3r, a fejf\u00e1j\u00e1s \u00e9s a sclerosis multiplex t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben v\u00e9gzett els\u0151sorban kutat\u00f3munk\u00e1t. K\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatjai sor\u00e1n \u00f6sszesen h\u00e1rom \u00e9vet dolgozott a sv\u00e9dorsz\u00e1gi Lundi Egyetemen, illetve Bostonban a Harvard Egyetem Massachusetts General Hospital Neurol\u00f3giai Klinik\u00e1j\u00e1n.<\/p>\n<p>Kandid\u00e1tusi \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t 1986-ban, a Lundi Egyetemen doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t 1989-ben, s az MTA doktori munk\u00e1j\u00e1t 1992-ben v\u00e9dte meg. A Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Neurol\u00f3giai Klinika tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1ra.<br \/>\nF\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete az idegsz\u00f6vet k\u00e1rosod\u00e1s mechanizmusa. Az elm\u00falt 25 \u00e9v alatt tan\u00e1raival \u00e9s munkat\u00e1rsaival els\u0151sorban a peptidek \u00e9s a peptideket befoly\u00e1sol\u00f3 farmakonok (ciszteamin, pantethin, excitotoxinok, mitokondri\u00e1lis toxinok) k\u00f6zponti idegrendszeri hat\u00e1sait vizsg\u00e1lta. Tanulm\u00e1nyozt\u00e1k a kinurenin \u00e9s metabolitjai szerep\u00e9t a neurodegener\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a neuroprotekci\u00f3 folyamataiban. Trigemino-vascularis modellben vizsg\u00e1lt\u00e1k a fejf\u00e1j\u00e1s pathomechanizmus\u00e1t, \u00edgy a CGRP, illetve az azt befoly\u00e1sol\u00f3 farmakonok szerep\u00e9t. Klinikai tanulm\u00e1nyaikban neuropeptidek, monoaminok, redox-renszer f\u00fcgg\u0151 komponensek funkci\u00f3j\u00e1t \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k neurol\u00f3giai k\u00f3rk\u00e9pekben. Emellett idegrendszeri betegs\u00e9gek (sclerosis multiplex, Huntington k\u00f3r) epidemiol\u00f3giai \u00e9s genetikai t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9t v\u00e9gezt\u00e9k.<br \/>\nV\u00e9csei L\u00e1szl\u00f3 elm\u00e9leti kutat\u00e1sai \u00e9s klinikai tanulm\u00e1nyai nemcsak hazai, de nemzetk\u00f6zi szakmai k\u00f6r\u00f6kben is komoly elismer\u00e9st arattak. Ezek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt k\u00e9rt\u00e9k fel a nemzetk\u00f6zi jelleg\u0171 szakmai szimp\u00f3ziumok szervez\u00e9s\u00e9re, s\u0151t legut\u00f3bb arra a megtisztel\u0151 feladatra, hogy a Duna Neurol\u00f3giai Szimp\u00f3ziumok f\u0151titk\u00e1ri teend\u0151it l\u00e1ssa el. Emellett f\u0151titk\u00e1ra az Eur\u00f3pai Klinikai Neurofarmakol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1gnak is. T\u00f6bb hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gi tagja.<br \/>\nA kiv\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3 \u00e9s klinikus sz\u00edv\u00fcgy\u00e9nek tekinti az orvostanhallgat\u00f3k oktat\u00e1s\u00e1t, de jelent\u0151s szerepet v\u00e1llal az orvostov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9sben is.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10423\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Szekeres L\u00e1szl\u00f3 &#8211; A sz\u00edvglykozidokt\u00f3l a gy\u00f3gyszeres stressadapt\u00e1ci\u00f3ig. Egy \u00f6tven\u00e9ves kutat\u00f3munka tanuls\u00e1gai\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/14_szekeres-laszlo.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1242\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/14_szekeres-laszlo.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/14_szekeres-laszlo.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/14_szekeres-laszlo-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Szekeres L\u00e1szl\u00f3 1921-ben sz\u00fcletett Gy\u0151r\u00f6tt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a gy\u0151ri R\u00e9vai Mikl\u00f3s re\u00e1liskol\u00e1ban, egyetemi tanulm\u00e1nyait a P\u00e9csi Erzs\u00e9bet Tudom\u00e1nyegyetemen v\u00e9gezte. Ugyanott szerzett orvosdoktori diplom\u00e1t 1949-ben. Hossz\u00fa p\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n tan\u00faja \u00e9s r\u00e9szese volt haz\u00e1nk h\u00e1rom sorsford\u00edt\u00f3 korszak\u00e1nak. Tan\u00faja \u00e9s akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151je lett a magyar tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s, sz\u0171kebb \u00e9rtelemben az \u00e9lettani tudom\u00e1nyok \u00e9s ezen bel\u00fcl a kering\u00e9skutat\u00e1s h\u00e1bor\u00fas letargi\u00e1t k\u00f6vet\u0151 \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9s\u00e9nek.Klinikusnak k\u00e9sz\u00fclt, de szerencs\u00e9j\u00e9re a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek folyt\u00e1n megmaradt az elm\u00e9leti, nevezetesen a farmakol\u00f3gusi p\u00e1ly\u00e1n.<\/p>\n<p>Gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t mindv\u00e9gig a tanul\u00f3\u00e9veiben m\u00e9lyen bel\u00e9gy\u00f6keredzett \u00e9lettani szeml\u00e9let valamint a betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9s\u00e9re, illetve gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s jellemezte.<br \/>\nJ\u00f3 sorsa m\u00e1r \u00e9letp\u00e1ly\u00e1ja korai szakasz\u00e1ban sz\u00e1mos kiv\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3val hozta \u00f6ssze. Az \u0151 p\u00e9ld\u00e1juk d\u00f6nt\u0151 befoly\u00e1st gyakorolt a kutat\u00f3i, kutat\u00e1s- \u00e9s oktat\u00e1sszervez\u0151i szeml\u00e9let\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ra. E tapasztalatok birtok\u00e1ban, vezet\u0151i felel\u0151ss\u00e9ggel felruh\u00e1zva munkat\u00e1rsaival egy\u00fctt v\u00e9gzett kutat\u00f3munk\u00e1ja sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9st aratott. Ennek jel\u00e9\u00fcl sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi kongresszus el\u0151ad\u00f3j\u00e1nak, vil\u00e1gkongresszusokon szimp\u00f3ziumok szervez\u00e9s\u00e9re, f\u0151el\u0151ad\u00e1s megtart\u00e1s\u00e1ra k\u00e9rt\u00e9k fel. Tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta a vil\u00e1g legr\u00e9gibb tudom\u00e1nyos akad\u00e9mi\u00e1ja, a Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, d\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1 avatta az \u0151si krakk\u00f3i \u00e9s t\u00fcblingeni egyetem. M\u00e9gis munk\u00e1ss\u00e1ga legfontosabb eredm\u00e9ny\u00e9nek mind a mai napig a szegedi kering\u00e9sfarmakol\u00f3giai iskola megteremt\u00e9s\u00e9t tekinti, amelynek r\u00e9v\u00e9n az akkor m\u00e1r vil\u00e1gszerte ismert magyar kering\u00e9sfiziol\u00f3gia mell\u00e9 l\u00e9trehozta \u00e9s a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos vil\u00e1ggal megismertette a magyar kering\u00e9sfarmakol\u00f3giai kutat\u00e1st. Tan\u00edtv\u00e1nyai itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n ma is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet visznek a &#8220;szegedi iskola&#8221; szellem\u00e9ben. Munk\u00e1ss\u00e1ga n\u00e9gy id\u0151szakra oszthat\u00f3:<\/p>\n<p>1) A korai id\u0151szakban (1950-1960) a sz\u00edvizom anyagcser\u00e9j\u00e9ben hypoxia, ischaemia, hypothermia valamint sz\u00edv-\u00e9rrendszerre hat\u00f3 szerek befoly\u00e1s\u00e1ra l\u00e9trej\u00f6v\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat tanulm\u00e1nyozta. 2) Az 1959\/60-as \u00e9vekt\u0151l kezdve a k\u00eds\u00e9rletes sz\u00edvritmuszavarok \u00e9s az anti-aritmi\u00e1s szerek k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k le a figyelm\u00e9t. 3) A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedet (1970-1983) az akut sz\u00edvinfarktus folyt\u00e1n be\u00e1ll\u00f3 hirtelen sz\u00edvhal\u00e1l kutat\u00e1s\u00e1nak szentelte. 4) Az utols\u00f3 peri\u00f3dusban (1983-t\u00f3l) munkat\u00e1rsaival felfedezte a gy\u00f3gyszeresen kiv\u00e1lthat\u00f3, stresshez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmazkod\u00e1son alapul\u00f3, elh\u00faz\u00f3d\u00f3 sz\u00edv-v\u00e9delem jelens\u00e9g\u00e9t (delayed cardioprotection), melynek mechanizmusait az elm\u00falt id\u0151szakban siker\u00fclt j\u00f3r\u00e9szt tiszt\u00e1zniuk.<\/p>\n<p>A szerz\u0151 jelen r\u00f6vid tudom\u00e1nyos \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1nak c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se megosztani fiatalabb p\u00e1lyat\u00e1rsaival f\u00e9l\u00e9vsz\u00e1zadra visszatekint\u0151 munk\u00e1ss\u00e1ga sor\u00e1n szerzett tapasztalatait A v\u00e9g\u00e9n \u00f6sszefoglalja tapasztalataib\u00f3l levont k\u00f6vetkeztet\u00e9seit \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6vetend\u0151 ir\u00e1nyelvet aj\u00e1nl, k\u00fcl\u00f6n a fiatal kutat\u00f3k, a vezet\u0151 kutat\u00f3k \u00e9s a nyugd\u00edjba vonul\u00f3 p\u00e1lyat\u00e1rsak sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10422\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Sz\u00e9l \u00c1goston &#8211; Sz\u00ednesl\u00e1t\u00e1s &#8211; a morfol\u00f3gus szem\u00e9vel\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/15_szel-agoston.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1243\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/15_szel-agoston.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/15_szel-agoston.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/15_szel-agoston-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Sz\u00e9l \u00c1goston 1955-ben sz\u00fcletett Budapesten. Tanulm\u00e1nyait a Semmelweis Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen v\u00e9gezte, 1980-ban szerzett orvosi diplom\u00e1t \u00e9s mindm\u00e1ig ennek az egyetemnek az oktat\u00f3ja. Munkahelye a Hal\u00e1sz B\u00e9la majd Ol\u00e1h Imre \u00e1ltal vezetett Hum\u00e1nmorfol\u00f3giai \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai (r\u00e9gi nev\u00e9n: II.sz. Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani) Int\u00e9zet. Kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1t m\u00e9g mint hallgat\u00f3 kezdi el az int\u00e9zet I.sz. Elektronmikroszk\u00f3pos Laborat\u00f3rium\u00e1ban a l\u00e1t\u00e1skutat\u00e1sban nemzetk\u00f6zi h\u00edrn\u00e9vnek \u00f6rvend\u0151 R\u00f6hlich P\u00e1l tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt.<\/p>\n<p>A negyedsz\u00e1zadot kitev\u0151 \u00e9s ma is tart\u00f3 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen az egykori tan\u00edtv\u00e1ny ma a morfol\u00f3giai retinakutat\u00e1s elismert alakja. A nev\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151 els\u0151 jelent\u0151s tudom\u00e1nyos siker annak az ellenanyag-gy\u0171jtem\u00e9nynek az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt, amellyel siker\u00fclt a sz\u00ednspecifikus fotoreceptorokat sz\u00f6vettani metszeten megjel\u00f6lni. Tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t komolyan befoly\u00e1solta az a h\u00e1rom \u00e9v, amit Sv\u00e9dorsz\u00e1gban t\u00f6lt\u00f6tt tanulm\u00e1ny\u00faton. A retin\u00e1lis degener\u00e1ci\u00f3k tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa mellett \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se itt fordult el\u0151sz\u00f6r a fotoreceptorok fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa fel\u00e9. Gazdagon szerte\u00e1gaz\u00f3 nemzetk\u00f6zi kollabor\u00e1ci\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt kider\u00edtenie, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 spektr\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 csapok a retin\u00e1ban polariz\u00e1ltan helyezkednek el \u00e9s, hogy egy csapban sokszor k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 l\u00e1t\u00f3pigment is helyet foglalhat.<br \/>\nHaza\u00e9rkez\u00e9se ut\u00e1n tov\u00e1bb foglalkoztatj\u00e1k a retinafejl\u0151d\u00e9s fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sei, \u00e9s tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vesz az Ol\u00e1h Imre \u00e1ltal vezetett embryol\u00f3giai PhD programban. Tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny \u201csz\u00e1raz\u201d adata: Lenhoss\u00e9k-d\u00edj, Huzella-d\u00edj, akad\u00e9miai doktori fokozat, habilit\u00e1ci\u00f3, Sz\u00e9chenyi Professzori \u00d6szt\u00f6nd\u00edj, 100-n\u00e1l t\u00f6bb tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9ny, k\u00f6zel 300-as kumulat\u00edv impakt faktor \u00e9s t\u00f6bb mint 600 cit\u00e1ci\u00f3.<br \/>\nEbben a m\u0171v\u00e9ben a szerz\u0151 k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 st\u00edlusban foglalja \u00f6ssze legfontosabb kutat\u00e1si erem\u00e9nyeit az ellenanyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l az azok alkalmaz\u00e1s\u00e1val nyert megfigyel\u00e9sekig. Az olvas\u00f3 azonban nemcsak a sikerekr\u0151l \u00e9rtes\u00fcl, hanem a kudarcokb\u00f3l is b\u0151ven kap \u00edzel\u00edt\u0151t. A kutat\u00f3munka sor\u00e1n felmer\u00fcl\u0151 neh\u00e9zs\u00e9gek, k\u00e9telyek ecsetel\u00e9s\u00e9vel Sz\u00e9l \u00c1goston tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyei m\u00e9g hitelesebb\u00e9 v\u00e1lnak, hiszen a szerz\u0151 olyan (m\u0171hely)titkokba avatja be az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket, amelyekre foly\u00f3iratcikkek has\u00e1bjain vagy tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1sokban aligha juthat hely \u00e9s id\u0151. Ugyan\u00edgy a m\u00e9rt\u00e9ktart\u00e1s \u00e9s a tud\u00f3st\u00f3l mindig elv\u00e1rhat\u00f3 j\u00f3zan k\u00e9tely t\u00fckr\u00f6z\u0151dik a fejteget\u00e9sekben, \u00edgy nem megfellebbezhetetlen igazs\u00e1gok, hanem folyamatosan form\u00e1l\u00f3d\u00f3 gondolatok \u00e9s tov\u00e1bbgondolkod\u00e1sra k\u00e9sztet\u0151 t\u00e9telek t\u00e1rh\u00e1za ez a m\u0171. A b\u0151s\u00e9ges irodalomjegyz\u00e9k, a diagramok \u00e9s a v\u00e1logatott mikrofot\u00f3k azok sz\u00e1m\u00e1ra is ny\u00fajtanak inform\u00e1ci\u00f3t, akiket a \u201csz\u00ednes\u201d t\u00e9ma, a fotoreceptorok differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa behat\u00f3bban \u00e9rdekel.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10421\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Koch S\u00e1ndor &#8211; A sejtbesz\u00e9d nyelve\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/16_koch-sandor.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1244\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/16_koch-sandor.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/16_koch-sandor.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/16_koch-sandor-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Koch S\u00e1ndor 1925-ben sz\u00fcletett Budapesten, s ugyanitt kezdte, a Piarist\u00e1kn\u00e1l, k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait is. \u00c9retts\u00e9gi bizonyitv\u00e1ny\u00e1t majd orvosi oklevel\u00e9t (1950-ben) m\u00e1r Szegeden szerezte, ahol \u00e9desapja a Tudom\u00e1nyegyetem nagynev\u0171 geol\u00f3gus professzora volt. Koch S\u00e1ndor hamarabb lett virol\u00f3gus kutat\u00f3 mint orvosdoktor: 1945 \u00f3ta dolgozott az Iv\u00e1novics Gy\u00f6rgy akad\u00e9mikus vezette Szegedi Mikrobiol\u00f3giai Int\u00e9zetben. A &#8220;Hum\u00e1n&#8221; Olt\u00f3anyag-Int\u00e9zet 28 \u00e9vesen h\u00edvta meg V\u00edrusoszt\u00e1lya vezet\u0151j\u00e9nek, ahol \u00fajt\u00edpus\u00fa vaccin\u00e1kat fejlesztett ki; k\u00f6z\u00fcl\u00fck a ki\u00fct\u00e9ses t\u00edfusz elleni liofiliz\u00e1lhat\u00f3 k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyt ma is haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n<p>Nemzetk\u00f6zi kapcsolatai 1956 \u00f3ta v\u00e1ltak mind intenz\u00edvebbekk\u00e9, amikoris bekapcsol\u00f3dott a gyermekb\u00e9nul\u00e1s elleni vaccin\u00e1k &#8220;honos\u00edt\u00e1s\u00e1nak&#8221; munk\u00e1lataiba \u00e9s az ezekhez f\u0171z\u0151d\u0151 alapkutat\u00e1sokba. 1962-ben a Nobel d\u00edjas Lwoff professzor megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra egy \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt a P\u00e1rizsi Pasteur Int\u00e9zetben, ahol a polio-v\u00edrus replik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t tanulm\u00e1nyozta.<br \/>\nM\u00e1r a kezdetekt\u0151l volt nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy Koch S\u00e1ndor j\u00f3val t\u00f6bb, mint az &#8220;alkalmazott virol\u00f3gia&#8221; kutat\u00f3ja: a v\u00edrusfert\u0151z\u00e9s hat\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t fog\u00f3dz\u00f3nak haszn\u00e1lva legink\u00e1bb a sejt\u00e9lettannak (s b\u00edzv\u00e1st mondhatjuk: mag\u00e1nak az &#8220;\u00e9letnek&#8221;) alapk\u00e9rd\u00e9sei foglalkoztatt\u00e1k, ak\u00e1r az influenza v\u00edrus felsz\u00edni elektrosztatikus t\u00f6lt\u00e9seinek term\u00e9szet\u00e9r\u0151l, ak\u00e1r a virion-gazdasejtreceptor k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s dinamik\u00e1j\u00e1r\u00f3l tett l\u00e9nyegbev\u00e1g\u00f3 \u00faj meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat. Tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyei jelent\u0151s nemzetk\u00f6zi megbecs\u00fcl\u00e9st, \u00e9s a vil\u00e1g sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos k\u00f6zpontj\u00e1ba sz\u00f3l\u00f3 megh\u00edv\u00e1st hoztak sz\u00e1m\u00e1ra; ezen munk\u00e1ss\u00e1ga alapj\u00e1n lett itthon (1974-ben) a tudom\u00e1ny doktora.<br \/>\nAhogyan Koch S\u00e1ndor, a vaccina-fejleszt\u0151, alapkutat\u00f3k\u00e9nt t\u00fall\u00e9pett a &#8220;gy\u00e1ri&#8221; kutat\u00f3munk\u00e1n, \u00fagy l\u00e9pett t\u00fal Koch S\u00e1ndor, a tud\u00f3s, sz\u0171kebb s\u0151t t\u00e1gabb szaktudom\u00e1nya keretein. Erre mindenekel\u0151tt szenved\u00e9lyes nevel\u0151i alkata \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli m\u0171velts\u00e9ge tette k\u00e9pess\u00e9. Sereglettek k\u00f6r\u00e9 az (\u00f6nk\u00e9ntes) tan\u00edtv\u00e1nyok, de a legmagasabb rend\u0171 &#8220;tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9sb\u0151l&#8221; is b\u0151ven kivette r\u00e9sz\u00e9t; kult\u00far-filoz\u00f3fiai essz\u00e9it t\u00edzezrek &#8211; tal\u00e1n sz\u00e1zezrek &#8211; olvast\u00e1k \u00e9s olvass\u00e1k. Mindez (valamint az, hogy f\u00f6l\u00e9nyes \u00e1ttekint\u00e9s\u0171 intellektus\u00e1ban &#8211; de ir\u00f3ni\u00e1j\u00e1ban \u00e9s sz\u00f3kimond\u00e1s\u00e1ban is &#8211; val\u00f3s\u00e1ggal megtestes\u00edtette a f\u00fcggetlen \u00e9rtelmis\u00e9gi ember l\u00e9tform\u00e1j\u00e1t), nem v\u00e1lt &#8220;karrierje&#8221; jav\u00e1ra a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tt: b\u00e1r nem brut\u00e1lisan de hat\u00e1rozott k\u00e9zzel mell\u0151zt\u00e9k, orvosi katedr\u00e1t, akad\u00e9miai tags\u00e1got nem kapott. (Az ELTE azonban megh\u00edvta c\u00edmzetes professzor\u00e1nak.) Szerencs\u00e9re bar\u00e1tai, sz\u00e1mtalan tan\u00edtv\u00e1nya, s legf\u0151k\u00e9ppen nagyszer\u0171 feles\u00e9ge: Ilona asszony mindig tartotta benne a lelket. \u00c9letm\u0171v\u00e9\u00e9rt a (lassan) depolitiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 Akad\u00e9mia 1998-ban E\u00f6tv\u00f6s-koszor\u00faval t\u00fcntette ki. (Jellegzetesen &#8220;kochi&#8221; \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se szerint: \u00f6t \u00e9vtized ut\u00e1n tapintatosan elvett\u00e9k addig meg\u0151rz\u00f6tt sz\u0171zess\u00e9g\u00e9t.)<br \/>\nJelen munk\u00e1ja, ami \u00e9lvezetes, noha a maga k\u00f6nnyed t\u00f6m\u00f6rs\u00e9g\u00e9vel kor\u00e1ntsem &#8220;k\u00f6nny\u0171&#8221; olvasm\u00e1ny, az \u00e9letjelens\u00e9gek olyan t\u00e1vlati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit villantja fel, melyekkel az olvas\u00f3 hasonl\u00f3 perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve ritk\u00e1n tal\u00e1lkozik.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10419\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> S\u00e1ndor P\u00e9ter &#8211; Az agyi v\u00e9rkering\u00e9s neur\u00e1lis szab\u00e1lyoz\u00e1sa: dogm\u00e1k, t\u00e9nyleg, gondolatok\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/17_sandor-peter.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1245\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/17_sandor-peter.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/17_sandor-peter.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/17_sandor-peter-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>S\u00e1ndor P\u00e9ter Szegeden sz\u00fcletett, 1939-ben. Az \u00e9rett\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6telez\u0151 tudnival\u00f3kkal kiv\u00e1l\u00f3 pesti iskol\u00e1k l\u00e1tt\u00e1k el, orvosi diplom\u00e1j\u00e1t a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen szerezte meg, 1963-ban. Mindazt, ami a szakmai tud\u00e1son k\u00edv\u00fcl emberr\u00e9 form\u00e1lhat valakit, csal\u00e1dja intellektu\u00e1lis \u00e9s spiritu\u00e1lis l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti: Felvid\u00e9kr\u0151l menek\u00fclt \u00e9desapj\u00e1nak, sz\u00e9kely \u00e9desanyj\u00e1nak, h\u00e1rom fi\u00fatestv\u00e9r\u00e9nek, gyermekeinek. Harmad\u00e9ves medikus kor\u00e1ban egy kiemelked\u0151 \u00e9lettani kutat\u00f3csoport Tudom\u00e1nyos Di\u00e1kk\u00f6r\u00e9be kapott megh\u00edv\u00e1st, melynek minden tagja igazi kutat\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9g volt, s amelyb\u0151l 1959-ben \u2013 Kov\u00e1ch Arisztid vezet\u00e9s\u00e9vel \u2013 II. \u00c9lettani Int\u00e9zete kialakult.<\/p>\n<p>Diplom\u00e1j\u00e1nak megszerz\u00e9se \u00f3ta folyamatosan ennek az int\u00e9zetnek bar\u00e1ti, kutat\u00e1sra inspir\u00e1l\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben dolgozik, &#8211; noha &#8220;fel- feldobott k\u0151k\u00e9nt&#8221; \u00e9veket t\u00f6lt\u00f6tt holland, jap\u00e1n, amerikai \u00e9s francia egyetemek kutat\u00f3int\u00e9zeteiben, s 1990 \u00f3ta a philadelphiai University of Pennsylvania Neurol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9nek is kinevezett t\u00e1rsprofesszora. A kering\u00e9s\u00e9lettan, &#8211; k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a v\u00e9rz\u00e9ses shock \u00e9s a f\u00e1jdalom okozta kering\u00e9si \u00e9s idegrendszeri v\u00e1ltoz\u00e1sok \u2013 k\u00e9rd\u00e9sei medikus kora \u00f3ta izgatj\u00e1k. A hetvenes \u00e9vek \u00f3ta az agy region\u00e1lis (f\u0151k\u00e9nt hypothalamikus \u00e9s ny\u00faltvel\u0151i) v\u00e9r\u00e1raml\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 mechanizmusok k\u00f6tik le \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Az \u00e1ltala vezetett kutat\u00f3laborat\u00f3rium ezen a kering\u00e9s\u00e9lettan, neurofarmakologia, molekul\u00e1rbiologia hat\u00e1rain elhelyezked\u0151 t\u00e9mak\u00f6r\u00f6n bel\u00fcl els\u0151sorban a neuropeptidek (f\u0151k\u00e9nt az endog\u00e9n morfinszer\u0171 peptidek) \u00e9s az endothelialis vazoakt\u00edv anyagok (nitrog\u00e9n monoxid szabadgy\u00f6k\u00f6k) agyi kering\u00e9sregul\u00e1ci\u00f3ban j\u00e1tszott szerep\u00e9t vizsg\u00e1lja.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10418\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Juh\u00e1sz-Nagy S\u00e1ndor &#8211; \u00c9rsz\u0171k\u00edt\u0151 t\u00f3nusszab\u00e1lyoz\u00e1s a koszor\u00fa\u00e9rkering\u00e9sben. \u00c9p \u00e9s k\u00f3ros regul\u00e1ci\u00f3\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/18_juhasz-nagy-sandor.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1246\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/18_juhasz-nagy-sandor.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/18_juhasz-nagy-sandor.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/18_juhasz-nagy-sandor-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Juh\u00e1sz-Nagy S\u00e1ndor 1933-ban sz\u00fcletett Debrecenben, a k\u00e1lvinist\u00e1k ottani nagym\u00falt\u00fa Koll\u00e9gium\u00e1ban tanult. Diplom\u00e1j\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1nak Orvostudom\u00e1nyi Egyetem\u00e9n szerezte 1958-ban. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak els\u0151 szakasz\u00e1ban (1955 \u00e9s 1966 k\u00f6z\u00f6tt) ugyanezen egyetem Went Istv\u00e1n vezette \u00c9lettani Tansz\u00e9k\u00e9n dolgozott, egy olyan neves mester int\u00e9zet\u00e9ben, akinek szem\u00e9ben term\u00e9szetes dolognak sz\u00e1m\u00edtott \u2013 ha erre megalapozott ig\u00e9nyt l\u00e1tott \u2013, a fiatal kutat\u00f3k \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sa \u00e9s korai f\u00fcggetlened\u00e9se. Az 1966-os \u00e9vben megh\u00edv\u00e1ssal ker\u00fclt a Semmelweis Egyetemre, ahol az\u00f3ta is ugyanazon (a jelenleg \u00c9r- \u00e9s Sz\u00edvseb\u00e9szeti Klinik\u00e1nak nevezett) gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyen bel\u00fcl vezet \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kutat\u00f3laborat\u00f3riumot.<\/p>\n<p>B\u00e1r \u00f6nmag\u00e1t ma is sz\u00edvesen hat\u00e1rozza meg fiziol\u00f3gusk\u00e9nt, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se val\u00f3j\u00e1ban az \u00e9lettan, a sz\u00edvgy\u00f3gy\u00e1szat \u00e9s a gy\u00f3gyszerkutat\u00e1s metsz\u00e9spontjain bel\u00fcli t\u00e9rben mozog; tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek egyik szelv\u00e9ny\u00e9t foglalja \u00f6ssze jelen munk\u00e1ja. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz sorol\u00f3dnak m\u00e9g \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 az adenin-nukleozidok hat\u00e1smechanizmus\u00e1val, a sz\u00edvizomv\u00e9delem hemodinamikai \u00e9s farmakol\u00f3giai m\u00f3dozataival, a vegetat\u00edv reflexekkel vagy az \u00fajt\u00edpus\u00fa sz\u00edvseb\u00e9szeti diagnosztikai elj\u00e1r\u00e1sokkal kapcsolatos vizsg\u00e1latai. L\u00e1tnival\u00f3, hogy e t\u00e9mak\u00f6r\u00f6k \u00f6sszetetts\u00e9ge ellen\u00e9re v\u00e1laszt\u00e1saiban egy adott hat\u00e1ron t\u00fal nem l\u00e9pett. A szellemi ind\u00edttat\u00e1shoz val\u00f3 h\u0171s\u00e9g jegy\u00e9ben ragaszkodik tov\u00e1bb\u00e1 ahhoz a makacs meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9hez, hogy a nemzetk\u00f6zi \u00e9rt\u00e9krenddel \u00f6sszhangba hozhat\u00f3, \u00e1m eredeti gondolati alapoz\u00e1s\u00fa (vagyis a pillanatnyi divat\u00e1ramlatokt\u00f3l ak\u00e1r f\u00fcggetlen), \u00e9s z\u00f6mmel itthon lefolytatott kutat\u00f3munka jelenti az egyetlen es\u00e9lyt az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jogc\u00edm\u0171 magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1g t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9re \u2013 net\u00e1n \u00fajb\u00f3li kiteljesed\u00e9s\u00e9re. Sz\u0171kebben vett szaktudom\u00e1nyi \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sai mellett \u00e9s ezeken t\u00fal, itt k\u00f6zreadott munk\u00e1j\u00e1nak is ez a burkolt alapeszm\u00e9je.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<div id=\"qaef-10417\" class=\"qe-faq-toggle kiadvanyaink\">\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-title\">\n\t\t\t\t<h4>\n\t\t\t\t\t<i class=\"fa fa-minus-circle\"><\/i> Fony\u00f3 Attila &#8211; 40 \u00e9v a mikrofiziol\u00f3gi\u00e1ban: visszapillant\u00e1s \u00e9s el\u0151retekint\u00e9s\t\t\t\t<\/h4>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<div class=\"qe-toggle-content\">\n\t\t\t\t<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/19_fonyo-attila.jpg\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" class=\"alignleft size-full wp-image-1247\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/19_fonyo-attila.jpg\" alt=\"\" width=\"151\" height=\"151\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/19_fonyo-attila.jpg 151w, https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/19_fonyo-attila-75x75.jpg 75w\" sizes=\"auto, (max-width: 151px) 100vw, 151px\" \/><\/a>Fony\u00f3 Attila 1927-ben sz\u00fcletett. Orvosi tanulm\u00e1nyait 1945-1951 k\u00f6z\u00f6tt Budapesten v\u00e9gezte. Egyetemi hallgat\u00f3 kor\u00e1ban kezdett el az akkori P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem \u00c9lettani Int\u00e9zet\u00e9ben dolgozni, \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatjait lesz\u00e1m\u00edtva munkahelye mindv\u00e9gig ugyanez az int\u00e9zet maradt. R\u00f6videbb-hosszabb tanulm\u00e1nyutakon volt a Heidelbergi Egyetem Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben, a Marylandi Egyetem Pedi\u00e1triai Kutat\u00f3 Laborat\u00f3rium\u00e1ban, a Bari Egyetem Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben, a londoni Chelsea College Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben \u00e9s a grenoblei Nukle\u00e1ris Kutat\u00f3 K\u00f6zpont Biok\u00e9miai Laborat\u00f3rium\u00e1ban. 1981 \u00e9s 1995 k\u00f6z\u00f6tt az \u00c9lettani Int\u00e9zet igazgat\u00f3 egyetemi tan\u00e1ra. 1985 \u00e9s 1991 k\u00f6z\u00f6tt a Semmelweis Egyetem Orvosi Kar\u00e1nak d\u00e9k\u00e1nja volt.<\/p>\n<p>\u00c9rdekl\u0151d\u00e9se a sejt\u00e9lettan \u00e9s a biok\u00e9miai hat\u00e1rter\u00fclete fel\u00e9 vonzotta. 1958 \u00f3ta foglalkozik a \u201esejt er\u0151m\u0171vei\u201d a mitochondriumok permeabilit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s iontranszportj\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1val. \u0150 maga f\u00e9lkomolyan azt szokta emlegetni, hogy a \u201ebiok\u00e9mikusoknak fiziol\u00f3gus, a fiziol\u00f3gusoknak biok\u00e9mikus vagyok\u201d. Legjelent\u0151sebb munk\u00e1ja a mitochondriumok foszf\u00e1t transzporter\u00e9nek igazol\u00e1sa \u00e9s jellemz\u00e9se.<br \/>\n1961 \u00e9s 1984 k\u00f6z\u00f6tt a bioenergetik\u00e1nak nagyon sok jelent\u0151s rendezv\u00e9ny\u00e9n vett r\u00e9szt, \u00e9s ilyen m\u00f3don saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyei alapj\u00e1n \u00edr ezen ter\u00fclet kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Szem\u00e9lyesen ismerte a \u201emitochondriol\u00f3gia\u201d vezet\u0151 kutat\u00f3it, azok n\u00e9zeteinek kialakul\u00e1s\u00e1t \u00e9s tov\u00e1bb- vagy visszafejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Ez is hozz\u00e1seg\u00edtette, hogy a jelen munk\u00e1ban \u00f6sszefoglalja a kemiozmotikus elm\u00e9let \u00e9s a mitochondrium transzport folyamatok felfedez\u00e9s\u00e9nek \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t            <\/div>\n\t\t\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/files\/2020\/12\/19_fonyo-attila.jpg\"><\/a> Fony\u00f3 Attila 1927-ben sz\u00fcletett. Orvosi tanulm\u00e1nyait 1945-1951 k\u00f6z\u00f6tt Budapesten v\u00e9gezte. Egyetemi hallgat\u00f3 kor\u00e1ban kezdett el az akkori P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem \u00c9lettani Int\u00e9zet\u00e9ben dolgozni, \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatjait lesz\u00e1m\u00edtva munkahelye mindv\u00e9gig ugyanez az int\u00e9zet maradt. R\u00f6videbb-hosszabb tanulm\u00e1nyutakon volt a Heidelbergi Egyetem Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben, a Marylandi Egyetem Pedi\u00e1triai Kutat\u00f3 Laborat\u00f3rium\u00e1ban, a Bari Egyetem Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben, a londoni Chelsea &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101737,"featured_media":0,"parent":1201,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-1225","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1225","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101737"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1225"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1225\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10539,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1225\/revisions\/10539"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1201"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1225"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1225"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/varosmajor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1225"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}