{"id":984,"date":"2016-09-05T12:11:48","date_gmt":"2016-09-05T10:11:48","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/?p=984"},"modified":"2016-10-11T11:28:49","modified_gmt":"2016-10-11T09:28:49","slug":"hererak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/2016\/09\/05\/hererak\/","title":{"rendered":"Herer\u00e1k"},"content":{"rendered":"

\n

Meghat\u00e1roz\u00e1s<\/h2>\n
\nA her\u00e9ket \u00e9rint\u0151 rosszindulat\u00fa daganatos elv\u00e1ltoz\u00e1s. \n<\/div>

El\u0151fordul\u00e1s<\/h2>\n
\nA her\u00e9k rosszindulat\u00fa megbeteged\u00e9se viszonylag ritka megbeteged\u00e9s, 3-6 \u00faj eset fordul el\u0151 100.000 lakosra sz\u00e1m\u00edtva Eur\u00f3p\u00e1ban. Haz\u00e1nkban a betegs\u00e9g el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1r\u00f3l pontos adattal nem rendelkez\u00fcnk, de nagy sz\u00f3r\u00e1s figyelhet\u0151 meg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gok, n\u00e9pcsoportok \u00e9s szocio\u00f6kon\u00f3miai oszt\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6tt. Feket\u00e9kn\u00e9l a betegs\u00e9g el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga \u00bc-e a feh\u00e9rek\u00e9nek. Egy n\u00e9pcsoporton bel\u00fcl a magasabb szoci\u00f6kon\u00f3miai oszt\u00e1lyokban \u00e9l\u0151knek kb. k\u00e9tszer nagyobb a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, hogy megbetegednek, mint az alacsonyabb oszt\u00e1lyban \u00e9l\u0151knek. Az \u00f6sszes daganatos megbeteged\u00e9s 1-2%-\u00e1t k\u00e9pviselik.
\n Nem pontosan ismert, de mind velesz\u00fcletett, mind szerzett faktorok szerepet j\u00e1tszhatnak a daganat kialakul\u00e1s\u00e1ban. Egyed\u00fcli bizony\u00edtott t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt, mely az el\u0151fordul\u00e1s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t fokozza, a herezacsk\u00f3ba magzati korban le nem sz\u00e1llt here igazol\u00f3dott. \n<\/div>

T\u00fcnetek<\/h2>\n
\nA t\u00edpusos panasz a f\u00e1jdalommentes here megnagyobbod\u00e1s, emellett az esetek 10%-\u00e1ban akut heret\u00e1ji f\u00e1jdalom, az esetleges \u00e1tt\u00e9tek okozta h\u00e1tf\u00e1jdalom, k\u00f6h\u00f6g\u00e9s, \u00e9tv\u00e1gytalans\u00e1g, h\u00e1nyinger, h\u00e1ny\u00e1s jelentkezhet. Az esetek 10%-\u00e1ban a v\u00e9letlenszer\u0171 felismer\u00e9s traum\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, vagy a szexu\u00e1lis partner \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nik.
\n A f\u0151bb t\u00fcnetek k\u00f6z\u00e9 a here daganata \u00e9s diff\u00faz megnagyobbod\u00e1sa, kem\u00e9ny \u00e9s nem f\u00e1jdalmas elv\u00e1ltoz\u00e1sa tartoznak. Rosszabb progn\u00f3zist jelentenek az esetlegesen tapinthat\u00f3 nyirokcsom\u00f3 \u00e1tt\u00e9tek (hash\u00e1rtya m\u00f6g\u00f6tti t\u00e9rben, kulcscsont feletti vagy l\u00e1gy\u00e9ki r\u00e9gi\u00f3ban elhelyezked\u0151 nyirokcsom\u00f3k). \n<\/div>

Diagnosztika<\/h2>\n
\n A betegs\u00e9g felismer\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen a fizik\u00e1lis vizsg\u00e1lat, (a here, a has, a mellek \u00e9s a supraclavicul\u00e1ris – kulcscsont feletti ter\u00fclet gondos \u00e1ttapint\u00e1sa), a here – \u00e9s hasi ultrahang, mellkas r\u00f6ntgen, hasi \u2013 \u00e9s kismedencei CT vizsg\u00e1lat. A betegs\u00e9g kivizsg\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n laborvizsg\u00e1latok (v\u00e9rk\u00e9p, vese-, m\u00e1jfunkci\u00f3, tumormarkerek: AFP, b\u00e9ta-hCG \u00e9s LDH) is sz\u00fcks\u00e9gesek. \n<\/div>

T\u00edpusok<\/h2>\n
\nA primer (els\u0151dleges) heredaganatok 90-95%-a cs\u00edrasejtes daganat (seminoma \u00e9s nonseminoma), \u00edgy a legnagyobb jelent\u0151s\u00e9ggel is ezek b\u00edrnak. A fennmarad\u00f3 5-10%-ot a nem cs\u00edrasejtes daganatok alkotj\u00e1k (Leydig sejtes, Sertoli sejtes daganatok \u00e9s gonadoblastom\u00e1k). A cs\u00edrasejtes daganatokat k\u00e9t csoportba oszt\u00e1lyozzuk, \u00fagynevezett seminom\u00e1k \u00e9s nonseminom\u00e1k (embrion\u00e1lis carcinoma, choriocarcinoma, teratoma, kevert daganatok, carcinoma in situ). \n<\/div>

Gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s<\/h2>\n
\n<\/p>\n

Nem m\u0171t\u00e9ti \/ konzervat\u00edv kezel\u00e9s:<\/strong> Rendszeres \u00f6nvizsg\u00e1lat sor\u00e1n a her\u00e9ben tapinthat\u00f3 elv\u00e1ltoz\u00e1s eset\u00e9n azonnali urol\u00f3giai szakvizsg\u00e1lat sz\u00fcks\u00e9ges. \u00cdgy korai st\u00e1diumban felismerhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a heredaganat. A heredaganatok nem seb\u00e9szi kezel\u00e9se els\u0151sorban kemoter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9si protokollok (BEP, EP, VPB) szerint t\u00f6rt\u00e9nik, a here elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n, az elt\u00e1vol\u00edtott here sz\u00f6vettani eredm\u00e9nye \u00e9s st\u00e1diuma alapj\u00e1n. Emellett bizonyos seminoma t\u00edpus\u00fa esetekben ter\u00e1pi\u00e1s sug\u00e1rkezel\u00e9s javasolt.<\/p>\n

M\u0171t\u00e9ti kezel\u00e9s: <\/strong>A heredaganat primer kezel\u00e9se a daganat seb\u00e9szeti elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa, a standard elj\u00e1r\u00e1s a radik\u00e1lis l\u00e1gy\u00e9ki metsz\u00e9sb\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 here elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s, az ond\u00f3zsin\u00f3r els\u0151dleges ell\u00e1t\u00e1s\u00e1val \u00e9s a tumor intakt hereburokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1val. Az elt\u00e1vol\u00edtott here sz\u00f6vettani eredm\u00e9nye \u00e9s a k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nye alapj\u00e1n a heretumor t\u00f6bb st\u00e1diumba sorolhat\u00f3. A tov\u00e1bbi kemoter\u00e1pia illetve sug\u00e1rter\u00e1pia sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge a st\u00e1diumbesorol\u00e1s alapj\u00e1n \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg. Egyes esetekben tov\u00e1bbi seb\u00e9szi kezel\u00e9s lehet sz\u00fcks\u00e9ges a hash\u00e1rtya m\u00f6g\u00f6tti (retroperitone\u00e1lis) t\u00e9rben elhelyezked\u0151 nyirokcsom\u00f3 \u00e1tt\u00e9tek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

Orvosi ellen\u0151rz\u00e9sek:<\/strong> A szolid daganatok k\u00f6z\u00f6tt a legsikeresebben gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3k a heretumorok (\u00e1tlagban 80% feletti az 5 \u00e9ves t\u00fal\u00e9l\u00e9s). A ter\u00e1pi\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, protokoll szerint nagyon szigor\u00fa szakorvosi ut\u00e1nk\u00f6vet\u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n

\n<\/div>

Megel\u0151z\u00e9s<\/h2>\n
\nRendszeres \u00f6nvizsg\u00e1lat, her\u00e9ben tapinthat\u00f3 elv\u00e1ltoz\u00e1s eset\u00e9n azonnali urol\u00f3giai szakvizsg\u00e1lat. <\/div><\/div><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A her\u00e9ket \u00e9rint\u0151 rosszindulat\u00fa daganatos elv\u00e1ltoz\u00e1s. A her\u00e9k rosszindulat\u00fa megbeteged\u00e9se viszonylag ritka megbeteged\u00e9s, 3-6 \u00faj eset fordul el\u0151 100.000 lakosra sz\u00e1m\u00edtva Eur\u00f3p\u00e1ban. Haz\u00e1nkban a betegs\u00e9g el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1r\u00f3l pontos adattal nem rendelkez\u00fcnk, de nagy sz\u00f3r\u00e1s figyelhet\u0151 meg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gok, n\u00e9pcsoportok \u00e9s szocio\u00f6kon\u00f3miai oszt\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6tt. Feket\u00e9kn\u00e9l a betegs\u00e9g el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga \u00bc-e a feh\u00e9rek\u00e9nek. Egy n\u00e9pcsoporton bel\u00fcl a …<\/p>\n","protected":false},"author":316,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[782],"tags":[186,185,182,64,179,180,184,183,181,187,30,122],"class_list":["post-984","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-enciklopedia","tag-choriocarcinoma","tag-embrionalis-carcinoma","tag-gonadoblastoma","tag-here","tag-heredaganat","tag-leydig-sejtes-daganat","tag-nonseminoma","tag-seminoma","tag-sertoli-sejtes-daganat","tag-teratoma","tag-tumor","tag-tumores-testis"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/984","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/316"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=984"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/984\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2515,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/984\/revisions\/2515"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=984"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=984"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=984"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}