Gondos Tibor

Egyedülálló újdonsággal rukkolt elő az Egészségtudományi Kar. Nemrég indított szakirányú továbbképzésével példát teremtett. A részletekről az ETK Oxiológiai Tanszékének főiskolai tanárától, dr. Gondos Tibortól érdeklődtünk.

– Világszerte tendencia az akut betegellátás kiszélesítésének kívánalma. A törekvések abba az irányba hatnak, hogy ne csak az intenzív, hanem a sürgősségi, sőt, akár még a pre-hospitális ellátás is tartozzék e szakterülethez. Az ehhez igazodó képzésben gondolkodik az intenzív terápiás orvosokat összefogó európai társaság is. Mi most elindítottuk ennek ápolói szintű megfelelőjét – tájékoztat Gondos tanár úr. – Olyan magasan kvalifikált szakembereket szeretnénk képezni, akik egyaránt járatosak a kórházi elsődleges ellátásban és a kórházon kívüli sürgősségi esetek kezelésben is. Lényegében ezen a területen szinte mindent tudnak majd, amit az orvos. Csak természetesen nem végezhetik el az ő kompetenciájába tartozó terápiás beavatkozásokat, ám távollétében, amíg az orvoskolléga a helyszínre nem érkezik, addig elkezdhetik az akut, elsődleges ellátást. Másrészt, a kapott ismeretanyaggal már alkalmasak lesznek a mostani BSc-s állapolói gárda képzésére is.

Miniszteri támogatás

– Első hallásra igen jól hangzik az ETK újabb kezdeményezése. Mennyire keltette föl a szakma figyelmét? Kik jelentkeztek?

– Az ország minden részéből, nagyon sok egészségügyi intézményből jöttek mentőtisztek, intenzíves és sürgősségi diplomás ápolók és néhány aneszteziológiai diplomás ápoló is. Személyükben tehát a teljes spektrum képviselve van. A 19 jelentkező átlagéletkora 30-31 év, némelyikük a közelmúltban fejezte be a BSc-nek megfelelő diplomás képzést, és vannak hívatásukat már régóta gyakorlók is. A hallgatók 20%-a férfi.

– Javul-e a két nem aránya az ápolói szakmában?

– Meglepően javul, érezhetően nő a férfi ápolók száma, és az ellenkezője is igaz: több nő megy el mentőtisztnek, mint korábban, amikor ez még egyértelműen férfiszakmának számított.

– Mennyibe kerül a képzés a hallgatóknak?

– Nos, éppen ennek összege okozott nekünk fejtörést. Végül olyan döntést született, hogy az első kurzusért kevesebbet kérünk. Egyrészt, mert új képzésről van szó, másrészt, pedig a félévenkénti 150 ezer forintos díj a visszajelzések alapján nagyon magas az ápolók számára.

– A munkahelyeknek nem lenne céljuk ennek az összegnek az átvállalása?

– De igen, csak amint ez közismert, erre sincs pénzük. Lényegében elegendő csak néhány ilyen szakember az érintett ellátóhelyeken. Én már annak is örülnék, ha az intenzív osztályokon minden műszakban volna legalább egy diplomás ápoló, viszont a főnővér helyetteseként már el tudnék képzelni az ellátási feladatokat magasabb szinten ismerő kollégát. A sürgősségi osztályokon is legfeljebb két-három dolgozónak lenne szüksége erre a képzésre. Ennek birtokában ugyanis már nem annyira a mindennapos ápolási teendők ellátása hárulna rájuk, sokkal inkább a munka összefogása, szervezése, rálátás az egész folyamatra. És, amint már említettem, a munkatársak oktatása: az új belépők betanítása, a BSc szintű képzésben résztvevők tanulmányainak figyelemmel kísérése, tudásuk kontrollálása, s adott esetben a kórházon belüli ismeretbővítő tanfolyamok tartása. Ezt az elképzelést támogatja az Egészségügyi Minisztérium is.

– Milyen formában?

– Amikor a miniszter asszonynak vázoltam szándékunkat, nem csak örült neki, hanem elárulta, hogy már ő is régen szerette volna egy efféle összevont, akut betegellátással foglalkozó képzés beindítását. És, ha minden igaz, EU-s pályázat kiírásával fogják támogatni, ösztönözni a kórházakat abban, hogy küldjenek a kurzusra munkatársakat, kiknek ez esetben már nem kellene fizetniük tandíjat.

– Akkor idővel többen jelentkeznének, így az oktatásból bevétele is lenne a karnak.

– Pontosan.

Komoly felkészítés

– Mondana részleteket a képzésről?

– Levelező formában, három féléven át tart a kurzus. Az első két évben inkább elméleti jellegű oktatás lesz, szükség szerint hozzávéve a gyakorlati vonatkozásokat is. Ez idő alatt havonta egy hetet a karon töltenek a hallgatók. A harmadik félévben már akkreditált helyeken, különböző osztályokon végzik a gyakorlati tevékenységüket, és közben diplomadolgozatot írnak. Ez a képzésünk is éppoly szigorú lesz, mint bármelyik másik az ETK-n.

– Tudnak szállást adni a vidéki hallgatóknak?

– Ha van rá igény, akkor lesz számukra hely a kar Erkel utcai kollégiumában.

– Képzési rendjükbe hova illeszthető ez a szakirányú továbbképzés? A BSc szintnél több, viszont az MSc-nél, úgy tűnik, hogy kevesebb.

– Egyelőre. Az MSc szintű akkreditálás feltétele, hogy a képzést hozzá lehessen kötni nemzetközi és hazai példákhoz. Csakhogy egyetlen ilyet nem tudunk felmutatni. Ezért aztán mi teremtettük meg a szükséges precedenst. Elindítottuk a képzést, így már van hazai példa.

– Tervezik-e esetleg, hogy később idegen nyelven is oktatnák a szóban forgó ismereteket?

– Előbb kerüljön helyére a magyar képzés. Már az is nagy fegyvertény lesz.

T.K. - T.A.