{"id":931,"date":"2014-09-05T11:21:34","date_gmt":"2014-09-05T09:21:34","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/?p=931"},"modified":"2015-08-25T16:17:58","modified_gmt":"2015-08-25T14:17:58","slug":"vesekovesseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/2014\/09\/05\/vesekovesseg\/","title":{"rendered":"Vesek\u00f6vess\u00e9g"},"content":{"rendered":"

Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s: <\/strong>A vese \u00fcregrendszer\u00e9ben kialakult k\u0151 okozta megbeteged\u00e9s.<\/p>\n

El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k: <\/strong>A vesek\u00f6vek kialakul\u00e1sa sor\u00e1n a vizeletben a k\u0151k\u00e9pz\u0151 anyagok nagy koncentr\u00e1ci\u00f3ja miatt kicsap\u00f3d\u00e1s j\u00f6n l\u00e9tre. Az emelkedett sz\u00e9rum h\u00fagysavszint eset\u00e9n a h\u00fagysavk\u00f6vek, m\u00edg emelkedett sz\u00e9rum k\u00e1lciumszint eset\u00e9n a kalcium tartalm\u00fa k\u00f6vek kialakul\u00e1sa fokozott. Amennyiben ezen anyagok sz\u00e9rum szintje a norm\u00e1l tartom\u00e1nyban van, \u00fagy bizonyos vesek\u00e9reg megbeteged\u00e9sek, anyagcsere rendelleness\u00e9gek, a cs\u00f6kkent folyad\u00e9kbevitel, vizeletelfoly\u00e1si akad\u00e1lyozotts\u00e1g (pl.: j\u00f3indulat\u00fa prostatata megnagyobbod\u00e1s), a h\u00fagyutak fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gei \u00e9s h\u00fagy\u00fati fert\u0151z\u00e9s lehet a hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 a k\u00f6vess\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ra.
\nA k\u00f6vek alkot\u00f3elemeik szerint t\u00f6bbf\u00e9l\u00e9k lehetnek: k\u00e1lcium-oxal\u00e1t-mono-\u00e9s dihidr\u00e1t, struvit \u00e9s karbon\u00e1t-apatit, h\u00fagysav, cisztin, \u00e9s bizonyos ritk\u00e1bb k\u0151t\u00edpusok. Ezek gyakran nem \u00f6nmagukban, hanem kevert k\u00f6veket l\u00e9trehozva jelennek meg. A vesek\u00f6vek k\u00f6z\u00fcl a vesepapill\u00e1khoz kitapadt, vagy nagyobb nem mozg\u00f3 k\u00f6vek \u00e1ltal\u00e1ban kevesebb t\u00fcnetet okoznak, m\u00edg a kicsi, mozg\u00f3 k\u00f6vek heves t\u00fcneteket okozhatnak: tompa, vagy \u00e9les der\u00e9kt\u00e1ji f\u00e1jdalom, mely a h\u00fagyutak lefut\u00e1sa ment\u00e9n a her\u00e9kbe, vagy a nagyajkakba sug\u00e1rzik, h\u00e1nyinger, h\u00e1ny\u00e1s is el\u0151fordulhat, hideg ver\u00edt\u00e9kez\u00e9s, esetenk\u00e9nt v\u00e9res vizelet k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. A g\u00f6rcs\u00f6l\u0151 beteg nyugtalan, \u00e1ltal\u00e1ban g\u00f6rnyedten j\u00e1rk\u00e1l fel s al\u00e1. L\u00e1z csak a sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nnyel (heveny vesemedencegyullad\u00e1s) j\u00e1r\u00f3 form\u00e1kban fordul el\u0151.<\/p>\n

T\u00fcnetek, panaszok:<\/strong> A f\u0151bb t\u00fcnetek a veset\u00e1ji f\u00e1jdalom, v\u00e9rvizel\u00e9s, verejt\u00e9kez\u00e9s, h\u00e1nyinger, h\u00e1ny\u00e1s, alhasi g\u00f6rcs\u00f6s f\u00e1jdalom. A vesek\u0151 sok\u00e1ig t\u00fcnetmentes lehet, csak a h\u00fagy\u00fatakban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 mozg\u00e1s sor\u00e1n, azok r\u00e9szleges vagy teljes elz\u00e1r\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n okoz panaszt. Az \u00fcregrendszert kit\u00f6lt\u0151 nagy k\u00f6vek \u00e1ltal\u00e1ban t\u00fcnetszeg\u00e9nyek.
\nA be\u00e9kel\u0151d\u00f6tt kis k\u00f6vek hirtelen jelentkez\u0151 heves hasi t\u00fcneteket, veset\u00e1jr\u00f3l kiindul\u00f3 g\u00f6rcs\u00f6t okoznak, mely lefel\u00e9 az alhasba, a l\u00e1gy\u00e9khajlatba, combba, her\u00e9kbe, n\u0151kn\u00e9l a nagyajkakba sug\u00e1rzik. Ezt gyakran v\u00e9rvizel\u00e9s k\u00eds\u00e9ri.<\/p>\n

Felismer\u00e9s:<\/strong> A betegs\u00e9g felismer\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen a fizik\u00e1lis vizsg\u00e1lat mellett a hasi UH, kieg\u00e9sz\u00edtve has -, kismedencei RTG, illetve CT vizsg\u00e1lattal. A betegs\u00e9g kivizsg\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n tov\u00e1bb\u00e1 laborat\u00f3riumi v\u00e9r – \u00e9s vizelet vizsg\u00e1latok sz\u00fcks\u00e9gesek.<\/p>\n

Fajt\u00e1k, t\u00edpusok, fokozatok: <\/strong>A vesek\u00f6vek fajt\u00e1k szerinti feloszt\u00e1sa: k\u00e1lcium tartalm\u00fa k\u00f6vek<\/em> (t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck k\u00e1lcium-oxal\u00e1t), ezek az \u00f6sszes k\u0151 75%-\u00e1t teszik ki. Kialakul\u00e1suk h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1llhat \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 anyagcserezavar, mell\u00e9kpajzsmirigy t\u00falm\u0171k\u00f6d\u00e9s, gy\u00f3gyszerszed\u00e9s (furosemid, szteroidok, savk\u00f6t\u0151k), A \u00e9s D vitamin t\u00falzott fogyaszt\u00e1sa. Nagy mennyis\u00e9g\u0171 C-vitamin, \u00e9s kev\u00e9s B vitamin az oxal\u00e1t t\u00faltermel\u0151d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n okozza a k\u0151k\u00e9pz\u0151d\u00e9st. Struvit k\u00f6vek<\/em> (magn\u00e9zium-amm\u00f3nium-foszf\u00e1t) 15%-ban fordulnak el\u0151, gyakrabban n\u0151kn\u00e9l, h\u00fagy\u00fati fert\u0151z\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt k\u00e9pz\u0151dnek. H\u00fagysavk\u0151<\/em> 5%-ban jelentkezik, oka gyakran a t\u00falzott h\u00fasfogyaszt\u00e1s, \u00e9s a k\u00f6szv\u00e9ny hajlamos\u00edthat kialakul\u00e1s\u00e1ra. Cisztink\u00f6vek<\/em> az \u00f6sszes k\u0151betegs\u00e9g 1%-\u00e1t teszik ki. A cisztin a feh\u00e9rj\u00e9k leboml\u00e1s\u00e1nak egyik term\u00e9ke, anyagcserezavarok a vizeletben magas szintj\u00e9t okozhatj\u00e1k, ami krist\u00e1lyk\u00e9pz\u0151d\u00e9shez vezet. \u00d6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151 betegs\u00e9g.<\/p>\n

Nem m\u0171t\u00e9ti \/ konzervat\u00edv kezel\u00e9s <\/strong>A konzervat\u00edv kezel\u00e9s sor\u00e1n b\u0151s\u00e9ges folyad\u00e9kfogyaszt\u00e1s mellett g\u00f6rcsold\u00f3, a h\u00fagyutak tisztul\u00e1s\u00e1t, illetve a k\u00f6vek ki\u00fcr\u00fcl\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 ter\u00e1pia t\u00f6rt\u00e9nik. Egyes k\u0151t\u00edpusok eset\u00e9n (pl.: h\u00fagysavk\u0151) a k\u00f6vek gy\u00f3gyszeres old\u00e1s\u00e1ra is lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik. A megel\u0151z\u00e9s fontos eszk\u00f6ze a kell\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 folyad\u00e9kfogyaszt\u00e1s \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s. Akut veseg\u00f6rcs\u00f6k eset\u00e9n gy\u00f3gyszeres f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00e1s, g\u00f6rcsold\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n

M\u0171t\u00e9ti kezel\u00e9s<\/strong> A k\u0151 helyzete \u00e9s nagys\u00e1ga hat\u00e1rozza meg a kezel\u00e9s m\u00f3dj\u00e1t, mely sor\u00e1n amennyiben a k\u0151 spont\u00e1n t\u00e1voz\u00e1sa nem v\u00e1rhat\u00f3, eszk\u00f6z\u00f6s k\u0151elt\u00e1vol\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g j\u00f6n sz\u00f3ba (p\u00e9ld\u00e1ul: k\u0151z\u00faz\u00e1s\/ESWL\/, percut\u00e1n k\u0151elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s \/PCNL\/). Bizonyos vesek\u00f6vek eset\u00e9n az els\u0151 vonalban v\u00e1lasztand\u00f3 kezel\u00e9s az \u00fan. testen k\u00edv\u00fcli l\u00f6k\u00e9shull\u00e1m ter\u00e1pia (ESWL), amelynek sor\u00e1n az ultrahang \u00e9s\/vagy r\u00f6ntgen seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megtal\u00e1lt k\u00f6vet l\u00f6k\u00e9shull\u00e1mmal sz\u00e9tz\u00fazz\u00e1k. Egy\u00e9b esetekben endoszk\u00f3pos technik\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik a k\u0151elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s, mely sor\u00e1n m\u0171t\u00e9ti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, a b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcli sz\u00farcsatorn\u00e1n kereszt\u00fcl, vagy a h\u00fagyutakon \u00e1t t\u00f6rt\u00e9nik a k\u0151z\u00faz\u00e1s, majd az eszk\u00f6z\u00f6s k\u0151elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s.<\/p>\n

Orvosi ellen\u0151rz\u00e9sek:<\/strong> A k\u0151mentes betegek rendszeres ut\u00e1nk\u00f6vet\u00e9se, di\u00e9t\u00e1s \u00e9s \u00e9letm\u00f3dbeli (b\u0151s\u00e9ges folyad\u00e9kbevitel, gyakori vizelet\u00fcr\u00edt\u00e9s, sport) tan\u00e1csokkal, k\u0151old\u00e1st el\u0151seg\u00edt\u0151 gy\u00f3gyszerekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ell\u00e1t\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges. Visszat\u00e9r\u0151 k\u00f6vess\u00e9g eset\u00e9n az anyagcsere rendelleness\u00e9gek felder\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 vizsg\u00e1lat elengedhetetlen.<\/p>\n

Megel\u0151z\u00e9s:<\/strong> A k\u0151\u00f6sszet\u00e9tel pontos meghat\u00e1roz\u00e1sa seg\u00edti a leghat\u00e9konyabban a megel\u0151z\u00e9st. K\u00e1lcium-oxal\u00e1t k\u0151 eset\u00e9n b\u0151s\u00e9ges, \u00e9s a nap folyam\u00e1n egyenletesen elosztott folyad\u00e9k fogyaszt\u00e1s, az \u00e1sv\u00e1nyi anyagokban gazdag \u00e1sv\u00e1nyvizek \u00e9s sz\u00e9nsavas \u00fcd\u00edt\u0151k ker\u00fcl\u00e9se, valamint rendszeres testmozg\u00e1s javasolt. Karbon\u00e1t-apatit \u00e9s struvit k\u00f6vekn\u00e9l a f\u0151 ok a h\u00fagy\u00fati fert\u0151z\u00e9s, \u00edgy annak megsz\u00fcntet\u00e9se, majd a gyullad\u00e1st el\u0151seg\u00edt\u0151 cs\u00edp\u0151s f\u0171szerek fogyaszt\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9se, a gyullad\u00e1s antibiotikumos kezel\u00e9se, illetve az azt fenntart\u00f3 anat\u00f3miai rendelleness\u00e9g m\u0171t\u00e9ti megold\u00e1sa javasolt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s: A vese \u00fcregrendszer\u00e9ben kialakult k\u0151 okozta megbeteged\u00e9s. El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k: A vesek\u00f6vek kialakul\u00e1sa sor\u00e1n a vizeletben a k\u0151k\u00e9pz\u0151 anyagok nagy koncentr\u00e1ci\u00f3ja miatt kicsap\u00f3d\u00e1s j\u00f6n l\u00e9tre. Az emelkedett sz\u00e9rum h\u00fagysavszint eset\u00e9n a h\u00fagysavk\u00f6vek, m\u00edg emelkedett sz\u00e9rum k\u00e1lciumszint eset\u00e9n a kalcium tartalm\u00fa k\u00f6vek kialakul\u00e1sa fokozott. Amennyiben ezen anyagok sz\u00e9rum szintje a norm\u00e1l tartom\u00e1nyban van, \u00fagy …<\/p>\n","protected":false},"author":316,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[782],"tags":[1030,1032,794,1034,1036,980,1038],"class_list":["post-931","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-enciklopedia","tag-cisztinko-hu","tag-hugysavko-hu","tag-kalcium-oxalat-hu","tag-nephrolithiasis-hu","tag-struvit-ko-hu","tag-vese-hu","tag-veseko-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/931","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/316"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=931"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/931\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1059,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/931\/revisions\/1059"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=931"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=931"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=931"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}