K�ri Gy�rgy

Ritk�n fordul el�, hogy magyar kutat� saj�t forr�sb�l finansz�rozva gy�gyszerfejleszt�s�t itthon eljusson k�s�rlet�vel a kettes klinikai f�zisig. Prof. dr. K�ri Gy�rgynek ez siker�lt. Az Orvosi Vegytani, Molekul�ris Biol�giai �s Patobiok�miai Int�zetben l�v� MTA Pathobiok�miai Kutat�csoport helyettes vezet�je els�k k�z�tt alap�tott haz�nkban biotech c�get, s b�r t�bbsz�r h�vta munka az USA-ba, mindenk�ppen itthon akar �lni �s dolgozni. A kutat�professzor kimagasl�an sikeres feltal�l�i tev�kenys�g��rt Jedlik �nyos Innov�ci�s D�jban r�szes�lt. El�sz�r az eml�tett fejleszt�s�r�l k�rdezt�k.

– A TT-232 els�sorban hib�s jeltov�bb�t�si mechanizmusokat haszn�l� melanoma-, eml�- �s a prosztatatumorok ellen haszn�lhat�. Ez a peptidhormon sz�rmaz�kk�nt kifejlesztett gy�gyszerhat�anyag-molekula el�sz�r leg�tolja a tumorsejtek jeltov�bb�t�s�t, a hamis kommunik�ci�t, a sejtoszt�d�s megakad�lyoz�sa ut�n pedig programozott sejthal�lt id�z el�. A hat�smechanizmus felder�t�s�t sz�mos rangos szaklapban, p�ld�ul a Cancer Researchben publik�ltuk. A gy�gyszerfejleszt�sben a kettes klinikai f�zisig jutottunk el az Orsz�gos Onkol�giai Int�zettel egy�ttm�k�dve, majd a tal�lm�nyt tavaly ny�ron megvette egy kanadai c�g, �s rem�nyeink szerint tal�n 3-4 �v m�lva lesz bel�le gy�gyszer. A peptidt�ma m�r a 90-es �vek elej�n egyetemi projektem volt az akad�miai kutat�csoportban, de akkoriban sem az egyetemnek, sem az Akad�mi�nak nem volt p�nze a szabadalmaztat�sra �s a fejleszt�sre, �gy azt�n lemondtak r�la. Ez ut�n tulajdonk�ppen k�nyszerb�l, hogy a szabadalmam ne vesszen el, hoztam l�tre az anyag hasznos�t�s�hoz a Biosignal nev� biotech c�get. Ehhez el�sz�r bar�ti seg�ts�ggel jutottam p�nzhez, valamennyivel besz�llt az a sv�jci gy�gyszergy�r is, amely a sz�ban forg� tal�lm�ny�rt nekem �t�lte az �ltala alap�tott eur�pai d�jat.

– Ki seg�tett a szerz�d�seket elk�sz�teni, egy�ltal�n eligazodni ebben a magyar kutat�nak akkor tal�n m�g idegen vil�gban? Tud�sk�nt meg lehet-e egy�ltal�n tanulni az ezzel j�r� �sszes tennival�t?

– Abszol�t kellenek seg�t�k, �n nem �rtek se a szabadalmi, se az �zleti r�szhez, noha kicsit m�r beletanultam, de mindig voltak mellettem ilyen t�m�hoz �rt� szakemberek. Egy szabadalmi irod�val dolgoztunk egy�tt, dr. Pal�gyi Tivadar nemzetk�zi h�r� szak�rt� seg�tett, �s �gyv�di irod�t is megb�ztunk a szerz�d�sek int�z�s�vel. A Biosign�ln�l a kutat�st �n vezettem, de a technikai fejleszt�st m�r egy nagyon kiv�l� szakember, dr. Sz�cs Tam�s – aki kor�bban a Chinoin Gy�gyszergy�r egyik fejleszt�si igazgat�ja volt – vette �t, � ir�ny�tja a gy�gyszerfejleszt�st v�gz� Biostatin c�get, mert ez m�r nem az �n vil�gom.

Pet�k Istv�n, K�ri Gy�rgy, Schwab Rich�rd, Szab� Edit, Pint�r Ferenc, K�nya Melinda

Kapcsolatokra �p�tve

– Honnan lett p�nz a tal�lm�ny hasznos�t�s�hoz, a c�g eltart�s�hoz?

– Laborokat b�relt�nk, �s elkezdt�nk szellemi b�rmunk�ban dolgozni a Max Planck Int�zetnek, a Genentechnek, illetve a Sugennek.

– Hogyan alakult ki ez a kapcsolat?

– Szerencs�m volt, hogy m�g posztdoktork�nt San Francisc�ban dolgoztam, ahonnan a g�ntechnol�gia igaz�b�l elindult. Ott alakult ki imm�r t�bb mint negyedsz�zados bar�ts�gom �s szakmai egy�ttm�k�d�sem a vil�g egyik els� sz�m� g�ntechnol�gus�val, Axel Ullrich professzorral, aki a Genentech egyik alap�t� kutat�ja volt, ahova azt�n az akkori egyetemi professzorom is �tment proteink�miai igazgat�nak. Engem szint�n h�vtak, de �n nem akartam kint maradni. K�s�bb Axel Ullrich hazament N�metorsz�gba �s � lett a Max Planck Molekul�ris Biol�giai Int�zet�nek igazgat�ja. F�leg kin�zok azonos�t�s�val foglalkoztak, ehhez fejlesztett�nk mi, a Biosignal �gisze alatt g�tl�kat. Teh�t, ahogy mondani szokt�k, j�kor voltam, j� helyen, nyilv�n az emberi kapcsolatok is sz�m�tanak, persze nagyon sokat dolgoztam, megb�ztak bennem, ebb�l azt�n ki�p�lt ez a k�z�s munka. Azt�n kaptunk egy amerikai grantet, �s �n ennek keret�ben j�rtam ki minden �vben az USA-ba n�h�ny h�napra. Id�k�zben a Genentechb�l „kin�tt” a szint�n vil�gh�r�v� v�lt Sugen, amit Axel Ullrich alap�tott, ett�l kezdve nekik dolgoztam, de v�ltozatlanul az volt a m�ni�m, hogy nem akarok ott �lni, ez�rt itthonr�l j�rtam ki az USA-ba h�t �ven �t. A Biosignal �ltal el��ll�tott egyik Sugenes molekul�nk a klinika III.-ig jutott, �s a Pfizer �ltal most kihozott Sutinib els� szabadalm�ban is benne vagyunk. A Pfizer egy�bk�nt 1999-ben megv�s�rolta a Sugen c�get, akkor Ullrich professzor�k l�trehozt�k az ugyancsak Max Planck spin-off Axxima Pharmasuticalst M�nchenben. De �n oda sem akartam kik�lt�zni, �gy l�tes�tett�k nek�nk Budapesten a Vichem Chemie Research Ltd.-et azzal a felt�tellel, hogy kiz�r�lag nekik dolgozunk, mint kutat�c�g. Ebbe a v�llalkoz�sba vitt�k be a f�ggetlen Biosign�lban kor�bban l�v� technol�gi�nkat �gy, hogy a tulajdonjog a mi�nk maradt. 2005-ben az Axxim�t megvette a n�met GPC Biotech, egy ideig m�g nekik dolgoztunk. K�zben management buy-outot k�sz�tett�nk, �s �gy a Vichem, b�r tov�bbra is n�met-magyar c�g, de m�r mag�nemberek tulajdon�ban van.

Saj�tos technol�gia

– Ezzel szabadabban v�logathatnak a t�m�k �s a megb�z�sok k�z�tt. Eml�tene k�z�l�k n�h�nyat?

– Hat eur�pai programban vesz�nk r�szt, az egyiket – mely francia, n�met �s sv�jci k�zrem�k�d�ssel zajlik – �n koordin�lom. Ez tbc-ellenes munka, mik�nt a Pasteur Int�zettel k�z�sen v�gzett m�sik fejleszt�s�nk is, melynek hat�anyag-molekul�it korai preklinikai f�zisban h�rom �s f�l �vvel ezel�tt m�r felaj�nlottuk egy nagy gy�gyszergy�rnak, de az akkor nem l�tott benne �zletet. Holott minden harmadik embernek a vil�gon van l�tens tuberkul�zisa. A tbc bakt�rium ak�r 20 �ven �t lappanghat az immunsejtben, �s ha az immunrendszer legyeng�l, akkor mozg�s�tva saj�t popul�ci�j�t aktiviz�l�dik. Kibocs�t egy enzimet, kin�zt – ezzel foglalkozunk mi –, ami �tprogramozza a makrof�g lizoszom�lis enzimjeit mozg�s�t� jeltov�bb�t�si utat, ez�ltal az nem puszt�tja el a betolakod�kat. Az eml�tett kin�z g�tl�s�val viszont helyre�ll�that� a helyes jeltov�bb�t�s, �gy megindulhat a t�mad�s a bakt�riumok ellen. Ebben a hat�anyagban az a po�n, hogy nem csak a makrof�gban �l� l�tens tbc bacilusok puszt�that�k el �ltala, hanem az ismert antituberkulomatikumokra rezisztensek is. Sz�ps�ghib�ja viszont, hogy hat�stalan a m�s sz�vetekben megb�v� tuberkul�zis bakt�riumok ellen. Ennek megold�s��rt a Pasteur Int�zettel k�z�sen ezt a kin�zg�tl�t megpr�b�ljuk kombin�lni egy m�sik, szint�n �ltalunk fejlesztett kin�zellenes hat�anyaggal. Ugyanakkor azt is el szeretn�nk �rni, hogy a kin�zg�tl�kkal szemben min�l k�s�bb alakuljon ki rezisztencia. Egy�tt dolgozunk m�g az egyik legrangosabb v�ruskutat� int�zettel, a leuveni Rega Int�zettel is – ott fejlesztett�k ki az AIDS ellenes hat�anyagot –, a mi technol�gi�nkkal ugyanis nagyon hat�konyan tudunk bizonyos jeltov�bb�t� enzimek ellen hat�anyagot tervezni. Ez a szint�n a 90-es �vek elej�r�l sz�rmaz� koncepci� a hagyom�nyos gyakorlatt�l elt�r� elveken alapult.

– Mi ennek a l�nyege?

– Az akkoriban divatos, voluntarista felfog�ssal – �ri�si molekulak�nyvt�rakat teszteltek a nagy gy�gyszergy�rak – mi racion�lisan tervezett f�kusz�lt molekulak�nyvt�rakat k�sz�tett�nk. Ahogy Descartes mondta: gondolkodni csak arr�l lehet, amit tudunk. Sz�val, a szakirodalomban lek�z�lt j� molekul�kat el��ll�tottuk, �s ezeket vetett�k �ssze az adott c�lmolekul�val, enzimmel, s mindig tal�ltunk k�zt�k hat�sosat, ezt kezdt�k azt�n, sz�m�t�g�pes modellez�ssel �s racion�lis tervez�ssel optimaliz�lni. A bizony�t�shoz az �ltalunk kidolgozott k�miai valid�ci�s technik�t haszn�ltuk, kin�tor technol�gi�nkkal pedig eddig nem ismert k�lcs�nhat�sok is kimutathat�k, p�ld�ul m�r alkalmazott klinikai gy�gyszerek �s c�lmolekul�k k�z�tt. Ez�rt tudtunk sokat publik�lni rangos szaklapokban. Erre figyeltek fel gy�gyszergy�rak, az�ta sorra rendelik t�l�nk klinikai kipr�b�l�s alatt l�v� gy�gyszer-hat�anyagok k�miai modifik�l�s�t, illetve �gynevezett off-targetek (mell�khat�s�rt felel�s c�lmolekul�k) beazonos�t�s�t.

– Ha felfedez valamit, akkor el�bb szabadalmaztatja azt, �s csak ut�na publik�lja?

– Egy biotech c�gn�l ez �gy evidens. Nem minden szabadalomb�l lesz gy�gyszer, de bizonyos molekulacsal�dokat vagy hat�smechanizmusokat szabadalmaztatni kell, mert k�s�bb esetleg m�g hasznos�that�k. A 61 bejelentett szabadalmamb�l n�melyik nem lett k�s�bb f�nntartva, 40 k�lf�ld�n, t�bb eur�pai orsz�gban van lev�dve, �s sz�mos szabadalmunkat, illetve a k�z�s fejleszt�seket az amerikai �s a n�met c�g vagy a Max Planck jelentette be.

– Nem volt h�tr�nya abb�l, hogy minden�ron itthon akart dolgozni?

– Anyagilag biztosan volt.

– �s szakmailag?

– Nyilv�n nem tudtam mindent itthon megval�s�tani, de egy�ltal�n nem biztos, hogy ez h�tr�ny. �ppen ez�rt kerest�nk a nagy gy�gyszergy�rak gyakorlat�t�l elt�r�, a magyar viszonyokhoz alkalmazkod�, sokkal olcs�bb innovat�v megold�sokat, �s lekopogom, ez eddig m�k�dik.

Kapcsol�d�si pontok

– Milyen m�don kapcsol�dik �ssze egyetemi munk�ja c�g�nek tev�kenys�g�vel?

– Amellett, hogy Mandl J�zsef professzorral k�z�sen vezetem az akad�miai kutat�csoportot, egy jeltov�bb�t�si ter�pi�s labort is ir�ny�tok az egyetemen. Itt tov�bb foglalkozunk a TT-232-vel, valamint k�l�nb�z� peptidekkel, p�ld�ul EU-s p�ly�zati t�mogat�ssal Szolcs�nyi J�nos professzorral k�z�sen kifejlesztett neurog�n gyullad�sg�tl�ssal. Ennek h�tter�ben is kin�zok vannak, ezen a ponton kapcsol�dik a t�ma a c�gemmel. Az egyetemek �s az ipari partnerek egy�ttm�k�d�s�t szorgalmaz� eur�pai elvnek megfelel�en hat �vvel ezel�tt, els�k k�z�tt az orsz�gban, hoztunk l�tre munkat�rsaimmal, dr. M�sz�ros Gy�rggyel, dr. �rfi L�szl�val, dr. Pet�k Istv�nnal �s dr. Schwab Rich�rddal a kooper�ci�s kutat�k�zpontot a Semmelweis Egyetemen, amihez csatlakozott a Richter Gedeon Zrt. �s az ELTE is. A kilenc �vre sz�l� p�ly�zati programban a PhD hallgat�k gyakorlatk�zpont�, gy�gyszerkutat�sra orient�lt munk�t v�gezhetnek interakt�v t�mavezet�ssel.

– Milyenek l�tja – a Magyar Biotechnol�giai Sz�vets�g gy�gyszerkutat�si szakbizotts�g�nak vezet�jek�nt – a hazai biotech szektort?

– Szerintem a volt keleti blokk orsz�gai k�z�l messze a legjobb. A hazai biotech kutat�s nagyon meger�s�d�tt, j� p�r c�g igen eredm�nyes a gy�gyszerkutat�s ter�let�n, egyesek k�zvetlen kutat�ssal, technol�gi�k kifejleszt�s�vel, vakcinagy�rt�ssal (p�ld�ul az AIDS-ellen) foglalkoznak, m�sok diagnosztikai m�dszereket, chipeket, hat�anyagokat, illetve k�zti anyagokat fejlesztenek, �s n�melyek alkalmazott biotechnol�giai kutat�sokat v�geznek. Azt hiszem, sz�pen fejl�dik ez a ter�let.

Tolnai Kata – T�th Andrea