{"id":979,"date":"2014-09-05T12:08:19","date_gmt":"2014-09-05T10:08:19","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/?p=979"},"modified":"2019-02-20T15:16:48","modified_gmt":"2019-02-20T14:16:48","slug":"vesemedence-es-ureterrak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/2014\/09\/05\/vesemedence-es-ureterrak\/","title":{"rendered":"Vesemedence- \u00e9s h\u00fagyvezet\u00e9k-daganat"},"content":{"rendered":"<p><strong>Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1sa: <\/strong>A vesemedence (pyelon) \u00e9s a h\u00fagyvezet\u00e9k (ureter) rosszindulat\u00fa (malignus) daganata, amely jellemz\u0151en a ny\u00e1lkah\u00e1rtya h\u00e1mr\u00e9teg\u00e9nek \u00e1tmeneti sejtjeib\u0151l (urothelium) kiindul\u00f3 sejtburj\u00e1nz\u00e1s, sz\u00f6vetszaporulat.<br \/>\nEzen daganatok tulajdons\u00e1gait tekintve nagy hasonl\u00f3s\u00e1got, \u00e1tfed\u00e9st mutatnak a h\u00fagyh\u00f3lyag \u2013 azonos t\u00edpus\u00fa sejtjeib\u0151l kialakul\u00f3 \u2013 rosszindulat\u00fa daganat\u00e1val.<\/p>\n<p><strong>El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k (rizik\u00f3faktorok): <\/strong>A vesemedence \u00e9s h\u00fagyvezet\u00e9k rosszindulat\u00fa daganata el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t tekintve ritka az egy\u00e9b h\u00fagy-ivarszervi daganatokhoz k\u00e9pest. A vesemedenc\u00e9t \u00e9rint\u0151 daganat k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9tszer gyakoribb, mint a h\u00fagyvezet\u00e9kben elhelyezked\u0151 daganat. A nemek tekintet\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy a f\u00e9rfiakban mintegy h\u00e1romszor gyakoribb az el\u0151fordul\u00e1sa, mint n\u0151kben. Tov\u00e1bbi saj\u00e1toss\u00e1ga az, hogy id\u0151sebb \u00e9letkorban fejl\u0151dik ki (70-80 \u00e9ves koroszt\u00e1ly). Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9vente 2 \u00faj esetet ismernek fel 100000 lakos k\u00f6z\u00fcl. A vizeletelvezet\u0151 rendszer \u00e1tmeneti sejtes daganatainak mind\u00f6ssze 5-10%-\u00e1t k\u00e9pezik (a fennmarad\u00f3 90-95% a h\u00fagyh\u00f3lyagban alakul ki). \u00c9rdemes megeml\u00edteni, hogy vesemedence-\u00e9s\/vagy h\u00fagyvezet\u00e9k daganattal egyidej\u0171leg az esetek kb. 17%-ban a h\u00fagyh\u00f3lyagban is tal\u00e1lhat\u00f3 rosszindulat\u00fa daganat. A kivizsg\u00e1l\u00e1s alkalm\u00e1val az ellenoldali vesemedenc\u00e9t \u00e9s h\u00fagyvezet\u00e9ket is meg kell vizsg\u00e1lni, mert az esetek 2-6%-ban k\u00e9toldali a k\u00f3rfolyamat.<br \/>\nIsmert \u00f6r\u00f6kletes, csal\u00e1di halmoz\u00f3d\u00e1st mutat\u00f3 t\u00edpusa is, amely a vastagb\u00e9l rosszindulat\u00fa daganat\u00e1val egy\u00fctt fordulhat el\u0151.<br \/>\nA hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k szint\u00e9n \u00e1tfed\u00e9st mutatnak a rosszindulat\u00fa h\u00fagyh\u00f3lyagdaganat rizik\u00f3faktoraival:<\/p>\n<ul>\n<li>doh\u00e1nyz\u00e1s: ak\u00e1r h\u00e9tszeres\u00e9re emeli a kialakul\u00e1s kock\u00e1zat\u00e1t a nem doh\u00e1nyz\u00f3 emberekhez k\u00e9pest. A kialakul\u00e1shoz viszonylag hossz\u00fa a doh\u00e1nyz\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 sz\u00fcks\u00e9ge (5-10 \u00e9v), azonban a doh\u00e1nyz\u00e1s felhagy\u00e1s\u00e1val a kialakul\u00e1s rizik\u00f3ja alig cs\u00f6kken.<\/li>\n<li>vegyi anyagok (arom\u00e1s aminok, pl. benzidin, naftil-amin). Vegyiparban dolgoz\u00f3k vesz\u00e9lyeztettek. K\u00f6zel 7 \u00e9vig sz\u00fcks\u00e9ges kapcsolatba ker\u00fclni ezen daganatkelt\u0151 anyagokkal ahhoz, hogy vesemedence-, h\u00fagyvezet\u00e9k-, illetve h\u00fagyh\u00f3lyagr\u00e1k kifejl\u0151dj\u00f6n. Sajn\u00e1latos m\u00f3don ak\u00e1r 20 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb is kifejl\u0151dhet a daganat, miut\u00e1n az adott szem\u00e9ly m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rintkezik a r\u00e1kkelt\u0151 anyaggal\u00a0<\/li>\n<li>bizonyos \u00f6r\u00f6kletes, genetikai elt\u00e9r\u00e9sek<\/li>\n<li>id\u00fclt vese- \u00e9s vesemedence-gyullad\u00e1s (pyelonephritis chronica) \u00e9s a vesemedenc\u00e9t kit\u00f6lt\u0151 nagyobb vesek\u00f6vek (\u00f6ntv\u00e9nyk\u00f6vek).<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>T\u00fcnetek, panaszok:<\/strong><\/p>\n<ul>\n<li>v\u00e9rvizel\u00e9s (az esetek 70-90%-ban): lehet szemmel l\u00e1that\u00f3 (macrohaematuria) \u00e9s szemmel nem, csak vizelet\u00fcled\u00e9k vizsg\u00e1lat\u00e1val bizony\u00edthat\u00f3 (microhaematuria). V\u00e9ralvad\u00e9kok is \u00fcr\u00fclhetnek.<\/li>\n<li>der\u00e9kt\u00e1ji f\u00e1jdalom (az esetek 20-40%-ban): vizeletelfoly\u00e1si akad\u00e1ly, vese\u00fcreg-rendszeri pang\u00e1s, vesetok megfesz\u00fcl\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben<\/li>\n<li>parancsol\u00f3 vizel\u00e9si inger, gyakori vizel\u00e9s (az esetek 5-10%-ban)<\/li>\n<li>csontf\u00e1jdalom, ingerk\u00f6h\u00f6g\u00e9s, fogy\u00e1s, v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9g: \u00e1tt\u00e9tet ad\u00f3 daganatra h\u00edvhatja fel a figyelmet.<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>Felismer\u00e9s (diagnosztika):<\/strong><\/p>\n<ul>\n<li>\u00e1ltal\u00e1nos laborvizsg\u00e1lat<\/li>\n<li>vizelet\u00fcled\u00e9k vizsg\u00e1lata<\/li>\n<li>vizelet citol\u00f3giai vizsg\u00e1lata<\/li>\n<li>k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok:\n<ul>\n<li>hasi \u00e9s kismedencei ultrahang-vizsg\u00e1lat<\/li>\n<li>kontrasztanyagos CT-vizsg\u00e1lat (esetleg MR-vizsg\u00e1lat)<\/li>\n<li>kiv\u00e1laszt\u00e1sos urographia<\/li>\n<li>retrograd urographia (esetleg anterograd urographia)<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<li>endoszk\u00f3pos vizsg\u00e1latok:\n<ul>\n<li>h\u00fagyh\u00f3lyagt\u00fckr\u00f6z\u00e9s (cystoscopia)<\/li>\n<li>h\u00fagyvezet\u00e9k \u00e9s vesemedence t\u00fckr\u00f6z\u00e9se (ureterorenoscopia): melynek sor\u00e1n a sz\u00f6vettani mintav\u00e9tel lehet\u0151s\u00e9ge is adott.<\/li>\n<li>vesemedence t\u00fckr\u00f6z\u00e9se (nephroscopia)<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>Fajt\u00e1k, t\u00edpusok, fokozatok: <\/strong>A vesemedence \u00e9s h\u00fagyvezet\u00e9k rosszindulat\u00fa daganata k\u00f3rsz\u00f6vettanilag az esetek 90-95%-ban \u00e1tmeneti sejtes (carcinoma transitiocellulare).<br \/>\nAz egy\u00e9b h\u00e1msejteredet\u0171 daganatt\u00edpusok ritk\u00e1k: laph\u00e1msejtes (planocellularis) carcinoma, adenocarcinoma. Nem h\u00e1msejt eredet\u0171 (mesenchymalis) daganatok kifejezetten ritk\u00e1n fordulnak el\u0151 (pl. rosszindulat\u00fa leiomyosarcoma, angiosarcoma vagy j\u00f3indulat\u00fa leiomyoma, fibroepithelialis polyp).<br \/>\nA rosszindulat\u00fa h\u00fagyh\u00f3lyagdaganatokra vonatkoz\u00f3 st\u00e1dium (stage) \u00e9s differenci\u00e1lts\u00e1g (grade) meghat\u00e1roz\u00e1sa hasonl\u00f3an \u00e9rv\u00e9nyes a vesemedence- \u00e9s h\u00fagyvezet\u00e9k-daganatokra is.<\/p>\n<p><strong>Nem m\u0171t\u00e9ti\/konzervat\u00edv kezel\u00e9s: <\/strong>\u00c1tt\u00e9tet ad\u00f3, ill. m\u0171t\u00e9t r\u00e9v\u00e9n elt\u00e1vol\u00edtott vese \u00e9s h\u00fagyvezet\u00e9k hely\u00e9n kialakult daganat eset\u00e9n kemoter\u00e1pia vagy sug\u00e1rter\u00e1pia lehets\u00e9ges.<\/p>\n<p><strong>M\u0171t\u00e9ti kezel\u00e9s: <\/strong>A vesemedence- \u00e9s h\u00fagyvezet\u00e9k-daganatok alapvet\u0151 kezel\u00e9se \u2013 \u00e1tt\u00e9tet nem ad\u00f3 esetekben \u2013 a m\u0171t\u00e9t. Amennyiben a daganat a m\u00e9lyebb sz\u00f6veti r\u00e9tegeket is besz\u0171ri, rosszul differenci\u00e1lt, ill. a betegnek van k\u00e9t j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 ves\u00e9je, akkor az adott oldali ves\u00e9t, h\u00fagyvezet\u00e9ket seb\u00e9szileg elt\u00e1vol\u00edtjuk (ureteronephrectomia). A m\u0171t\u00e9thez hozz\u00e1tartozik a h\u00fagyh\u00f3lyag azon r\u00e9sz\u00e9nek mandzsettaszer\u0171 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa is, ahol az adott oldali h\u00fagyvezet\u00e9k besz\u00e1jadzik. Az oper\u00e1ci\u00f3 ny\u00edlt felt\u00e1r\u00e1ssal \u00e9s laparoszk\u00f3pos m\u00f3don is kivitelezhet\u0151.<br \/>\nEndoszk\u00f3pos sz\u00f6vettani mintav\u00e9tellel igazolt kis kiterjed\u00e9s\u0171, felsz\u00ednes, a m\u00e9lyebb sz\u00f6veti r\u00e9tegeket nem \u00e9rint\u0151 \u00e9s j\u00f3l differenci\u00e1lt daganatok eset\u00e9n lehets\u00e9ges szervmegtart\u00f3 m\u0171t\u00e9tet v\u00e9gezni (endoszk\u00f3pos elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s). Megjegyzend\u0151, hogy a szervmegtart\u00f3 m\u0171t\u00e9tek onkol\u00f3giai eredm\u00e9nyess\u00e9ge jelen ismereteink szerint elmarad a radik\u00e1lis m\u0171t\u00e9tt\u0151l, alkalmaz\u00e1suk csak nagy tapasztalat\u00fa centrumokban \u00e9s v\u00e1logatott esetekben lehets\u00e9ges. A szervmegtart\u00f3 m\u0171t\u00e9ti megold\u00e1sokat igen szoros kontroll kell, hogy k\u00f6vesse. Szervmegtart\u00f3 seb\u00e9szi kezel\u00e9s j\u00f6n sz\u00f3ba akkor is, ha b\u00e1rmely okb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an az adott betegnek m\u00e1r csak egy m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes ves\u00e9je van, \u00e9s a daganat ezt a ves\u00e9t vagy a hozz\u00e1tartoz\u00f3 h\u00fagyvezet\u00e9ket \u00e9rinti.<br \/>\nAzon esetekben, mikor a beteg egy funkcion\u00e1l\u00f3 ves\u00e9vel rendelkezik \u00e9s a daganat a h\u00fagyvezet\u00e9kben helyezkedik el, lehets\u00e9ges seb\u00e9szileg csak a h\u00fagyvezet\u00e9ket elt\u00e1vol\u00edtani (ureterectomia), a vizeletelfoly\u00e1s \u00fatj\u00e1t pedig kirekesztett b\u00e9lszakasszal helyre\u00e1ll\u00edtani. Kism\u00e9ret\u0171 daganat eset\u00e9n \u00e9p, daganatmentes seb\u00e9szi sz\u00e9llel igyekezhet\u00fcnk megmenteni a h\u00fagyvezet\u00e9k eg\u00e9sz\u00e9t, \u00e9s a az \u00e9p sebsz\u00e9leket v\u00e9g a v\u00e9ghez \u00f6ltj\u00fck. Az el\u0151bb le\u00edrt k\u00e9t m\u0171t\u00e9ti elj\u00e1r\u00e1s azonban onkol\u00f3giai szempontb\u00f3l k\u00e9nyszermegold\u00e1s, mert a daganatki\u00fajul\u00e1s vesz\u00e9lye megmarad.<\/p>\n<p><strong>Orvosi ellen\u0151rz\u00e9sek: <\/strong>Ezen daganatos betegek ut\u00e1nk\u00f6vet\u00e9se sor\u00e1n figyelembe kell venni azt a megfigyel\u00e9st, miszerint 22-47%-ban a h\u00fagyh\u00f3lyagban is kialakulhat rosszindulat\u00fa daganat. Emiatt a m\u0171t\u00e9t ut\u00e1n rendszeresen javasolt a h\u00fagyh\u00f3lyagt\u00fckr\u00f6z\u00e9s (cystoscopia), a vizelet citol\u00f3giai vizsg\u00e1lata, valamint kontrasztanyagos CT elv\u00e9gz\u00e9se.<br \/>\nSzervmegtart\u00f3 m\u0171t\u00e9t, esetleges daganatki\u00fajul\u00e1s gyan\u00faja eset\u00e9n javasolt a vizeletelvezet\u0151 rendszer endoszk\u00f3pos t\u00fckr\u00f6z\u00e9se.<\/p>\n<p><strong>Megel\u0151z\u00e9s:<\/strong><\/p>\n<ul>\n<li>doh\u00e1nyz\u00e1s elker\u00fcl\u00e9se<\/li>\n<li>vegyiparban dolgoz\u00f3k munkav\u00e9delmi k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek min\u00e9l marad\u00e9ktalanabb betart\u00e1sa.<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1sa: A vesemedence (pyelon) \u00e9s a h\u00fagyvezet\u00e9k (ureter) rosszindulat\u00fa (malignus) daganata, amely jellemz\u0151en a ny\u00e1lkah\u00e1rtya h\u00e1mr\u00e9teg\u00e9nek \u00e1tmeneti sejtjeib\u0151l (urothelium) kiindul\u00f3 sejtburj\u00e1nz\u00e1s, sz\u00f6vetszaporulat. Ezen daganatok tulajdons\u00e1gait tekintve nagy hasonl\u00f3s\u00e1got, \u00e1tfed\u00e9st mutatnak a h\u00fagyh\u00f3lyag \u2013 azonos t\u00edpus\u00fa sejtjeib\u0151l kialakul\u00f3 \u2013 rosszindulat\u00fa daganat\u00e1val. El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k (rizik\u00f3faktorok): A vesemedence \u00e9s h\u00fagyvezet\u00e9k rosszindulat\u00fa daganata el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t tekintve ritka az &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":316,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[782],"tags":[157,158,162,161,120,160,159],"class_list":["post-979","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-enciklopedia","tag-carcinoma-transitiocellulare","tag-cystoscopia","tag-malignus","tag-pyelon","tag-tumor-pyeli-et-tumor-ureteris","tag-ureter","tag-vervizeles"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/979","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/316"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=979"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/979\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3288,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/979\/revisions\/3288"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=979"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=979"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=979"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}