{"id":920,"date":"2014-09-05T11:03:08","date_gmt":"2014-09-05T09:03:08","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/?p=920"},"modified":"2015-08-25T16:17:59","modified_gmt":"2015-08-25T14:17:59","slug":"vese-es-ureter-serules","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/2014\/09\/05\/vese-es-ureter-serules\/","title":{"rendered":"Vese \u00e9s ureter s\u00e9r\u00fcl\u00e9s"},"content":{"rendered":"<p><strong>Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s<br \/>\n<\/strong>A vese \u00e9s a h\u00fagyvezet\u00e9k (ureter) k\u00fcls\u0151 behat\u00e1sra vagy seb\u00e9szi beavatkoz\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakul\u00f3 fedett vagy tompa s\u00e9r\u00fcl\u00e9se.<\/p>\n<p><strong>El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k<\/strong><br \/>\nA s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek 10%-a \u00e9rinti a h\u00fagyivar rendszert (genito-urin\u00e1ris traktust). Ezen bel\u00fcl a vese s\u00e9r\u00fcl a leggyakrabban, a h\u00fagyvezet\u00e9k a legritk\u00e1bban. A s\u00e9r\u00fcl\u00e9s oka k\u00fcls\u0151 tompa (pl. \u00fct\u00e9s) vagy \u00e9les er\u0151behat\u00e1s (pl.: sz\u00far\u00e1s, l\u00f6v\u00e9s), illetve hirtelen fell\u00e9p\u0151 nagy vertik\u00e1lis sebess\u00e9g v\u00e1ltoz\u00e1s (pl.: magasb\u00f3l es\u00e9s). Napjainkban az endoszk\u00f3pos beavatkoz\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel \u00e9s az egyre radik\u00e1lisabb tumor seb\u00e9szet elterjed\u00e9s\u00e9vel gyakran l\u00e1tunk orvosi beavatkoz\u00e1sok sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek\u00e9nt kialakul\u00f3 \u00fagynevezett iatrog\u00e9n s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket is. A vese els\u0151sorban sz\u00f6vettani mintav\u00e9tel (biopszia), vagy b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl v\u00e9gzett minim\u00e1lisan invaz\u00edv endoszk\u00f3pos m\u0171t\u00e9tek (pl. k\u0151elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sok) kapcs\u00e1n s\u00e9r\u00fcl. A vesevezet\u00e9ket a h\u00fagycs\u00f6v\u00f6n kereszt\u00fcl v\u00e9gzett eszk\u00f6z\u00f6s beavatkoz\u00e1sok (pl.: ureterorenoscopia) vesz\u00e9lyeztethetik, valamint a ny\u00edlt vagy laparoscopos m\u0171t\u00e9tek sor\u00e1n ker\u00fclhet sor annak s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9re, \u00e1tv\u00e1g\u00e1s\u00e1ra, kilyukad\u00e1s\u00e1ra (perfor\u00e1ci\u00f3) vagy lek\u00f6t\u00e9s\u00e9re (ligat\u00fara).<\/p>\n<p><strong>T\u00fcnetek, panaszok<\/strong><br \/>\nAmennyiben m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n alakul ki a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s, ezt szerencs\u00e9s esetben r\u00f6gt\u00f6n \u00e9szlelik, \u00e9s \u00edgy r\u00f6gt\u00f6n a megfelel\u0151 ell\u00e1t\u00e1s is megt\u00f6rt\u00e9nhet. Amennyiben nem orvosi tev\u00e9kenys\u00e9ghez k\u00f6thet\u0151 (\u00fan. iatrog\u00e9n) a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s oka, vagy azt a beavatkoz\u00e1s sor\u00e1n nem \u00e9szlelt\u00e9k, \u00fagy a der\u00e9kt\u00e1jon \u00e9s a hasban tapinthat\u00f3 duzzanat, nyom\u00e1s\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, hasi v\u00e9dekez\u00e9s (defance), a borda felett (annak egyidej\u0171 s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekor) ropog\u00e1s (crepitatio), l\u00e1zas \u00e1llapot, v\u00e9res vizelet fordulhat el\u0151, valamint a m\u0171t\u00e9tet k\u00f6vet\u0151en a sebb\u0151l vagy a m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n behelyezett drain cs\u0151b\u0151l v\u00e9r vagy v\u00e9res vizelet \u00fcr\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9szlelhetik. S\u00falyos, nagyfok\u00fa v\u00e9rveszt\u00e9ssel, \u00e9rs\u00e9r\u00fcl\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 esetekben a fentiek mellett eszm\u00e9letveszt\u00e9s, \u00e9s a kiv\u00e9rz\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben sokkos \u00e1llapot alakulhat ki. A s\u00e9r\u00fcl\u00e9st k\u00f6vet\u0151en, a k\u00e9s\u0151bbiekben a ves\u00e9ben folyad\u00e9k tartalm\u00fa \u00fcreg (ciszta) alakulhat ki, vagy a vese k\u00e9reg\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak pusztul\u00e1sa is jelentkezhet (ez a m\u0171k\u00f6d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli zs\u00e1kvese), l\u00e9trej\u00f6het az art\u00e9ri\u00e1s \u00e9s v\u00e9n\u00e1s rendszer k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvetlen \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s (s\u00f6nt), valamint vese eredet\u0171 magas v\u00e9rnyom\u00e1s is l\u00e9trej\u00f6het.<\/p>\n<p><strong>Felismer\u00e9s<\/strong><br \/>\nMind a panaszokra, mind a t\u00fcnetekre jellemz\u0151, hogy nem \u00e1llnak egyenes ar\u00e1nyban a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s s\u00falyoss\u00e1g\u00e1val. A k\u00fcls\u0151 behat\u00e1st k\u00f6vet\u0151en jelentkez\u0151 panaszok (l\u00e1sd fent) eset\u00e9n elengedhetetlen els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben a k\u00f3rel\u0151zm\u00e9nyek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00e9s a fizik\u00e1lis vizsg\u00e1latot k\u00f6vet\u0151en k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok elv\u00e9gz\u00e9se. Ezek k\u00f6z\u00f6tt a hasi ultrahang (UH), nat\u00edv r\u00f6ntgen (RTG) felv\u00e9tel \u00e9s a has, kismedencei kontrasztanyagos CT vizsg\u00e1lata az els\u0151dlegesek, amelyek mellett kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok elv\u00e9gz\u00e9se pl. kontrasztanyagos r\u00f6ntgen vizsg\u00e1lat (intrav\u00e9n\u00e1s urogr\u00e1fia), vese-szcintigr\u00e1fia, illetve a h\u00fagyh\u00f3lyag fel\u0151l a vesevezet\u00e9k \u00e9s vesemedence kontrasztanyaggal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felt\u00f6lt\u00e9se (retrogr\u00e1d ureterogr\u00e1fia) is sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lhat. A kivizsg\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n tov\u00e1bb\u00e1 laborat\u00f3riumi v\u00e9r &#8211; \u00e9s vizeletvizsg\u00e1latok sz\u00fcks\u00e9gesek.<\/p>\n<p><strong>Fajt\u00e1k, t\u00edpusok, fokozatok<\/strong><br \/>\nA s\u00e9r\u00fcl\u00e9s ok\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en \u00e9les behat\u00e1sra a sz\u00f6veti \u00e9s v\u00e9rell\u00e1t\u00e1si folytonoss\u00e1g megszakad. A sz\u00f6vetek k\u00f6z\u00e9 v\u00e9r \u00e9s sav\u00f3s izzadm\u00e1ny (transudatum) ker\u00fcl, illetve a v\u00e9red\u00e9ny \u00e1ltal ell\u00e1tott ter\u00fclet m\u00e9ret\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en sz\u00f6veti k\u00e1rosod\u00e1s, vagy elhal\u00e1s j\u00f6n l\u00e9tre. Tompa behat\u00e1sra a sz\u00f6veten bel\u00fcl trauma hat\u00e1s\u00e1ra v\u00e9r\u00f6mleny (haematoma) j\u00f6n l\u00e9tre, a kis erekb\u0151l v\u00e9r \u00e1ramlik ki, mely az \u00e9rintett sz\u00f6vetek s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9t hozza l\u00e9tre. K\u00f6vetkezm\u00e9nyesen ez a duzzanat a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletek v\u00e9rell\u00e1t\u00e1s\u00e1t is k\u00e1ros\u00edtja. <em>A vese s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek oszt\u00e1lyoz\u00e1sa<\/em> t\u00f6rt\u00e9nhet a kiv\u00e1lt\u00f3 ok szerint, mely alapj\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk ny\u00edlt, l\u00f6v\u00e9s \u00e1ltali, sz\u00far\u00e1sos, b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcli, \u00fan. percutan beavatkoz\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben el\u0151fordul\u00f3 s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket; \u00e9s fedett, k\u00f6zvetlen er\u0151behat\u00e1s, hirtelen lef\u00e9kez\u0151d\u00e9s, csigolya har\u00e1ntny\u00falv\u00e1ny t\u00f6r\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra bek\u00f6vetkez\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket. Az oszt\u00e1lyoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nhet a s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek m\u00e9rt\u00e9ke szerint, mely alapj\u00e1n a vesek\u00e9reg alatti v\u00e9r\u00f6mleny (subcapsularis haematom\u00e1val), a vese \u00fcregrendszer\u00e9be terjed\u0151, vese\u00e1llom\u00e1ny eg\u00e9sz\u00e9t roncsol\u00f3, veseerek s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r\u00f3 fokozatokat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk meg. A h\u00fagyvezet\u00e9ket (uretert) \u00e9rt k\u00fcls\u0151 behat\u00e1sok eset\u00e9n nem a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 ureter k\u00e1rosod\u00e1s, hanem ink\u00e1bb a vizeletnek a sz\u00f6vetek k\u00f6z\u00e9 val\u00f3 ki\u00e1raml\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben fell\u00e9p\u0151 sz\u00f6veti reakci\u00f3 b\u00edr nagyobb jelent\u0151s\u00e9ggel. <em>A h\u00fagyvezet\u00e9k s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek<\/em> oszt\u00e1lyoz\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nhet a kiv\u00e1lt\u00f3 ok szerint, mely alapj\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk ny\u00edlt, fedett, \u00e9s m\u0171t\u00e9tek sor\u00e1n keletkezett iatrog\u00e9n s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket. A s\u00e9r\u00fcl\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke szerint komplett \u00e9s inkomplett ureter s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket k\u00fcl\u00f6n\u00edtj\u00fck el annak megfelel\u0151en, hogy a vesevezet\u00e9k r\u00e9szleges s\u00e9r\u00fcl\u00e9se \u00e1ll-e fenn, vagy a teljes folytonoss\u00e1g megszakadt.<\/p>\n<p><strong>Nem m\u0171t\u00e9ti \/ konzervat\u00edv kezel\u00e9s<\/strong><br \/>\nA fert\u0151z\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1nak megel\u0151z\u00e9s\u00e9re antibiotikum ad\u00e1sa javasolt. A m\u0171t\u00e9ti beavatkoz\u00e1st nem ig\u00e9nyl\u0151 esetekben rendszeres k\u00e9palkot\u00f3 \u00e9s labor kontroll vizsg\u00e1latok, ut\u00e1n k\u00f6vet\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gesek.<\/p>\n<p><strong>M\u0171t\u00e9ti kezel\u00e9s<\/strong><br \/>\nA s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek m\u0171t\u00e9ti kezel\u00e9s\u00e9n\u00e9l els\u0151dleges c\u00e9l a h\u00fagy\u00fat \u00e9ps\u00e9g\u00e9nek miel\u0151bbi vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. A s\u00e9r\u00fcl\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151 m\u0171t\u00e9ti lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt a vese \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak megvarr\u00e1sa, a roncsolt r\u00e9sz elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa, az \u00fcregrendszert is \u00e9rint\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9s helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, vese\u00e9r varrat, anasztom\u00f3zis k\u00e9sz\u00edt\u00e9se \u00e9s v\u00e9gs\u0151 esetben a s\u00e9r\u00fclt vese elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa eml\u00edtend\u0151.<\/p>\n<p>A vesevezet\u00e9k s\u00e9r\u00fcl\u00e9sein\u00e9l akaratlan lek\u00f6t\u00e9s eset\u00e9n annak elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa, r\u00e9szleges s\u00e9r\u00fcl\u00e9s eset\u00e9n a gy\u00f3gyul\u00e1sig a vesevezet\u00e9k bels\u0151 sinez\u00e9se (kett\u0151s J vesevezet\u00e9k s\u00edn felhelyez\u00e9se) vezet eredm\u00e9nyre. Amennyiben teljes s\u00e9r\u00fcl\u00e9ssel \u00e1llunk szemben, vagy a bels\u0151 s\u00edn felhelyez\u00e9se nem lehets\u00e9ges: a vizelet \u00e1tmeneti elterel\u00e9s\u00e9re b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl behelyezett kivezet\u0151 cs\u0151 (percutan nephrostoma) alkalmas. A s\u00e9r\u00fclt ureterszakasz kiv\u00e1g\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s hely\u00e9t\u0151l, az elt\u00e1vol\u00edtott szakasz hossz\u00e1t\u00f3l \u00e9s a beteg adotts\u00e1gait\u00f3l f\u00fcgg\u0151en a vesevezet\u00e9k \u00fajra egyeztet\u00e9s\u00e9t, a h\u00fagyh\u00f3lyagba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00fajra besz\u00e1jaztat\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezhetj\u00fck. Amennyiben mindez nem lehets\u00e9ges: a vesevezet\u00e9ket p\u00f3tolhatjuk b\u00e9lszakasszal, belesz\u00e1jaztathatjuk a m\u00e1sik oldali vesevezet\u00e9kbe illetve a ves\u00e9t a cs\u00edp\u0151\u00e1rokba \u00fcltethetj\u00fck.<\/p>\n<p><strong>Orvosi ellen\u0151rz\u00e9sek<\/strong><br \/>\nA m\u0171t\u00e9tet k\u00f6vet\u0151en lehets\u00e9ges sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek, mint veseciszta, zs\u00e1kvese, art\u00e9ri\u00e1s-v\u00e9n\u00e1s s\u00f6nt, vese eredet\u0171 magas v\u00e9rnyom\u00e1s k\u00f6vet\u00e9se \u00e9s ell\u00e1t\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l rendszeres v\u00e9rnyom\u00e1sm\u00e9r\u00e9s, orvosi k\u00e9palkot\u00f3 (UH, esetleg kontrasztanyagos RTG vagy CT) \u00e9s labor vizsg\u00e1latok javasoltak.<\/p>\n<p><strong>Megel\u0151z\u00e9s<\/strong><br \/>\nA kiv\u00e1lt\u00f3 okok ker\u00fcl\u00e9se, az \u00f3vatos m\u0171t\u00e9ti technika, illetve a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s bek\u00f6vetkezt\u00e9nek id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felismer\u00e9se a m\u0171t\u00e9tek sor\u00e1n lehetnek a megel\u0151z\u00e9snek az eszk\u00f6zei.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s A vese \u00e9s a h\u00fagyvezet\u00e9k (ureter) k\u00fcls\u0151 behat\u00e1sra vagy seb\u00e9szi beavatkoz\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakul\u00f3 fedett vagy tompa s\u00e9r\u00fcl\u00e9se. El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k A s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek 10%-a \u00e9rinti a h\u00fagyivar rendszert (genito-urin\u00e1ris traktust). Ezen bel\u00fcl a vese s\u00e9r\u00fcl a leggyakrabban, a h\u00fagyvezet\u00e9k a legritk\u00e1bban. A s\u00e9r\u00fcl\u00e9s oka k\u00fcls\u0151 tompa (pl. \u00fct\u00e9s) vagy \u00e9les er\u0151behat\u00e1s (pl.: sz\u00far\u00e1s, l\u00f6v\u00e9s), &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":316,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[778],"tags":[828,832,834],"class_list":["post-920","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb","tag-laesio-renis-et-laesio-ureteris-hu","tag-serules-hu","tag-trauma-renis-et-ureteris-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/920","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/316"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=920"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/920\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1519,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/920\/revisions\/1519"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=920"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=920"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=920"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}