{"id":857,"date":"2014-09-05T10:10:11","date_gmt":"2014-09-05T08:10:11","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/?p=857"},"modified":"2015-08-25T16:18:02","modified_gmt":"2015-08-25T14:18:02","slug":"veserak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/2014\/09\/05\/veserak\/","title":{"rendered":"Veser\u00e1k"},"content":{"rendered":"<p><strong>Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s<\/strong>: A vese rosszindulat\u00fa daganata a vese sz\u00f6veteib\u0151l kiindul\u00f3, g\u00e1tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl oszt\u00f3d\u00f3 sejtt\u00f6meg, mely hajlamos a vese \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak besz\u0171r\u00e9s\u00e9re. A betegs\u00e9g el\u0151rehaladott \u00e1llapot\u00e1ban a daganat a ves\u00e9t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 sz\u00f6vetekre, szervekre terjedhet, valamint nyirokcsom\u00f3kba, t\u00e1voli szervekbe \u00e1tt\u00e9t k\u00e9pezhet.<\/p>\n<p><strong>El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k<\/strong>: A vesedaganat az \u00f6sszes rosszindulat\u00fa daganatos eset kb. 2%-t teszi ki. A f\u00e9rfiakban kb. m\u00e1sf\u00e9lszer gyakoribb, mint n\u0151kben. A vesedaganat kialakul\u00e1s\u00e1nak eredete m\u00e9g nem tiszt\u00e1zott, de bizony\u00edtottan n\u00f6veli kock\u00e1zat\u00e1t a doh\u00e1nyz\u00e1s, az elh\u00edz\u00e1s \u00e9s a magasv\u00e9rnyom\u00e1s-betegs\u00e9g.<\/p>\n<p><strong>T\u00fcnetek:<\/strong> A betegs\u00e9g t\u00fcnetszeg\u00e9ny, ez\u00e9rt leggyakrabban hasi ultrahang vizsg\u00e1lat sor\u00e1n v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fcl felismer\u00e9sre. Ritk\u00e1n v\u00e9res vizelet, tapinthat\u00f3 daganat, der\u00e9kt\u00e1ji vagy hasi f\u00e1jdalom h\u00edvhatja fel a figyelmet az elv\u00e1ltoz\u00e1sra. A betegs\u00e9g el\u0151rehaladott form\u00e1j\u00e1ban t\u00e1voli \u00e1tt\u00e9tekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 panaszok jelentkezhetnek.<\/p>\n<p><strong>Kivizsg\u00e1l\u00e1s:<\/strong> A daganat legk\u00f6nnyebben el\u00e9rhet\u0151, f\u00e1jdalommentes vizsg\u00e1lat\u00e1t a hasi ultrahang teszi lehet\u0151v\u00e9. Amennyiben ultrahang vese t\u00e9rfoglal\u00f3 folyamat\u00e1nak gyan\u00faj\u00e1t vette fel kontrasztanyagos hasi, kismedencei CT vizsg\u00e1lat elv\u00e9gz\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges. A tapasztalt radiol\u00f3gus \u00e1ltal k\u00e9sz\u00fclt vizsg\u00e1lat alapj\u00e1n sz\u00e1mos j\u00f3indulat\u00fa elv\u00e1ltoz\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el a kezel\u00e9sre szorul\u00f3 daganatokt\u00f3l, valamint felismerhet\u0151ek az esetleges \u00e1tt\u00e9tek. Csak sz\u00fcks\u00e9ges esetben, bizonytalan viselked\u00e9s\u0171 daganat eset\u00e9n, elv\u00e1ltoz\u00e1s vastag, illetve v\u00e9kony t\u0171s sz\u00f6vetmintav\u00e9tele v\u00e9gezhet\u0151, melyb\u0151l patol\u00f3gus nagy biztons\u00e1ggal sz\u00f6vettani k\u00f3rism\u00e9t tud fel\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n<p><strong>T\u00edpusai:<\/strong> A vese rosszindulat\u00fa daganatait sz\u00f6vettani megjelen\u00e9s\u00fck, illetve kiterjed\u00e9s\u00fck szerint csoportos\u00edtjuk, mely besorol\u00e1s alapj\u00e1n a betegs\u00e9g v\u00e1rhat\u00f3 lefoly\u00e1sa j\u00f3solhat\u00f3 \u00e9s megk\u00f6nny\u00edti a megfelel\u0151 kezel\u00e9s kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. Az oszt\u00e1lyoz\u00e1s alapj\u00e1t a patol\u00f3giai sz\u00f6vettan illetve a k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nye k\u00e9pezi. A daganatok mikroszk\u00f3pos k\u00e9p\u00fck alapj\u00e1n t\u00f6bb mint 80 %-ban a vilgossejtes vesedaganatok k\u00f6z\u00e9 tartoznak, ritk\u00e1bban el\u0151fordulhat kromf\u00f3b sejtes, papill\u00e1ris, Bellini sejtes, stb. daganat. A kiterjed\u00e9s szerinti feloszt\u00e1s alapj\u00e1t a daganat m\u00e9rete, illetve az adja hogy mely szerveket \u00e9rint a betegs\u00e9g. A vese \u00e1llom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l kil\u00e9p\u0151 daganat a k\u00f6rnyez\u0151 zs\u00edrsz\u00f6vet \u00e9s k\u00f6rnyez\u0151 szervek fel\u00e9 terjedhet, u.m. nyirokcsom\u00f3k, mell\u00e9kvese. Gyakran a daganat a vese f\u0151 visszere fel\u00e9 n\u00f6vekszik, mely el\u0151rehaladott \u00e1llapotban \u00e9rintheti a f\u0151 gy\u0171jt\u0151eret \u00e9s ritka esetben a sz\u00edv bal pitvar\u00e1t is. T\u00e1voli daganat \u00e1tt\u00e9tek leggyakrabban t\u00fcd\u0151ben, agyban, csontokban, m\u00e1jban fordulhatnak el\u0151. A daganat egymag\u00e1ban vagy t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is megjelenhet, ritk\u00e1n ak\u00e1raz ellenoldali ves\u00e9ben is.<\/p>\n<p><strong>Kezel\u00e9s:<\/strong> A megfelel\u0151 kezel\u00e9s kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l t\u00f6bb, \u00e9rintett szak\u00e1gat (onkol\u00f3gus, radiol\u00f3gus, radioter\u00e1pi\u00e1s szakember, patol\u00f3gus, urol\u00f3gus) t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 onkotaem d\u00f6nt. A kezel\u00e9s els\u0151 l\u00e9p\u00e9se minden esetben a vesedaganat elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza. A ves\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3d\u00f3 elv\u00e1ltoz\u00e1s eset\u00e9n a beavatkoz\u00e1st\u00f3l teljes gy\u00f3gyul\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3. \u00c1tt\u00e9tes betegs\u00e9gn\u00e9l az els\u0151dleges daganat elt\u00e1vol\u00edt\u00e1snak a tumor massza mennyis\u00e9g\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9se r\u00e9v\u00e9n van jelent\u0151s\u00e9ge. A daganat m\u00e9ret\u00e9t\u0151l \u00e9s ves\u00e9n bel\u00fcli elhelyezked\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en: a 7 cm-n\u00e9l kisebb \u00e9s a vese sz\u00e9li r\u00e9szeit \u00e9rint\u0151 elv\u00e1ltoz\u00e1sn\u00e1l csak daganat elt\u00e1vol\u00edt\u00e1st v\u00e9gz\u00fcnk, az \u00e9rintett vese megk\u00edm\u00e9l\u00e9s\u00e9vel, m\u00edg 7 cm-n\u00e9l nagyobb, a vese bels\u0151 r\u00e9szeit \u00e9rint\u0151, vagy visszeret besz\u0171r\u0151 daganat eset\u00e9n gyakran a tumor ves\u00e9vel egy\u00fctt val\u00f3 kiv\u00e9tel\u00e9re k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk. A vesedaganatok m\u0171t\u00e9tei v\u00e9gezhet\u0151k ny\u00edlt illetve laparoscopos \u00faton. Amennyiben a beteg \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1llapota nem engedi meg nagy hasi m\u0171t\u00e9t v\u00e9gz\u00e9s\u00e9t, r\u00e1di\u00f3 hull\u00e1mok sejtpuszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t kihaszn\u00e1l\u00f3, megfelel\u0151 c\u00e9lz\u00f3 berendez\u00e9ssel a daganatsz\u00f6vetbe juttatott szonda seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel u.n. radiofrekvenci\u00e1s abl\u00e1ci\u00f3 (RFA) v\u00e9gezhet\u0151, ennek daganat ellenes hat\u00e1sa elmarad azonban a ny\u00edlt m\u0171t\u00e9t eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t\u0151l.<\/p>\n<p>\u00c1tt\u00e9teket ad\u00f3, sz\u00f6vettanilag igazolt vesedaganat eset\u00e9n biol\u00f3giai, c\u00e9lzott ter\u00e1pia adhat\u00f3, mely egyr\u00e9szt a daganatsz\u00f6vetet t\u00e1panyagokkal ell\u00e1t\u00f3 erek k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t g\u00e1tolja, m\u00e1sr\u00e9szt a tumorban a sejthal\u00e1l folyamat\u00e1t seg\u00edti el\u0151.<\/p>\n<p><strong>\u00c9letm\u00f3d:<\/strong> Javasolt a doh\u00e1nyz\u00e1s azonnali elhagy\u00e1sa, valamint a rendszeres, b\u0151s\u00e9ges folyad\u00e9kfogyaszt\u00e1s.<\/p>\n<p><strong>Ut\u00f3k\u00f6vet\u00e9s: <\/strong>A vesedaganat miatt m\u0171t\u00e9ten \u00e1tesett beteg rendszeres kontrollja sz\u00fcks\u00e9ges. A helyi daganat visszat\u00e9r\u00e9s \u00e9s a t\u00e1voli \u00e1tt\u00e9t k\u00e9pz\u0151d\u00e9s kiz\u00e1r\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l meghat\u00e1rozott rendszeress\u00e9ggel v\u00e9gz\u00fcnk radiol\u00f3giai vizsg\u00e1latokat (ultrahang, CT). A vese m\u00e9regtelen\u00edt\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek ellen\u0151rz\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l v\u00e9rlaborvizsg\u00e1latokat (kreatinin, karbamid urea) v\u00e9gz\u00fcnk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s: A vese rosszindulat\u00fa daganata a vese sz\u00f6veteib\u0151l kiindul\u00f3, g\u00e1tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl oszt\u00f3d\u00f3 sejtt\u00f6meg, mely hajlamos a vese \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak besz\u0171r\u00e9s\u00e9re. A betegs\u00e9g el\u0151rehaladott \u00e1llapot\u00e1ban a daganat a ves\u00e9t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 sz\u00f6vetekre, szervekre terjedhet, valamint nyirokcsom\u00f3kba, t\u00e1voli szervekbe \u00e1tt\u00e9t k\u00e9pezhet. El\u0151fordul\u00e1s, hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k: A vesedaganat az \u00f6sszes rosszindulat\u00fa daganatos eset kb. 2%-t teszi ki. A f\u00e9rfiakban kb. &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":316,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[782],"tags":[1236,1238],"class_list":["post-857","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-enciklopedia","tag-adenocarcinoma-renis-hu","tag-vese-daganat-hu"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/857","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/316"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=857"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/857\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1063,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/857\/revisions\/1063"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=857"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=857"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/urologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=857"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}