Dr. Brenner József – írói nevén Csáth Géza – orvos-író, zenekritikus egykori munkahelyének helyszínén, egyetemünk Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján A varázsló kertje című Csáth (élet)művet feldolgozó dokumentumdráma bemutatója előtt, április 14-én sajtótájékoztatót tartottak a Nemzeti Színház innovatív alkotói.

A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika épületfalán 2005-ben állított Csáth-emléktábla jelzi, hogy Brenner doktor 1909-1913 között itt dolgozott és alkotott, személye révén pedig az egykori Moravcsik-klinika egyetemünk hiteles irodalmi kultuszhelyévé nőtte ki magát. Ezúttal az 1908-as Csáth-novella és kötet címét (A varázsló kertje) viselő, Jordán Tamás–Elek Szilvia rendezte dokumentumdráma születéséről szóló sajtótájékoztatót tartottak a klinika tanácstermében. A meghívottak között volt Kelemen Éva, Csáth Géza zenei kéziratos hagyatékának ápolója, az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárának munkatársa is, aki elmondta, hogy a műfajilag széles spektrumú, mintegy 100 Csáth-zenemű kézirata Csáth lánya, Brenner Olga férjének, Székely Endre (zene)szerzői hagyatékából származik.

Holisztikusan ábrázolva

A sajtótájékoztató nyitányaként dr. Danics Zoltán, a darab pszichiáter szakértője, a sajtótájékoztató elnöke röviden ismertette Csáth életének állomásait és a pszichiátriához való kötődéseit: Brenner doktor írásai a tudattalan világba kalauzolnak, miközben a pszichés zavarokat élénken jelenítik meg. A darab előkészítő fázisában ezért a művészek jártak az azóta már bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, hogy pszichiátriai betegeket lássanak. Elek Szilvia, a darab írója és társrendezője a darab mélyrétegeit Peer Gyntre emlékeztető módon tárta fel. A szerző intenciója az, hogy ne csak az írót, a zeneszerzőt, hanem a festői vénával is rendelkező, ámbár szenvedése révén igencsak hús-vér embert mutassák meg a nyilvánosságnak, s így oszlassák el a Csáth Gézáról kialakult tévképzeteket.

A dokumentumdráma az életművet holisztikusan ábrázolja, s a művészi beszédmódok széles tárházát alkalmazva kerül színre: Brenner doktor eredeti orvosi írásai, novellái, színdarabjai, levelezése és naplórészletei adják a dramaturgiai vázat, magába fogadva az unokatestvér, barát és szerzőtárs Kosztolányi verseit, melyekhez Csáth szerezte a zenét. A színházi produkciót alátámasztó, megdöbbentő vizuális élményt nyújtó, 15 rövidfilm effektusokban megjelenő valódi dokumentumok, naplórészletek, képek mind eredetiek. A képzőművészeti hátteret a Csáth-zeneművek kéziratainak és naplójának illusztratív rajzai és a Csáth-festmények nyújtják. Utóbbiak Szabadkáról, a legnevesebb Csáth kutató, a néhai Dér Zoltán feleségének, Beszédes Valériának otthonából származnak.

Miniatűr bemutató

A rendező, Jordán Tamás szerint a varázslatos Csáth-anyag erősen szubjektív, megrázó, József Attila Szabad ötletek jegyzékéhez hasonló. Éppen ezért nemcsak szakmailag, hanem emberileg is erőfeszítést igényel, hogy a színpadi játékban, metakommunikációban ezúttal is létrejöjjön a József Attila: Thomas Mann üdvözléséből ismert – „az igazat mondd, ne csak a valódit” – eredeti imperatívusz. A sajtótájékoztató ünnepi pillanatában a Jordán-tanítvány, Miklós Marcell, aki a darabban Brenner doktort alakítja, a befogadói feszültséget mesterien irányítva villantotta fel a darab egyik epizódját, a „Találkoztam anyámmal” című Csáth-novellát.

A miniatűr „előadást” és a zenei illusztrációt követően a dokumentumdrámát a széles nyilvánosság figyelmébe ajánlották: ismerje meg mindenki az igazi zsenit, de a szenvedélybetegség végzetbe rántó hatalmát is.

Kiss Hajnal