{"id":896,"date":"2014-09-05T10:42:40","date_gmt":"2014-09-05T08:42:40","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/?p=896"},"modified":"2015-08-25T16:18:00","modified_gmt":"2015-08-25T14:18:00","slug":"retroperitonealis-fibrosis","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/2014\/09\/05\/retroperitonealis-fibrosis\/","title":{"rendered":"Retroperitone\u00e1lis fibr\u00f3zis"},"content":{"rendered":"<p><strong>Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s<br \/>\n<\/strong>A hash\u00e1rtya m\u00f6g\u00f6tti k\u00f6t\u0151sz\u00f6vetet \u00e9rint\u0151 id\u00fclt gyullad\u00e1sos folyamat, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben k\u00f6t\u0151sz\u00f6veti felszaporod\u00e1s, t\u00falburj\u00e1nz\u00e1s alakul ki, \u00e9s ez a hash\u00e1rtya m\u00f6g\u00f6tti szervek \u00f6sszenyom\u00e1s\u00e1t okozza.<\/p>\n<p><strong>El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k (rizik\u00f3 faktorok)<br \/>\n<\/strong>Leggyakrabban 40-60 \u00e9ves \u00e9letkor k\u00f6z\u00f6tt fordul el\u0151, a f\u00e9rfi\/n\u0151 ar\u00e1ny 2\/1-hez. Hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151kk\u00e9nt szerepel a Methysergid nev\u0171 gy\u00f3gyszer szed\u00e9se<strong>, <\/strong>a Henoch-Sch\u00f6nlein purpura (az eg\u00e9sz szervezetet \u00e9rint\u0151 immunol\u00f3giai h\u00e1tter\u0171 megbeteged\u00e9s, melyben testszerte antig\u00e9n-antitest komplexek, \u00fan. immunkomplexek rak\u00f3dnak le)<strong>, <\/strong>felsz\u00e1ll\u00f3 als\u00f3 v\u00e9gtagi nyirok\u00e9rgyullad\u00e1s<strong>, <\/strong>hasi m\u0171t\u00e9tek \u00e9s besug\u00e1rz\u00e1s.<\/p>\n<p><strong>Panaszok, t\u00fcnetek<br \/>\n<\/strong>Gyenges\u00e9g<strong>, <\/strong>der\u00e9k- \u00e9s heret\u00e1ji f\u00e1jdalom, veseg\u00f6rcs<strong>, <\/strong>t\u00e1gult v\u00e9n\u00e1k a her\u00e9k k\u00f6r\u00fcl (varicokele)<strong>, <\/strong>mereved\u00e9si zavar<strong>, <\/strong>als\u00f3 v\u00e9gtagi vizeny\u0151 (oedema)<strong>, <\/strong>fogy\u00e1s<strong>, <\/strong>vizeletreked\u00e9s \u00e9s vizelet-le\u00e1ll\u00e1s. A betegs\u00e9g t\u00fcnetei a k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok (pl. ultrahang, CT, MR, stb.) \u00e1ltal le\u00edrt h\u00fagyvezet\u00e9kek elz\u00e1r\u00f3d\u00e1s \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyesen kialakult vese \u00fcregrendszeri t\u00e1gulat<strong>, <\/strong>k\u00f6z\u00e9pir\u00e1nyba \u00e1ttol\u00f3dott h\u00fagyvezet\u00e9kek, here-vissz\u00e9rt\u00e1gulat<strong>; <\/strong>valamint a laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok sor\u00e1n tapasztalt h\u00fagyv\u00e9r\u0171s\u00e9g (a vese el\u00e9gtelen m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetkezt\u00e9ben), \u00e9s gyorsult v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtest-s\u00fcllyed\u00e9s.<\/p>\n<p><strong>Felismer\u00e9s<br \/>\n<\/strong>A diagn\u00f3zis meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges a fizik\u00e1lis vizsg\u00e1lat (pl. here visszeress\u00e9g, als\u00f3 v\u00e9gtagi vizeny\u0151 \u00e9szlel\u00e9se), \u00e9s a laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok (pl. v\u00e9r \u00e9s vizelet \u00fcled\u00e9k vizsg\u00e1lat). Ezen fel\u00fcl elengedhetetlenek a k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok, \u00fagy mint a hasi \u00e9s a hash\u00e1rtya m\u00f6g\u00f6tti ter\u00fcletr\u0151l (retroperitoneum) k\u00e9sz\u00fclt ultrahang (UH), kontrasztanyagos r\u00f6ntgen vizsg\u00e1lat (intrav\u00e9n\u00e1s urogr\u00e1fia: v\u00e9n\u00e1n \u00e1t beadott kontrasztanyaggal a h\u00fagyutak \u201efest\u00e9s\u00e9t\u201d v\u00e9gezz\u00fck), retrogr\u00e1d ureterogr\u00e1fia (a h\u00fagycs\u0151 fel\u0151l a h\u00fagyvezet\u00e9k kontrasztanyaggal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u201efest\u00e9se\u201d), hasi \u00e9s kismedencei kontrasztanyagos CT vizsg\u00e1lat, esetleg MR, vese izot\u00f3pvizsg\u00e1lat vagy cavographia (v\u00e9n\u00e1s kontrasztanyag ad\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en sorozat r\u00f6ntgen felv\u00e9telek k\u00e9sz\u00fclnek a fels\u0151 gy\u0171jt\u0151v\u00e9na rendszer elfoly\u00e1si viszonyainak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re). A fentiek mellett sz\u00fcks\u00e9g lehet m\u0171t\u00e9ti felt\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n fagyasztott metszet k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s sz\u00f6vettani minta v\u00e9tel\u00e9re (biopszia).<\/p>\n<p><strong>Fajt\u00e1k, t\u00edpusok, fokozatok: <\/strong>A betegs\u00e9g a folyamat kiterjed\u00e9se szerint lehet egyoldali vagy k\u00e9toldali. A st\u00e1dium szerint korai \u00e9s k\u00e9s\u0151i t\u00edpusokat k\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00fcnk el.<\/p>\n<p><strong>Nem m\u0171t\u00e9ti \/ konzervat\u00edv kezel\u00e9s: <\/strong>A betegs\u00e9g gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9se kortikoszteroidokkal lehets\u00e9ges.<\/p>\n<p><strong>M\u0171t\u00e9ti kezel\u00e9s<br \/>\n<\/strong> Amennyiben a konzervat\u00edv kezel\u00e9s (l\u00e1sd el\u0151z\u0151 pont) nem vezet eredm\u00e9nyre, vagy a betegs\u00e9g a h\u00fagyvezet\u00e9keket, ereket olyan er\u0151sen nyomja, hogy azok m\u0171k\u00f6d\u00e9se k\u00e1rosodik, sz\u00fcks\u00e9g lehet a h\u00fagyvezet\u00e9kek felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ezen fel\u00fcl lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik a vizelet elvezet\u00e9s\u00e9re a ves\u00e9b\u0151l b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl vezetett cs\u00f6v\u00f6n \u00e1t, vagy a h\u00fagyvezet\u00e9kekbe helyezett bels\u0151 s\u00ednnel<\/p>\n<p><strong>Orvosi ellen\u0151rz\u00e9sek<br \/>\n<\/strong> A gy\u00f3gyszeres \u00e9s a m\u0171t\u00e9ti kezel\u00e9s ut\u00e1n is szoros k\u00f6vet\u00e9s (ultrahang vizsg\u00e1lattal) javasolt.<\/p>\n<p><strong>Megel\u0151z\u00e9s<br \/>\n<\/strong>Nem l\u00e9tezik egy\u00e9rtelm\u0171 megel\u0151z\u00e9si m\u00f3dja, de amennyiben Methysergid gy\u00f3gyszert szed a beteg, ennek elhagy\u00e1sa javasolt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s A hash\u00e1rtya m\u00f6g\u00f6tti k\u00f6t\u0151sz\u00f6vetet \u00e9rint\u0151 id\u00fclt gyullad\u00e1sos folyamat, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben k\u00f6t\u0151sz\u00f6veti felszaporod\u00e1s, t\u00falburj\u00e1nz\u00e1s alakul ki, \u00e9s ez a hash\u00e1rtya m\u00f6g\u00f6tti szervek \u00f6sszenyom\u00e1s\u00e1t okozza. El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k (rizik\u00f3 faktorok) Leggyakrabban 40-60 \u00e9ves \u00e9letkor k\u00f6z\u00f6tt fordul el\u0151, a f\u00e9rfi\/n\u0151 ar\u00e1ny 2\/1-hez. Hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151kk\u00e9nt szerepel a Methysergid nev\u0171 gy\u00f3gyszer szed\u00e9se, a Henoch-Sch\u00f6nlein purpura (az eg\u00e9sz szervezetet &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":316,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[782],"tags":[1128,1130,1132],"class_list":["post-896","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-enciklopedia","tag-henoch-schonlein-purpura-hu","tag-kortikoszteroid-hu","tag-methysergid-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/896","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/316"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=896"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/896\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1530,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/896\/revisions\/1530"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=896"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=896"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=896"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}