{"id":977,"date":"2016-10-12T07:00:55","date_gmt":"2016-10-12T05:00:55","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/?p=977"},"modified":"2023-03-09T10:39:39","modified_gmt":"2023-03-09T09:39:39","slug":"prosztatarak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/2016\/10\/12\/prosztatarak\/","title":{"rendered":"Prosztatar\u00e1k"},"content":{"rendered":"<p><div class=\"responsive-tabs\">\n<h2 class=\"tabtitle\">Meghat\u00e1roz\u00e1s<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\nA d\u00fclmirigy (prostata) jellemz\u0151en (70-80%) perif\u00e9ri\u00e1s z\u00f3n\u00e1j\u00e1ban kialakul\u00f3, a mirigysejtek rosszindulat\u00fa (malignus) burj\u00e1nz\u00e1sa, szaporulata. A k\u00f6znyelvben elterjedt elnevez\u00e9sei: prosztatar\u00e1k, rosszindulat\u00fa prosztata megnagyobbod\u00e1s.<br \/>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">El\u0151fordul\u00e1s<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n Prosztatar\u00e1k a f\u00e9rfiak m\u00e1sodik leggyakoribb rosszindulat\u00fa daganata. Haz\u00e1nkban mintegy 4000 f\u00e9rfin\u00e9l k\u00f3rism\u00e9zik a betegs\u00e9get \u00e9vente, \u00e9s mintegy 1300 f\u00e9rfi hal\u00e1l\u00e1t okozza minden \u00e9vben Nyugat- \u00e9s \u00c9szak-Eur\u00f3pa orsz\u00e1gaiban \u00e9vente 100000 f\u00e9rfi k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb mint 200 esetben diagnosztiz\u00e1lnak prosztatar\u00e1kot.<br \/>\nAzon hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k, amelyek felel\u0151ss\u00e9 tehet\u0151k a prosztatar\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1ban kev\u00e9ss\u00e9 ismertek, azonban 3 rizik\u00f3 faktor megalapozottan szerepet j\u00e1tszik: magasabb \u00e9letkor, emberi rassz \u00e9s genetikai \u00f6r\u00f6kletess\u00e9g. A n\u00f6vekv\u0151 \u00e9letkorral egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 magasabb el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k nem pontosan tiszt\u00e1zottak, t\u00f6bb elm\u00e9let is l\u00e9tezik. 40 \u00e9v alatti f\u00e9rfiak es\u00e9lye a daganat kialakul\u00e1s\u00e1ra: 1:10000, 40. \u00e9s 59. \u00e9letkor k\u00f6z\u00f6tt: 1:103, m\u00edg 60 \u00e9s 79 \u00e9ves koruk k\u00f6z\u00f6tt 1:8.<br \/>\nAz emberi rassz tekintet\u00e9ben is \u00e9rdekes megfigyel\u00e9sek vannak, amelyek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatnak a f\u00f6ldrajzi elhelyezked\u00e9ssel is. Az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban (USA) \u00e9l\u0151 f\u00e9rfiak k\u00f6r\u00e9ben magasabb az el\u0151fordul\u00e1s, mint D\u00e9lkelet-\u00c1zsi\u00e1ban vagy ak\u00e1r Jap\u00e1nban Figyelemre m\u00e9lt\u00f3 azon megfigyel\u00e9s is, ha egy jap\u00e1n f\u00e9rfi az USA-ba k\u00f6lt\u00f6zik, abban az esetben a sorra k\u00f6vetkez\u0151 egyenes \u00e1gi, m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3s f\u00e9rfi lesz\u00e1rmazottak k\u00f6r\u00e9ben \u2013 az egy\u00e9bk\u00e9nt alacsony \u2013 kock\u00e1zat el\u00e9ri az amerikai \u00e1tlagot. Eur\u00f3p\u00e1t tekintve \u00e9szakr\u00f3l d\u00e9l fel\u00e9 cs\u00f6kken\u0151 tendencia figyelhet\u0151 meg: a skandin\u00e1v orsz\u00e1gokban magasabb az el\u0151fordul\u00e1s, mint a mediterr\u00e1n orsz\u00e1gokban. Az USA-ban \u00e9l\u0151 afroamerikai f\u00e9rfiak k\u00f6z\u00f6tt szint\u00e9n gyakoribb a betegs\u00e9g, mint a feh\u00e9r f\u00e9rfiak k\u00f6z\u00f6tt.<br \/>\nAmennyiben els\u0151fok\u00fa rokonok k\u00f6z\u00f6tt el\u0151fordult, abban az esetben k\u00e9tszeres a kock\u00e1zat a daganat fell\u00e9p\u00e9s\u00e9re. Kett\u0151 vagy t\u00f6bb prosztatar\u00e1k \u00e1ltal \u00e9rintett els\u0151fok\u00fa rokon eset\u00e9ben ezen rizik\u00f3 ak\u00e1r 5-11-szeres\u00e9re is emelkedhet. Prosztatar\u00e1kban szenved\u0151 f\u00e9rfiak kis h\u00e1nyad\u00e1ban (9%) bizony\u00edtottnak tekinthetj\u00fck a csal\u00e1di \u00f6r\u00f6kletess\u00e9get. Ennek felt\u00e9tele, h\u00e1rom vagy t\u00f6bb szint\u00e9n rosszindulat\u00fa prosztata megnagyobbod\u00e1ssal diagnosztiz\u00e1lt hozz\u00e1tartoz\u00f3, vagy legal\u00e1bb k\u00e9t olyan f\u00e9rfi rokon, akikn\u00e9l a betegs\u00e9g az \u00e1tlagosn\u00e1l fiatalabb \u00e9letkorban (55 \u00e9v) jelentkezett. Ezen \u2013 \u00f6r\u00f6kletesnek tekinthet\u0151 \u2013 esetekben az \u00e1tlagos f\u00e9rfi n\u00e9pess\u00e9ghez k\u00e9pest 6-7 \u00e9vvel kor\u00e1bban alakulhat ki prosztatar\u00e1k.<br \/>\nEgy\u00e9b, k\u00fcls\u0151, k\u00f6rnyezeti hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k szerepe is felmer\u00fcl a prosztatar\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, amelyek n\u00e9melyike vitatott \u00e9rt\u00e9k\u0171, nem kell\u0151en tiszt\u00e1zott: t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1sok (\u00e1llati zs\u00edrban gazdag \u00e9telek, ), elh\u00edz\u00e1s, alkoholfogyaszt\u00e1s, szexu\u00e1lis szok\u00e1sok, id\u00fclt prosztata gyullad\u00e1s.<br \/>\n\u00d6sszegezve a fenn le\u00edrtakat, az \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt genetikai t\u00e9nyez\u0151k meghat\u00e1roz\u00f3k a prosztatar\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1ban, amelyre befoly\u00e1st gyakorolnak k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k.<br \/>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">T\u00fcnetek<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n A korai st\u00e1dium\u00fa prosztatar\u00e1k t\u00fcnetszeg\u00e9ny vagy ak\u00e1r teljesen t\u00fcnetmentes. Sajnos jellemz\u0151en a lok\u00e1lisan el\u0151rehaladott \u00e9s az \u00e1tt\u00e9tet ad\u00f3 daganat az, amely eset\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00fcnetek h\u00edvhatj\u00e1k fel a figyelmet a betegs\u00e9gre (a daganat t\u00e9rfoglal\u00e1sa, terjed\u00e9se miatt):<\/p>\n<ul>\n<li>vizelet\u00fcr\u00edt\u00e9s zavarai:<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 elv\u00e9konyodott vizeletsug\u00e1r<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 vizel\u00e9s nehezen, k\u00e9sleltetve, er\u0151lk\u00f6d\u00e9s \u00e1r\u00e1n indul meg<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 a vizel\u00e9s k\u00f6zben a vizeletsug\u00e1r elakad<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 vizel\u00e9s befejezt\u00e9vel a h\u00fagyh\u00f3lyag teljes ki\u00fcr\u00fcl\u00e9s \u00e9rzet\u00e9nek hi\u00e1nya (visszamarad\u00f3 vizelet)<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 neh\u00e9zvizel\u00e9s (dysuria), teljes vizeletelakad\u00e1s (retentio totalisurinae)<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \u00e9jszaka gyakori vizel\u00e9s (nycturia)<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 gyakori vizel\u00e9s (pollakisuria)<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 hirtelen jelentkez\u0151, parancsol\u00f3 vizel\u00e9si inger (urgencia)<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 f\u00e1jdalmas vizel\u00e9s (alguria)<\/li>\n<\/ul>\n<ul>\n<li>\u00e1tt\u00e9t okozta:<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 csontf\u00e1jdalom<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9g (anaemia)<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 gerinccsigolya t\u00f6r\u00e9s, gerincvel\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9se (vizelet \u00e9s sz\u00e9klet visszatart\u00e1s\u00e1nak zavara, als\u00f3 v\u00e9gtagok \u00e9rz\u00e9szavara, mozgat\u00e1si k\u00e9ptelens\u00e9ge)<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 als\u00f3 v\u00e9gtagi vizeny\u0151 (lymphoedema), melyet kismedencei nyirokcsom\u00f3 \u00e1tt\u00e9t okoz<br \/>\n&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 h\u00fagyvezet\u00e9k(ek) (ureter) k\u00fcls\u0151 \u00f6sszenyom\u00f3d\u00e1sa miatt egy vagy k\u00e9toldali vizeletelfoly\u00e1si akad\u00e1ly (occlusioureteris), k\u00f6vetkezm\u00e9nyes vese \u00fcregrendszeri pang\u00e1s (prae-hydronephrosis), h\u00fagyv\u00e9r\u0171s\u00e9g (uraemia)<\/li>\n<\/ul>\n<p>\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Diagnosztika<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\nA prosztatar\u00e1k gyan\u00faj\u00e1t kelti k\u00e9t alapvet\u0151 vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nye:<\/p>\n<ul>\n<li>Prosztata v\u00e9gb\u00e9len kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tapint\u00e1sa (digit\u00e1lis rect\u00e1lis vizsg\u00e1lat)<\/li>\n<li>V\u00e9rv\u00e9tel seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meghat\u00e1rozott, a prosztata mirigyh\u00e1m (epithel) sejtjei \u00e1ltal termelt specifikus sz\u00e9rum feh\u00e9rje, a PSA (<strong>p<\/strong>rosztata <strong>s<\/strong>pecifikus <strong>a<\/strong>ntig\u00e9n) szintje. A PSA v\u00e9rsz\u00e9rumban m\u00e9rt koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 is befoly\u00e1solhatja, ez\u00e9rt \u00e9rt\u00e9k\u00e9t ezen szempontok figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel kell m\u00e9rlegelni. Bizonytalan esetekben egy\u00e9b m\u00e9rt vagy sz\u00e1m\u00edtott \u00e9rt\u00e9ket is c\u00e9lszer\u0171 megvizsg\u00e1lni (PSA-denzit\u00e1s, PSA-velocit\u00e1s, kor specifikus PSA, szabad \u00e9s k\u00f6t\u00f6tt form\u00e1j\u00fa PSA h\u00e1nyadosa).<\/li>\n<li>A prosztatar\u00e1k biztos k\u00f3rism\u00e9j\u00e9t (diagn\u00f3zis\u00e1t) g\u00e1t (perinealis) vagy v\u00e9gb\u00e9len kereszt\u00fcl (transrectalis) prosztata biopszia vagy egy\u00e9b okb\u00f3l v\u00e9gzett prosztatam\u0171t\u00e9t prepar\u00e1tum\u00e1nak k\u00f3rsz\u00f6vettani vizsg\u00e1lata adja. Prosztata biopszia sor\u00e1n mindk\u00e9t lebenyb\u0151l \u00e1ltal\u00e1nosan 6-6 db sz\u00f6vethengert nyer\u00fcnk ki v\u00e9kony t\u0171 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Amennyiben sz\u00fcks\u00e9ges (pl. nagym\u00e9ret\u0171 prosztata) a pontosabb k\u00f3risme fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, a prosztata min\u00e9l teljesebb \u201efelt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se\u201dc\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, az im\u00e9nt le\u00edrtn\u00e1l t\u00f6bb sz\u00f6vetminta v\u00e9tele is lehets\u00e9ges.<\/li>\n<\/ul>\n<p>Tov\u00e1bbi kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 vizsg\u00e1latok (a daganat kiterjed\u00e9s\u00e9nek pontosabb meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, lehets\u00e9ges \u00e1tt\u00e9t kimutat\u00e1sa v\u00e9gett):<\/p>\n<ul>\n<li>laborvizsg\u00e1lat (pl. alkalikus foszfat\u00e1z, vesefunkci\u00f3)<\/li>\n<li>hasfalon (suprapubicus) vagy v\u00e9gb\u00e9len kereszt\u00fcl (transrectalis) v\u00e9gzett ultrahang vizsg\u00e1lat.<\/li>\n<li>PCA3: olyan biomarker (prosztata-specifikus, nem k\u00f3dol\u00f3 mRNS), amelyet prosztatamassz\u00e1zs ut\u00e1ni vizelet\u00fcled\u00e9k vizsg\u00e1lat\u00e1val hat\u00e1rozhatunk meg. A prosztatar\u00e1k \u00e1ltal\u00e1nos (sz\u0171r\u0151-) vizsg\u00e1latak\u00e9nt nem terjedt el.<\/li>\n<li>Mellkasi r\u00f6ntgen vizsg\u00e1lat: esetleges t\u00fcd\u0151\u00e1tt\u00e9t meg\u00edt\u00e9l\u00e9se.<\/li>\n<li>CT (computer tomography) vizsg\u00e1lat: kismedencei nyirokcsom\u00f3k \u00e9s esetleges egy\u00e9b szervet \u00e9rint\u0151 t\u00e1voli \u00e1tt\u00e9t(ek) meg\u00edt\u00e9l\u00e9se.<\/li>\n<li>MRI (magnetic resonance imaging) vizsg\u00e1lat, arra alkalmas berendez\u00e9s eset\u00e9n v\u00e9gb\u00e9len kereszt\u00fcl v\u00e9gezve: a prosztata sz\u00f6veti \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak, a daganat prosztat\u00e1n bel\u00fcli elhelyezked\u00e9s\u00e9nek, m\u00e9ret\u00e9nek, tokra vagy azon t\u00fali terjed\u00e9s\u00e9nek legpontosabb, r\u00e9szletgazdag k\u00e9pi lek\u00e9pz\u00e9se.<\/li>\n<li>Csontszcintigr\u00e1fia (radioakt\u00edv izot\u00f3p vizsg\u00e1lat): a prosztatar\u00e1k \u00e1ltal leggyakrabban k\u00e9pzett csont\u00e1tt\u00e9t kimutat\u00e1sa.<\/li>\n<\/ul>\n<p>\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">T\u00edpusok<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\nA prosztata rosszindulat\u00fa daganata k\u00f3rsz\u00f6vettanilag a leggyakrabban (95%) a mirigyh\u00e1msejtekb\u0151l kiindul\u00f3 sz\u00f6vetszaporulat (adenocarcinoma). Rendk\u00edv\u00fcl ritka esetekben (5%) a prosztata egy\u00e9b k\u00f6t\u0151sz\u00f6veti sejtjeinek (stroma) burj\u00e1nz\u00e1sa okozza a rosszindulat\u00fa sejtburj\u00e1nz\u00e1st, amelyet k\u00e9t f\u0151 csoportra oszthatunk:<\/p>\n<p>&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 <em>h\u00e1msejt eredet\u0171 (epithelialis) rosszindulat\u00fa daganat (carcinoma):<\/em>endometrioid carcinoma, mucinosus carcinoma, pecs\u00e9tgy\u0171r\u0171 sejtes carcinoma, cystosusadenoid carcinoma, adenosquamosus carcinoma, squamosus sejtes carcinoma, \u00e1tmeneti sejtes carcinoma, neuroendokrin carcinoma \u00e9s comedocarcinoma.<\/p>\n<p>&#8211;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 <em>nem h\u00e1msejt eredet\u0171 (non epithelialis\/mesenchymalis) rosszindulat\u00fa daganat: <\/em>rhabdomyosarcoma, leiomyosarcoma, osteosarcoma, angiosarcoma, carcinosarcoma, lymphoma.<\/p>\n<p>A prosztatar\u00e1k daganatmegel\u0151z\u0151 (praecancerosus) \u00e1llapotai k\u00f6z\u00e9 soroljuk: ASAP (at\u00edpusos kissejtes acinaris prolifer\u00e1ci\u00f3) \u00e9s PIN (prosztata intraepithelialis neoplasia), ill. HGPIN (high-grade PIN)<\/p>\n<p>A diagnosztika sor\u00e1n a prosztatar\u00e1k kiterjed\u00e9s\u00e9nek, st\u00e1dium\u00e1nak min\u00e9l pontosabb meghat\u00e1roz\u00e1saa c\u00e9l. Mindehhez \u2013 a fenn r\u00e9szletezett \u2013 diagnosztikus l\u00e9p\u00e9sek (fizik\u00e1lis \u00e9s k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1lat; seb\u00e9szi, sz\u00f6veti mintav\u00e9tel) sz\u00fcks\u00e9gesek.<\/p>\n<p>A prosztatar\u00e1k st\u00e1dium\u00e1nak (stage) meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra az al\u00e1bbi beoszt\u00e1st haszn\u00e1ljuk:<\/p>\n<ul>\n<li><strong>TNM<\/strong> (<strong>T<\/strong>umor, <strong>N<\/strong>yirokcsom\u00f3, <strong>M<\/strong>etastasis) oszt\u00e1lyoz\u00e1s (2009.):\n<ul>\n<li>T (az els\u0151dleges daganat kiterjed\u00e9se):\n<ul>\n<li><strong>Tx:<\/strong> primer daganat jelenl\u00e9te \u00edt\u00e9lhet\u0151 meg.<\/li>\n<li><strong>T0:<\/strong> primer daganat jelenl\u00e9te nem bizony\u00edthat\u00f3.<\/li>\n<li><strong>T1:<\/strong> klinikailag (tapint\u00e1ssal \u00e9s\/vagy k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1ssal) nem kimutathat\u00f3 daganat:\n<ul>\n<li><strong>T1a:<\/strong> v\u00e9letlenszer\u0171en (incident\u00e1lisan), m\u00e1s okb\u00f3l v\u00e9gzett prosztata m\u0171t\u00e9t resecatum\u00e1ban felismert daganat, amely az elt\u00e1vol\u00edtott prosztatasz\u00f6vet \u2264 5%-\u00e1t \u00e9rinti.<\/li>\n<li><strong>T1b<\/strong>: v\u00e9letlenszer\u0171en (incident\u00e1lisan), m\u00e1s okb\u00f3l v\u00e9gzett prosztata m\u0171t\u00e9t resecatum\u00e1ban felismert daganat, amely az elt\u00e1vol\u00edtott prosztatasz\u00f6vet \u02c3 5%-\u00e1t \u00e9rinti.<\/li>\n<li><strong>T1c: <\/strong>t\u0171biopszi\u00e1val igazolt prosztatar\u00e1k<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<li><strong>T2:<\/strong> szervre (prosztat\u00e1ra) korl\u00e1toz\u00f3d\u00f3, klinikailag kimutathat\u00f3 daganat:\n<ul>\n<li><strong>T2a:<\/strong> csak az egyik oldali prosztatalebeny \u226450%-\u00e1t \u00e9rinti a daganat.<\/li>\n<li><strong>T2b:<\/strong> csak az egyik oldali prosztatalebeny \u02c350%-\u00e1t \u00e9rinti a daganat.<\/li>\n<li><strong>T2c:<\/strong> mindk\u00e9t prosztatalebenyt besz\u0171ri a daganat.<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<li><strong>T3:<\/strong> A daganat el\u00e9ri \u00e9s \u00e1tt\u00f6ri a prosztata tokj\u00e1t:\n<ul>\n<li><strong>T3a:<\/strong> prosztatatokon t\u00fal terjed (egy vagy mindk\u00e9t lebenyben), a h\u00f3lyagnyak mikroszk\u00f3pikus besz\u0171r\u00e9s\u00e9vel.<\/li>\n<li><strong>T3b:<\/strong> a daganat r\u00e1terjed az ond\u00f3h\u00f3lyag(ok)ra is.<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<li><strong>T4:<\/strong> a daganat fix\u00e1lt vagy r\u00e1terjed \u00e9s besz\u00f6vi a k\u00f6rnyez\u0151 anat\u00f3miai k\u00e9pleteket (az ond\u00f3h\u00f3lyag(ok)on k\u00edv\u00fcl: h\u00fagyh\u00f3lyagnyak, k\u00fcls\u0151 h\u00fagycs\u0151z\u00e1r\u00f3izom, v\u00e9gb\u00e9l, levator izom, medencefal).<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<li>N (region\u00e1lis nyirokcsom\u00f3k daganat \u00e1ltali \u00e9rintetts\u00e9ge):\n<ul>\n<li><strong>Nx:<\/strong> region\u00e1lis nyirokcsom\u00f3k \u00e1llapota nem \u00edt\u00e9lhet\u0151k meg.<\/li>\n<li><strong>N0:<\/strong> nincs kimutathat\u00f3 region\u00e1lis nyirokcsom\u00f3 \u00e1tt\u00e9t.<\/li>\n<li><strong>N1:<\/strong> kimutathat\u00f3 region\u00e1lis nyirokcsom\u00f3 \u00e1tt\u00e9t.<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<li>M [t\u00e1voli \u00e1tt\u00e9t (metastasis)]:\n<ul>\n<li><strong>Mx:<\/strong> t\u00e1voli \u00e1tt\u00e9t nem \u00edt\u00e9lhet\u0151 meg.<\/li>\n<li><strong>M0:<\/strong> nincs kimutathat\u00f3 t\u00e1voli \u00e1tt\u00e9t.<\/li>\n<li><strong>M1<\/strong> (t\u00e1voli \u00e1tt\u00e9t):\n<ul>\n<li><strong>M1a: <\/strong>nem a region\u00e1lis nyirokcsom\u00f3kban jelentkez\u0151 \u00e1tt\u00e9t (egy\u00e9b t\u00e1voli nyirokcsom\u00f3k).<\/li>\n<li><strong>M1b: <\/strong>csontmetastasis<\/li>\n<li><strong>M1c:<\/strong> a test egy\u00e9b t\u00e1voli ter\u00fclet\u00e9n jelentkez\u0151 \u00e1tt\u00e9t (pl. t\u00fcd\u0151).<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n<p>A prosztata sz\u00f6vet\u00e1llom\u00e1ny\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3d\u00f3 (lokaliz\u00e1lt) rosszindulat\u00fa daganat Eur\u00f3pai Urol\u00f3gus T\u00e1rsas\u00e1g ir\u00e1nyelve szerinti kock\u00e1zati csoportos\u00edt\u00e1sa:<\/p>\n<p><strong>Kisfok\u00fa kock\u00e1zat:<\/strong> PSA &lt; 10ng\/ml, Gleason &lt;7 &#8211; cT1c<br \/>\n<strong>K\u00f6zepesfok\u00fa kock\u00e1zat<\/strong>: PSA: 10-20ng\/ml, Gleason 7 vagy cT2b-T2c<br \/>\n<strong>Nagyfok\u00fa kock\u00e1zat<\/strong>: PSA &gt; 20ng\/ml, Gleason: 8-10 vagy \u2265cT3a<\/p>\n<p>A prosztatar\u00e1k biol\u00f3gia viselked\u00e9s\u00e9t, malignit\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, klinikai agresszivit\u00e1s\u00e1t, ill. a betegs\u00e9g v\u00e1rhat\u00f3 kimenetel\u00e9t (progn\u00f3zis) meghat\u00e1rozza tov\u00e1bb\u00e1 \u2013 t\u0171biopszia vagy egy\u00e9b okb\u00f3l m\u0171t\u00e9ti \u00faton elt\u00e1vol\u00edtott daganatos prosztatasz\u00f6vet k\u00f3rsz\u00f6vettani vizsg\u00e1lat\u00e1val fel\u00e1ll\u00edtott \u2013 differenci\u00e1lts\u00e1ga <em>(grade)<\/em>. Ezen differenci\u00e1lts\u00e1got a patol\u00f3gus \u00e1llap\u00edtja meg a daganatsejtek mikroszkopikus (citol\u00f3giai) megjelen\u00e9se \u00e9s oszt\u00f3d\u00e1si r\u00e1t\u00e1juk alapj\u00e1n. Az egys\u00e9ges elb\u00edr\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben, egyezm\u00e9nyes pontrendszert hat\u00e1roztak meg, amelyet <strong>Gleason-f\u00e9le pontrendszernek<\/strong> nevez\u00fcnk. A sz\u00f6vettani vizsg\u00e1lat sor\u00e1n el\u0151fordul\u00f3 els\u0151 \u00e9s m\u00e1sodik leggyakoribb, domin\u00e1l\u00f3 daganatsejt mint\u00e1zatot pontozz\u00e1k egy \u00f6tfokozat\u00fa sk\u00e1l\u00e1n. A legjobban differenci\u00e1lt, azaz legkev\u00e9sb\u00e9 rosszindulat\u00fa tulajdons\u00e1gokat hordoz\u00f3 daganatsejt mint\u00e1zat \u00e9rt\u00e9ke 1, m\u00edg a legkev\u00e9sb\u00e9 differenci\u00e1lt (anaplasticus), ennek megfelel\u0151en agressz\u00edvabb viselked\u00e9s\u0171 daganatsejt mint\u00e1zat \u00e9rt\u00e9ke 5. Ezen 2 pontsz\u00e1m \u00f6sszege hat\u00e1rozza meg a Gleason \u00f6sszpontsz\u00e1mot, amely \u00e9rt\u00e9ke a fentiek \u00e9rtelm\u00e9ben 2 \u00e9s 10 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozhat. A Gleason-f\u00e9le \u00f6sszpontsz\u00e1m magasabb \u00e9rt\u00e9kei klinikailag agressz\u00edvabb viselked\u00e9s\u0171 prosztatar\u00e1kot jel\u00f6lnek, amely k\u00f3rlefoly\u00e1sa kedvez\u0151tlenebb.<br \/>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n<br \/>\n<strong>Nem m\u0171t\u00e9ti\/konzervat\u00edv kezel\u00e9s:<\/strong><\/p>\n<ul>\n<li><strong>Akt\u00edv megfigyel\u00e9s<\/strong> (active surveillance\/ watchful waiting): A prosztatar\u00e1k st\u00e1dium\u00e1t\u00f3l \u00e9s \u2013 legf\u0151k\u00e9ppen \u2013 differnci\u00e1lts\u00e1g\u00e1t\u00f3l (grade) f\u00fcgg\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solhatja a beteg \u00e9letkil\u00e1t\u00e1sait. A statisztikai adatokb\u00f3l l\u00e1thatjuk (ld. fenn), hogy a prosztatar\u00e1k el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga sokkal magasabb, mint a prosztatar\u00e1k okozta hal\u00e1loz\u00e1s. Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 azon megfigyel\u00e9s is, miszerint azon elhunyt f\u00e9rfiak boncol\u00e1sa sor\u00e1n, akik \u00e9let\u00e9ben a prosztatar\u00e1k gyan\u00faja fel sem mer\u00fclt, ill. nem diagnosztiz\u00e1lt\u00e1k (t\u00fcnetek hi\u00e1ny\u00e1ban), \u00e9s hal\u00e1luk oka egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edtottan nem prosztatar\u00e1k okozta, v\u00e9letlenszer\u0171en ismerik fel a prosztata rosszindulat\u00fa daganat\u00e1t mintegy 30-40%-ban. Mindez k\u00e9pezi az akt\u00edv megfigyel\u00e9s alapj\u00e1t, ill. l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t.<\/li>\n<\/ul>\n<p>Akt\u00edv megfigyel\u00e9s <em>(active surveillance)<\/em> alatt azt \u00e9rtj\u00fck, hogy a rosszindulat\u00fa daganat diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en nem azonnal kezdj\u00fck el a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 (kurat\u00edv) kezel\u00e9st, hanem csak akkor, mikor annak \u201eideje\u201d el\u00e9rkezett. Ezen \u201eid\u0151pont\u201d el\u00e9rkezt\u00e9t pedig szoros kontroll vizsg\u00e1latokkal hat\u00e1rozzuk meg, \u00e9s csak akkor l\u00e9p\u00fcnk tov\u00e1bb, amennyiben sz\u00fcks\u00e9ges, indokolt. Tehetj\u00fck mindezt az\u00e9rt, mert azon v\u00e1logatott esetekben, mikor a daganat kism\u00e9ret\u0171, j\u00f3l differenci\u00e1lt, helyi n\u00f6veked\u00e9si \u00fcteme \u00e9s \u00e1tt\u00e9tk\u00e9pz\u0151 potenci\u00e1lja kisfok\u00fa (kiskock\u00e1zat\u00fa daganat). A szoros kontroll rendszeres prosztata tapint\u00e1s\u00e1t, PSA m\u00e9r\u00e9st, ism\u00e9telt biopszi\u00e1t, esetleges k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latot rejt mag\u00e1ban. A beteg \u00e9letkil\u00e1t\u00e1sai akt\u00edv megfigyel\u00e9s sor\u00e1n nem romlanak, a beteg \u00e9let\u00e9t nem vesz\u00e9lyeztetj\u00fck. A daganat \u2013 ak\u00e1r m\u0171t\u00e9ti, ak\u00e1r gy\u00f3gyszeres \u2013 kezel\u00e9s\u00e9nek lehets\u00e9ges sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyeit\u0151l k\u00edm\u00e9lj\u00fck meg ez\u00e1ltal a beteget mindaddig, am\u00edg t\u00e9nylegesen tov\u00e1bb kell l\u00e9pni a kurat\u00edv kezel\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba. A beteg r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st k\u00edv\u00e1n meg kezel\u0151orvos\u00e1val.<\/p>\n<p>Az akt\u00edv megfigyel\u00e9s angolsz\u00e1sz irodalomban haszn\u00e1lt <em>\u201ewatchful waiting\u201d<\/em> kifejez\u00e9se annyiban t\u00e9r el az el\u0151bb le\u00edrt \u201e<em>active surveillance<\/em>\u201d-hoz k\u00e9pest, hogy azon f\u00e9rfiak eset\u00e9ben, akik \u00e9letkil\u00e1t\u00e1sa egy\u00e9b t\u00e1rsbetegs\u00e9gek, ill. id\u0151s \u00e9letkoruk folyt\u00e1n nem hossz\u00fa, ez\u00e1ltal nem alkalmas kurat\u00edv m\u0171t\u00e9ti vagy gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9sre, csak \u00e1llapot rosszabbod\u00e1s eset\u00e9n kezelj\u00fck t\u00fcnetileg.<\/p>\n<ul>\n<li><strong>Radioter\u00e1pia:<\/strong>\n<ul>\n<li><strong>K\u00fcls\u0151 r\u00f6ntgen besug\u00e1rz\u00e1s: <\/strong>a prosztat\u00e1ra leadott h\u00e1rom dimenzi\u00f3s, konform\u00e1lis CT- vagy MR- vez\u00e9relt besug\u00e1rz\u00e1st \u00e9rtj\u00fck alatta.<\/li>\n<li><strong>Brachyter\u00e1pia:<\/strong> radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00f3 \u201emagok\u201d ultrahang vez\u00e9relt be\u00fcltet\u00e9se a prosztat\u00e1ba a v\u00e9gb\u00e9len vagy g\u00e1ton kereszt\u00fcl. Ezen \u201emagok\u201d t\u00edpus\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en lehetnek a prosztat\u00e1ban ideiglenesen vagy behelyez\u00e9s\u00fcket k\u00f6vet\u0151en \u00e1lland\u00f3 jelleggel.<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n<p>Radioter\u00e1pi\u00e1t szervre lokaliz\u00e1lt prosztatar\u00e1k eset\u00e9n v\u00e9gezhet\u00fcnk. A kezel\u00e9st kieg\u00e9sz\u00edthetj\u00fck a besug\u00e1rz\u00e1s el\u0151tt vagy ut\u00e1n adott gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9ssel, ill. a radioter\u00e1pia k\u00e9t t\u00edpus\u00e1t alkalmazhatjuk egy\u00fctt is.<\/p>\n<ul>\n<li><strong>Hormonter\u00e1pia:<\/strong> a hormon kezel\u00e9s alapj\u00e1t az adja, hogy a prosztata sz\u00f6veti \u00e1llom\u00e1nya androg\u00e9n hormonhat\u00e1s alatt \u00e1ll, ill. a prosztatar\u00e1k androg\u00e9n hormon-f\u00fcgg\u0151. A hormonkezel\u00e9s c\u00e9lja az androg\u00e9n hormonok koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se, amelynek el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez t\u00f6bb lehets\u00e9ges \u00fat is k\u00edn\u00e1lkozik:\n<ul>\n<li>LHRH-anal\u00f3gok\/antagonist\u00e1k (k\u00e9miai castratio): az androg\u00e9n hormon koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t k\u00f6zvetve cs\u00f6kkentik (t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s, negat\u00edv visszacsatol\u00e1son alapul\u00f3 \u00e9lettani \u00fat r\u00e9v\u00e9n).<\/li>\n<li>Antiandrog\u00e9nek\/androg\u00e9n-receptor blokkol\u00f3k: k\u00f6zvetlen\u00fcl, a sejtek szintj\u00e9n akad\u00e1lyozz\u00e1k meg az androg\u00e9n hormonok hat\u00e1s\u00e1t.<\/li>\n<li>Teljes androg\u00e9n blok\u00e1d (TAB): k\u00e9miai vagy seb\u00e9szi castratio \u00e9s antiandrog\u00e9n kezel\u00e9s egy\u00fcttese.<\/li>\n<li>\u00d6sztrog\u00e9nek<\/li>\n<li>Egy\u00e9b hat\u00e1smechanizmus\u00fa gy\u00f3gyszerek: abiraterone acet\u00e1t, enzalutamide.<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<li><strong>Kemoter\u00e9pia\/cytostaticumok:<\/strong> a daganatsejtek oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t sejtszinten g\u00e1tl\u00f3 gy\u00f3gyszerek (tax\u00e1nok). Androg\u00e9n hormon megvon\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl el\u0151rehalad\u00f3 prosztatar\u00e1k eset\u00e9n haszn\u00e1latosak (hormon-refrakter\/hormon-independes\/castratio-rezisztens prosztatar\u00e1k).<\/li>\n<\/ul>\n<p>A gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s fenn le\u00edrt lehet\u0151s\u00e9gei lok\u00e1lisan el\u0151rehaladott vagy \u00e1tt\u00e9tet ad\u00f3 prosztatar\u00e1k eset\u00e9n j\u00f6n sz\u00f3ba els\u0151sorban, azonban egy\u00e9b esetekben is van l\u00e9tjogosults\u00e1gok (pl. m\u0171t\u00e9t ut\u00e1ni daganatki\u00fajul\u00e1s).<\/p>\n<p>Csont\u00e1tt\u00e9tet ad\u00f3 prosztatar\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9ben haszn\u00e1latos egy\u00e9b gy\u00f3gyszerek (nem m\u0171t\u00e9ti megold\u00e1sok), amelyek a csontf\u00e1jdalom m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t hivatottak cs\u00f6kkenteni:<\/p>\n<ul>\n<li>biszfoszfon\u00e1tok<\/li>\n<li>r\u00f6ntgen besug\u00e1rz\u00e1s vagy \u03b1-sug\u00e1rz\u00f3 radioizot\u00f3pfarmakonok (alpharadin)<\/li>\n<li>RANK-ligand blokkol\u00f3 monoklon\u00e1lis antitest (denosumab)<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>M\u0171t\u00e9ti kezel\u00e9s:<\/strong><\/p>\n<ul>\n<li><strong>Mindk\u00e9t here \u00e9s mell\u00e9khere seb\u00e9szi elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s (seb\u00e9szi castratio):<\/strong> a here eredet\u0171 androg\u00e9n hormon (tesztoszteron) termel\u00e9se ez\u00e1ltal megsz\u0171nik.<\/li>\n<\/ul>\n<p>Lehet\u0151s\u00e9g k\u00edn\u00e1lkozik arra is, hogy csup\u00e1n a her\u00e9k sz\u00f6veti \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t t\u00e1vol\u00edtsuk el a here tokj\u00e1nak, ill. a mell\u00e9kher\u00e9k meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel (orchiectomia).<\/p>\n<ul>\n<li><strong>Radicalis prostatectomia:<\/strong> a m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sra ker\u00fcl a prosztata teljes eg\u00e9sze mindk\u00e9t hozz\u00e1tartoz\u00f3 ond\u00f3h\u00f3lyaggal (vesicula seminalis) egy\u00fctt. Ezenfel\u00fcl mindk\u00e9t oldali kismedencei nyirokcsom\u00f3k elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t is elv\u00e9gezz\u00fck (lymphadenectomia). Tekintettel arra az anat\u00f3miai t\u00e9nyre, hogy a prosztata teljes elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1val megsz\u0171nik a h\u00fagycs\u0151 folytonoss\u00e1ga, a h\u00fagyh\u00f3lyag \u00e9s a h\u00fagycs\u0151 megmaradt \u00e9p sz\u00e9l\u00e9t egym\u00e1shoz \u00f6ltj\u00fck, helyre\u00e1ll\u00edtva a vizeletelfoly\u00e1s \u00fatj\u00e1t. A m\u0171t\u00e9t t\u00f6bb behatol\u00e1sb\u00f3l is kivitelezhet\u0151: g\u00e1ti (perinealis) \u00e9s kismedencei (retro-\/suprapubicus) felt\u00e1r\u00e1s. Manaps\u00e1g az ut\u00f3bbi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a leg\u00e1ltal\u00e1nosabban elterjedt a ny\u00edlt m\u0171t\u00e9ti megold\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl. Radik\u00e1lis prostatectomi\u00e1t lehets\u00e9ges laparoscopos m\u00f3don is elv\u00e9gezni, s\u0151t robot-assziszt\u00e1lt laparoscopia is l\u00e9tezik.<\/li>\n<\/ul>\n<ul>\n<li><strong>Minim\u00e1l invaz\u00edv elj\u00e1r\u00e1sok:<\/strong> prosztat\u00e1ra lokaliz\u00e1lt daganat eset\u00e9n.\n<ul>\n<li><strong>HIFU (h<\/strong>igh-<strong>i<\/strong>ntensity <strong>f<\/strong>ocused <strong>u<\/strong>ltrasound<strong>): <\/strong>MRI vagy ultrahang vez\u00e9relve, v\u00e9gb\u00e9len kereszt\u00fcl, f\u00f3kusz\u00e1lt ultrahanghull\u00e1mokkal a prosztatar\u00e1kot mechanikai \u00e9s termikus k\u00e1rosod\u00e1ssal igyeksz\u00fcnk elpuszt\u00edtani.<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<li><strong>Cryoseb\u00e9szet\/cryoablatio:<\/strong> ultrahang vez\u00e9relve, g\u00e1ton kereszt\u00fcl bevezetett v\u00e9kony t\u0171k felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val a daganatsejtek termikus (fagy\u00e1sos) k\u00e1rosod\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n k\u00eds\u00e9relj\u00fck meg a prosztatar\u00e1kot elpuszt\u00edtani.<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>Orvosi ellen\u0151rz\u00e9sek:<\/strong><\/p>\n<ul>\n<li>laborvizsg\u00e1lat (pl. ionok, vesefunkci\u00f3, m\u00e1jfunkci\u00f3, hemoglobin, alkalikus foszfat\u00e1z)<\/li>\n<li>PSA ellen\u0151rz\u00e9s.<\/li>\n<li>androg\u00e9n hormon (tesztoszteron) ellen\u0151rz\u00e9s.<\/li>\n<li>prosztata tapint\u00e1sa (amennyiben radik\u00e1lis prostatectomia nem t\u00f6rt\u00e9nt).<\/li>\n<li>a vizel\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g objektiviz\u00e1l\u00e1sa (visszamarad\u00f3 vizelet mennyis\u00e9g\u00e9nek \u00e9s vizelet\u00e1raml\u00e1s m\u00e9r\u00e9se).<\/li>\n<li>k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok (transrectalis ultrahang, CT, MRI, csontszcintigr\u00e1fia, mellkas r\u00f6ntgen, vese \u00e9s h\u00fagyh\u00f3lyag ultrahang)<\/li>\n<\/ul>\n<p>\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Megel\u0151z\u00e9s<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\nJelenleg egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edtott prevent\u00edv t\u00e9nyez\u0151 nem ismert. J\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1st felt\u00e9teleznek:<\/p>\n<ul>\n<li>szel\u00e9n \u00e9s D- \u00e9s E-vitamin bevitel<\/li>\n<li>b\u0151s\u00e9ges gy\u00fcm\u00f6lcs, z\u00f6lds\u00e9g \u00e9s rostd\u00fas gabonaf\u00e9l\u00e9k fogyaszt\u00e1sa<\/li>\n<li>zs\u00edrszeg\u00e9ny di\u00e9ta, elh\u00edz\u00e1s, ill. metabolikus szindr\u00f3ma megel\u0151z\u00e9se<\/li>\n<li>5\u03b1-redukt\u00e1z enzim inhibitorok (pl. dutasteride, finasteride)<\/li>\n<li>szelekt\u00edv \u00f6sztrog\u00e9n receptor modul\u00e1tor (pl. toremifene)<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A d\u00fclmirigy (prostata) jellemz\u0151en (70-80%) perif\u00e9ri\u00e1s z\u00f3n\u00e1j\u00e1ban kialakul\u00f3, a mirigysejtek rosszindulat\u00fa (malignus) burj\u00e1nz\u00e1sa, szaporulata. A k\u00f6znyelvben elterjedt elnevez\u00e9sei: prosztatar\u00e1k, rosszindulat\u00fa prosztata megnagyobbod\u00e1s. Prosztatar\u00e1k a f\u00e9rfiak m\u00e1sodik leggyakoribb rosszindulat\u00fa daganata. Haz\u00e1nkban mintegy 4000 f\u00e9rfin\u00e9l k\u00f3rism\u00e9zik a betegs\u00e9get \u00e9vente, \u00e9s mintegy 1300 f\u00e9rfi hal\u00e1l\u00e1t okozza minden \u00e9vben Nyugat- \u00e9s \u00c9szak-Eur\u00f3pa orsz\u00e1gaiban \u00e9vente 100000 f\u00e9rfi k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb mint &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":316,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[782],"tags":[143,144,24,142,140,146,145,10,141,147,119],"class_list":["post-977","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-enciklopedia","tag-adenocarcinoma","tag-asap","tag-carcinoma","tag-dulmirigy","tag-gleason","tag-hgpin","tag-pin","tag-prostata","tag-psa","tag-tnm","tag-tumor-prostatae"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/977","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/316"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=977"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/977\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4261,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/977\/revisions\/4261"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=977"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=977"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=977"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}