EZ AZ �R�S CSAK WEBEN OLVASHAT�!

Balassa J�nos

Az orvoskar �llapota 1848-ban

Az egyetem Bud�r�l Pestre t�rt�nt �tk�lt�z�se ut�n t�z �vvel, 1794-ben kapott v�glegesnek sz�nt elhelyez�st az orvosi kar a jezsuit�k volt kolostor�ban. Az �p�let az akkori Hatvani �s �jvil�g (ma Kossuth Lajos �s Semmelweis) utc�k sark�n �llt. Mivel a k�temeletes ingatlan eg�szen m�s c�lra k�sz�lt, nem kis gondot jelentett az orvosk�pz�shez val� adapt�l�sa, ami nem is siker�lhetett marad�ktalanul. A bek�lt�z�s �ta eltelt j� f�l �vsz�zadban a tudom�ny el�rehalad�sa folyt�n sz�mos �j tansz�k l�tes�lt, ami tov�bb n�velte az elhelyez�si gondokat. A higi�n�s �llapotok egyenesen kritikusnak voltak mondhat�k, ami �lland� fert�z�s- �s j�rv�nyvesz�lyt jelentett. Ezt s�lyosb�totta az �llatgy�gyint�zet itteni elhelyez�se is, hiszen akkor m�g az �llatorvosok k�pz�se is az orvoskaron folyt. A karra is nagy csap�st jelentett a Pest v�ros�t el�raszt� nevezetes jeges �rv�z 1838 m�rcius�ban. A bet�r� v�z �s j�g a kar �p�let�t is megrong�lta, a felszerel�sekben is k�rt okozott.

A karon nem csak orvostanhallgat�kat oktattak. T�l�k elk�l�n�lten zajlott a seb�szmesterek, illetve polg�ri seb�sz- �s sz�l�szmesterek k�pz�se, az orvosokn�l l�nyegesen r�videbb, k�t �ves kurzusokban. Rajtuk k�v�l egy �ves k�pz�si idej� gy�gyszer�szek, �llatorvosok �s gy�gykov�csok, valamint n�h�ny h�napos kurzusokon r�szt vev� b�ban�vend�kek is helyet kaptak. A hallgat�k l�tsz�ma jelent�sen emelkedett, �s ez egyre elviselhetetlenebb zs�folts�got okozott az egy�bk�nt is c�lszer�tlen �p�letben. 1794-ben m�g mind�ssze 58 hallgat� j�rt ide, 1822-ben 411, a cs�csot jelent� 1832-ben 1085. A l�tsz�m az 1840-es �vekben 6-700 k�r�l stabiliz�l�dott, ami m�g mindig jelent�sen meghaladta a befogad�k�pess�get. Legnagyobb m�rt�kben a seb�sz szakok l�togatotts�ga n�tt meg, nem utols� sorban a birodalom m�s tartom�nyaib�l, �gy f�k�nt a Gal�ci�b�l �rkez� hallgat�knak k�sz�nhet�en.

Zlam�l Vilmos

A forradalom

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �rte az egyetemet, ill. az orvoskart a pesti forradalom. A m�rciusi ifjak csoportja a Pilvaxb�l el�sz�r az orvoskarra ment, hiszen ez az egyetemi int�zm�ny esett a k�v�h�zhoz a legk�zelebb. A mindig k�nnyen mozg�s�that�, a forradalmi, de legal�bbis reformeszm�kt�l er�sen f�t�tt egyetemi ifj�s�gb�l el�sz�r itt pr�b�ltak maguk mell� h�veket toborozni. Vajda J�nos 1895-ben �gy eml�kezett erre: „M�rcius 15-e reggel�n a Pilvax-b�l alig t�z-tizen�t ember indult ki �s vonult k�l�n�sebb felt�n�s n�lk�l a Hatvani-utc�n �t az orvosi egyetem egyik oszt�ly�ba, ahol a tan�r er�llyel �s ridegen tiltakozott a beront�s mer�nylete ellen. Egy szempillanatnyi cs�nd �llott be, k�nos, aggaszt� cs�nd, az ifj�s�g habozni l�tszott, mit tegyen. Ha a tan�r mell� �ll, v�ge a k�s�rletnek. Pet�fi n�lk�l tal�n ez t�rt�nt volna. De bizonnyal volt n�h�ny a n�vend�kek k�zt olyan Pet�fi-b�lv�nyoz�, aki �r�lt az alkalomnak, hogy k�zel�be f�rk�zhet, �s tal�n vele eshetik el a harcban. Merthogy ez �r�letes mer�nylet l�por �s goly� vagy szuronyhal�l n�lk�l v�gz�dj�k, arra ugyan senki nem mert fogadni eggyel sz�z ellen. N�h�ny ilyen mag�val ragadta az eg�sz oszt�lyt, rohantak ki az udvarra, ahol Pet�fi elszavalta a Talpra magyart, J�kai f�lolvasta a tizenk�t pontot, azut�n m�r egy nagy t�meg rontott ki az utc�ra, a g�rgeteg megindult ellen�llhatatlanul�” [1] Vajda nem eml�ti a zord viselked�s� tan�r nev�t, azt mi is csak tal�lgathatn�nk. A v�r n�lk�l gy�zedelmeskedett forradalom m�snapj�n az egyetemi tan�cs az eg�sz egyetemen besz�ntette az el�ad�sokat. A helytart�tan�cs l�p�seket tett a magyar oktat�si nyelv bevezet�s�re, ami az orvoskar eset�ben nem j�rt minden neh�zs�g n�lk�l. M�rcius 18-�n lev�lben utas�tott�k St�hly Ign�c orvoskari igazgat�t: [2]

„Tudt�ra esv�n ezen Kir�lyi Helytart� Tan�csnak, hogy a� Pesten t�madt mozgalmak k�vetkezt�ben az Egyetemi Igazgat� az ifi�s�gnak n�h�ny napi sz�nid�t engedett, �s ezt m�g a� k�z�ptanoda valamint a� Kir�lyi ipartanoda is ut�nozta l�gyen: miut�n a� K�zoktat�s �rdeke �s a� tanul� ifj�s�g java megk�v�nja, hogy az el�ad�sok min�l el�bb megint helyt nyerjenek e mellett pedig azon aggodalom is felhozatott, miszerint e jelen k�r�lm�nyekben att�l lehet tartani, hogy a� latin el�ad�sokban zavarg�sok t�madhatn�nak, �s hogy vannak tan�rok, kik vagy magyar�l nem tudnak, vagy m�sk�p a� k�zel�ad�sok folytat�s�ra nem igen k�pesek, mindezekre n�zve ugy int�zkedett e Kir�lyi Helytart� Tan�cs; miszerint cz�mzett uras�godat ezennel olly meghagy�ssal k�ldi ki, hogy mind az el�ad�sok ism�ti megkezd�se, mind a� nem k�pes tan�rok ideiglenes felment�se, mind v�gt�re az olly helyettesek alkalmaztat�sa tek�ntet�ben, kik az illet�, eddig de�kul el�adott tant magyar�l adhass�k el�, a� k�r�lm�nyekhez k�pest, egyet�rtve Havas J�zsef kebelbeli Tan�csossal, ki szinte e cz�lb�l, mai napr�l innen kik�ldetik, int�zkedj�k; az elint�zettekr�li tud�s�t�sa elv�ratv�n;�” [3]

A magyar tannyelv bevezet�se nem most ker�lt el�sz�r napirendre, azt m�r 1844-t�l t�rv�ny �rta el�. Az orvoskaron csak a medikusok oktat�sa zajlott latinul, a t�bbi, als�bb fok� szakon kezdett�l a nemzeti nyelveket alkalmazt�k, vagyis magyart �s n�metet, a b�b�k eset�ben a szlov�kot is. A latin felv�lt�s�nak azonban objekt�v akad�lyai voltak. Sz�mos tan�r nem, vagy nem el�gg� tudott magyarul, m�sr�szt maga a magyar orvosi szaknyelv sem �llt m�g teljesen k�szen. Ennek ellen�re az egyetemi tan�cs m�rcius 22-�n elrendelte a magyar nyelv kiz�r�lagos haszn�lat�t az egyetemi oktat�sban. Ennek kivitelezhet�s�g�r�l a helytart�tan�cs kik�rte St�hly v�lem�ny�t:

„A magyar honi k�z tanint�zetek jog�szi oszt�lyaiban 1845/6. tan �vben j�rt ifius�gtol, ezek tan�raitol �s Igazgat�itol innen fel terjesztett �ltal�nos �rtes�tm�nyekre k�zel�bb �rkezett k: Udv: (kir�lyi udvari) rendelv�ny folyt�n Czimzett Uras�godnak meg hagyatik: hogy be �rkezv�n m�r azon id� pont, melyben valamennyi tan t�rgyak magyar nyelven adathatnak el�, ezen l.f: (legfels�) hat�rozatnak l�tesit�se ir�nti �szre v�teleit mi el�bb ide terjessze fel.” [4]

A nyelvet �rint� rendelkez�s, illetve a bek�vetkezett politikai v�ltoz�sok miatt a karon h�rom tan�r is beadta nyugd�jaztat�si k�relm�t. Tognio Lajos az �ltal�nos k�r- �s gy�gytan, Sangalletti Edu�rd a k�mia �s Reisinger J�nos a term�szetrajz tan�ra, b�r ut�bbinak nem voltak nyelvi neh�zs�gei. 1848. IV. 3-�n a magyar kir. udvari kancell�ria kihirdette a „magyar egyetemr�l” sz�l� 1848:XIX. t�rv�nycikkelyt, mely alapvet� v�ltoz�st hozott az egyetem �let�ben. A t�rv�ny az egyetemet k�zvetlen�l a „k�zoktat�si minister”, vagyis E�tv�s fennhat�s�ga al� helyezte, kimondta az oktat�si �s tanszabads�got �s az egyetem auton�mi�j�t. E t�rv�ny alapj�n az egyetem hamarosan megalkotta saj�t, 292 paragrafusb�l �ll� alapszab�ly�t. Ennek az orvoskarra n�zve egyik legfontosabb r�sze a 47. �, mely a k�ls� orvosi karnak az egyetemre gyakorolt befoly�s�t megsz�nteti. Az �ltal�nos k�mia �s a k�l�n�s term�szetrajz t�rgyakat az orvosit�l a b�lcs�szkar vette �t, a t�rv�nysz�ki orvostan pedig a jogi karral k�z�sen kezelt t�rgy lett. Hozz� kell tenn�nk, a k�ls� orvoskar nem k�nnyen fogadta el a kialakult �j helyzetet, �s m�g sok�ig pr�b�lkozott, hogy az egyetemi orvoskar feletti befoly�s�t visszaszerezze. A k�s�bbiekben ezzel nem kis gondot �s lek�t�tts�get okoztak Balassa J�nos kari igazgat�nak.

A nagy �talakul�sb�l a hallgat�s�g is igyekezett r�szt v�llalni. 1848. V. 8-�n a gy�gyszer�szhallgat�k beadv�nnyal fordultak a karhoz. Ebben a tanulm�nyi rend m�dos�t�sa – �rdekes m�don nem k�nny�t�se, hanem szigor�t�sa – mellett fejleszt�si ig�nyeket is megfogalmaztak:

„Mit kiv�nnak a� Pesti Egyetemi-Gy�gyszer�sz nevend�kek.

1. Sz�ks�ges, hogy a� leend� Gy�gyszer�sz gyakornok, az el�k�sz�t� tanokon k�v�l, a� Mennyis�gtan /:Mathesis:/ �s Term�szettan /:Phisica:/ Bizony�tv�nyaival el legyen l�tva. (�)

3. A� Gyakornoki �d� h�rom �vre hat�roztass�k – mellyek eltelt�vel az eml�tett Bizottm�ny el�tt ill� vizsg�lat ut�n nyilatkoztass�k ki a� Gyakornok – Seg�dnek.

4. Ezen Seg�d tartozik mint gyakorl� Seg�d k�t eg�sz �vet Szolg�latban t�lteni, - Szabads�g�ban �llv�n ezen Seg�di �d�t az Egyetemi p�lya bev�gz�se el�tt vagy ut�n haszn�lni, ezen ut�bbi esetben az Oklevelet csak a� rendesen elt�lt�tt �s hiteles Bizony�tv�nyok �ltal tan�s�tott k�t �vek ut�n kaphassa meg. (�)

6. Jelenleg egy �vb�l �ll� Gy�gyszer�szi p�lya, mint ennyi tanulm�nyok megtanul�s�ra kev�s, ezent�l egy �vvel Szaporitass�k.

7. �l�tass�k nagyszer�, rendes, gyakorlati Vegyterem /:Laboratorium Chemicum:/ ill� �s m�lt� MagyarOrsz�g Egyetem�hez.” [5]

Ezen ind�tv�nyokat a kar mag��v� is tette, mikor kidolgozt�k az orvoskar reformtervezet�t. Ebben m�r ekkor le akart�k �p�teni a korszer�tlen, k�l�n�ll� seb�szk�pz�st, amire majd csak 1872-ben fog sor ker�lni. A r�gi kari �p�let b�v�t�s�t is tervbe vett�k. �p�tkez�sekre ugyancsak a �70-es �vekben volt csak lehet�s�g. A reformterv nagyobb r�sze a tant�rgyakat �rintette. K�z�l�k egyik legfontosabb a gyermekgy�gy�szat rendes t�rggy� val� el�l�ptet�se, az �ltal�nos k�rtan �s gy�gyszertan sz�tv�laszt�sa, hasonl�k�pp az �lettan� �s az �sszehasonl�t� bonctan�. A gyakorlati seb�szetet k�t �ves, rendes szigorlati t�rgyk�nt akart�k bevezetni, ak�r a szem�szetet, a sz�l�szetet �s a fog�szatot. B�r a tervezetb�l ekkor m�g semmi nem val�sult meg, az m�gis fontos ir�nymutat�s volt a j�v�re vonatkoz�lag. A fentebb eml�tett seb�szmester-k�pz�s �s �p�tkez�s �gyein k�v�l 1851-ben v�grehajtott�k az elm�leti seb�szet tansz�k�nek ekkor javasolt megsz�ntet�s�t, pontosabban �talak�tott�k k�rodai el�k�sz�t� seb�szett�.

M�dosult a kar vezet�se, miut�n a k�zeg�szs�g�gyet is fel�gyel� Klauz�l G�bor f�ldm�vel�si, ipari �s kereskedelmi miniszter St�hly Ign�cot �prilis 27-�n orsz�gos f�orvoss� �s miniszt�riumi oszt�lyvezet�v� nevezte ki. Hely�be E�tv�s j�lius 5-�n Balassa J�nost nevezte ki az orvosi kar igazgat�j�v�, egyben miniszteri oszt�lytan�csoss�.

A szabads�gharc �s megtorl�s

A ny�ri d�lvid�ki szerb felkel�s, illetve Jellasics t�mad�sa nyilv�nval�v� tette, hogy az orsz�g h�bor� k�sz�b�n �ll. A gyors hader�szervez�ssel egy�tt j�rt az eg�szs�g�gyi szolg�lat fel�ll�t�sa is. A honv�dorvosi kar �s a t�bori k�rh�zak megszervez�s�t St�hly Ign�cra b�zt�k, aki Klauz�l miniszt�rium�t�l szeptemberben �tker�lt a Honv�delmi Miniszt�rium hadi eg�szs�g�gyi oszt�lya �l�re. Okt�ber 2-�n az al�bbi levelet �rta tan�rt�rs�nak, Balass�nak.

„Igen tisztelt Miniszteri Tan�csos �s Igazgat� �r!

Fenn�ll� �s el�re is sejd�thet� k�r�lm�nyekn�l fogva halad�k n�lk�l, t�bb helyb�lis�gre van sz�ks�g – melyekbe haz�nk sebes�lt v�d�i kitelhet� legnagyobb szorgalommal �poltassanak. E Tekintetben t�rt�ntek m�r n�h�ny int�zked�sek, �s ezen minden er�nket �s fel�ldoz�sunkat ig�nyl� cz�lnak m�g biztosabb el�r�s�re az vagyon m�g h�tra: hogy t.i. a� velem m�k�d� v�lasztm�nynak egyhang� k�v�nata szerint Tisztelettellyesen �s s�rget�leg k�rjem meg Tan�csos �s Igazgat� Urat: miszer�nt legr�videbb uton mag�nak engedelmet szerezni sziveskedj�k arra: hogy a� be�ll� sz�ks�g eset�ben a� Magyar Egyetemi Korod�k is a fentebb �rintett cz�l el�r�s�re haszn�ltathassanak.

Feleslegesnek tartom indokl�s�l el�hozni: hogy az Igazgat�s�ga al� helyezend� �s tsak a� sz�nnapok alat ily min�m�s�gben megtartand� k�rh�z b�lts vez�rlete alat egyszersmind a� gyakorlati seb�szeti oktat�sra is alkalmat nyujtana – valamint mag�tol �rtet�dik: hogy a� sz�nnapok alat az �poland� betegekre forditand� k�lts�g az egyetemi p�nzt�rt nem illetendn�, �s hogy minden v�letlen�l okozand� k�r vagy elsikaszt�s szinte az orsz�gos p�nzt�r �ltal potoltatandn�k.

Lehet�leg legr�videbb id� alat betses v�lasz�t kik�rv�n, tellyes tisztelettel magamat, de f�k�p az �gyet aj�nlv�n vagyok Pesten 1848ik �vi Oktober 2dik napj�n al�zatos szolg�ja St�hly” [6]

St�hly �s a kar k�z�tt kor�bban m�r t�rt�nt egyeztet�s a k�rd�sben, mert Balassa m�g aznap v�laszolt a felh�v�sra, miszerint a sz�ks�ges helyis�gek m�r be is vannak rendezve �s az egyetem k�sz a sebes�ltek fogad�s�ra. Okt�ber 24-�n sz�letett rendelkez�s a t�bori orvosok �s seb�szek r�sz�re ind�tand� r�vid tanfolyamokr�l. [7] Ugyanilyen tanfolyamokat kellett szervezni a t�bori kov�csok sz�m�ra is. A polg�ri �s katonai k�rh�zi k�r�pol�k r�sz�re a pesti orvoskar seb�szet tan�ra, Eckstein Ferenc ind�tott tanfolyamokat a pesti Szvetenay utcai k�rh�zban. A hader� gyors n�veked�s�vel azonban sem a k�pz�s, sem a toborz�s nem volt k�pes l�p�st tartani. Az orsz�gban am�gy is nagy hi�ny volt k�pzett orvosokb�l. Ez�rt St�hly javaslat�ra novembert�l a horv�t hadifoglyok k�z�l is alkalmaztak orvosokat. Ezt a sz�ks�gmegold�st k�s�bb megsz�ntett�k. Balassa azonnal hozz�fogott a szervez�shez, amihez a seb�szeti �s a szem�szeti klinik�k �gyait vett�k ig�nybe. A dokumentumok szerint t�bb ilyen r�vid tanfolyam is lezajlott Pest felad�s�ig. Sz�sz K�roly, a VKM �llamtitk�ra okt�ber 19-�n �gy �rt Balass�nak:

„Azon �rtekez�sek folyt�ban, miket a f. �. nov. 1vel megkezdend� t�bori seb�szi r�vid tanfolyamra n�zve �nnel tartottam, tud�s�tom, mik�p ezen tanfolyam eg�sz kezel�s�t �nnek tehets�gire �s hazafis�g�ra b�zom.

�n el�tt nyitva az �t a haz�nak k�l�n�s szolg�latot tenni.

A t�bori kov�csok, �s hadi szolg�latra k�sz�l�k sz�m�ra elrendelt tanfolyam el�sz�r f. �. oct�ber 21ki d�lel�tt 10 �r�ra az orsz�gh�zhoz megh�va vannak, k�lcs�n�s �rtekez�sre a meg�llap�tand�k meg�llap�t�sa, �s a kihirdetend�k kihirdet�se v�gett.

�n is sz�vesen lesz l�tva.” [8]

St�hly november 26-�n lev�lben k�rte Balass�t�l a nyilv�n m�r k�vetkez� tanfolyam indul�s�nak id�pontj�t, hogy azt miel�bb k�z�lhesse az ezredek �s z�szl�aljak parancsnokaival. A lev�len megtal�lhat� Balassa hangyabet�kkel, ceruz�val �rt v�lasztervezete, amiben december 4-�t jel�lte meg a tanfolyam megind�t�s�ra. [9] Maga a tanfolyam csak 1849. janu�r 1-j�ig m�k�d�tt, mivel a honv�dsereg ki�r�tette a v�rost, a korm�ny pedig Debrecenbe menek�lt az el�nyomul� Windisch-Gr�tz el�l. Balassa a tan�rok t�bbs�g�vel egy�tt tov�bbra is Pesten maradt �s ell�tta szolg�lat�t az egyetemen. Ekkor m�g taktikai okokb�l nem volt megtorl�s. V�g�l Buda, illetve Pest visszafoglal�sa ut�n j�niusban �jraind�totta a tanfolyamot, ahol seg�dj�vel, Markusovszky Lajossal v�gezt�k az oktat�st. A beteg �s id�s St�hly sem k�vette a korm�nyt nem v�llalva a t�li utaz�s viszontags�gait. A szabads�gharc tov�bbi foly�s�ban azonban � m�r nem vehetett r�szt, 1849. �prilis 28-�n Pesten �rte a hal�l.

Az �llatgy�gy�szati tanfolyamot Zlam�l Vilmos, az �llatorvostan tan�ra szervezte �s vezette. Az eredetileg morva sz�rmaz�s� Zlam�l hallgat�ib�l nemzet�rsz�zadot alak�tott. A k�s�bbiek folyam�n azt�n komoly neh�zs�gekbe �tk�z�tt, mikor tan�tv�nyait igyekezett volna visszakapni a tansz�k �jraind�t�s�hoz, ami ugyancsak els�rend� katonai �rdek lett volna. 1849. j�nius v�g�n lev�lben fordult Horv�th Mih�ly vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszterhez:

„Miut�n a vall�s- �s k�zoktat�s�gyi minister rendelet�b�l f. �v j�nius 1-j�t�l a pesti egyetemi �llatgy�gyint�zetben t�bori gy�gykov�csokat k�pz� tanfolyam kezdetett meg, melly az �llatgy�gyint�zet �szves tan�t�i szem�lyzet�t annyira ig�nybe veszi, hogy tellyes lehetetlen k�teless�ge elmulaszt�sa n�lk�l m�g a nemzet�rs�gi szolg�latokat is telljes�teni, az�rt k�rem Minister Urat, m�lt�ztass�k az �llatgy�gyint�zet �szves szem�lyzet�t a nemzet�rs�gi szolg�latt�l felmenteni.

K�r�sem telljes�t�s�t ann�l is ink�bb rem�nylem, miut�n az int�zet szem�lyzete a nemzet�rs�gi szolg�lattal az el�bbi Ministerium �ltal fel volt mentve.” [10]

A szabads�gharc melletti ki�ll�s��rt Zlam�lt a megtorl�s idej�n kis h�j�n kiv�gezt�k. Csak b�tor �s befoly�sos feles�g�nek k�sz�nhette, hogy elker�lte a k�telet, �ll�s�t azonban elvesztette. Balass�t is b�rt�nbe vetett�k, igaz csak h�rom h�napra. Ugyanott tartott�k fogva, ahol Batthy�nyt, �gy amikor az sebet ejtett a nyak�n, hogy elker�lje az akaszt�sos kiv�gz�st, az �rs�g a fogoly seb�sztan�rt�l k�rt seg�ts�get. A seb ell�t�sa ut�n � igazolta, hogy az akaszt�s nem hajhat� v�gre az el�t�lten. Kiv�teles szaktud�s�t azonban nem sok�ig n�lk�l�zhett�k, �gy szabadul�sa ut�n egy id�vel tansz�k�t is visszakapta. A megtorl�s sz�mos m�s tan�rt, vagy k�s�bbi tan�rt, illetve hallgat�t el�rt. �gy Markusovszky Lajost, akit az �csi csata ut�n rendeltek a sebes�lt G�rgey mell�, �s aki eg�szen klagenfurti sz�m�zet�s�ig elk�s�rte a fiatal t�bornokot. Markusovszky elvesztette egyetemi �ll�s�t �s m�g a kiegyez�s ut�n sem engedt�k katedr�ra �llni. A j�val k�s�bb, 1880-ban seb�szprofesszorr� kinevezett Lumniczer S�ndort besorozt�k a cs�sz�ri hadseregbe. � 1848-t�l oktat�k�nt vett r�szt a honv�dorvosi tanfolyamok lebonyol�t�s�ban, majd csatlakozott a honv�dsereghez �s hamarosan G�rgey t�rzsorvosa lett. Buda visszav�tel�t�l a Honv�delmi Miniszt�rium 8. oszt�ly�nak vezet�je, a honv�dorvosi kar f�n�ke lett. Kor�nyi Frigyes (1866-t�l a belgy�gy�szat egyetemi tan�ra) m�g hallgat�k�nt vett r�szt a szabads�gharcban, kezdetben a szabolcsi �nk�ntes z�szl�aljban, de mindv�gig orvosi beoszt�sokban.

E n�h�ny n�v felvillant�sa csak illusztr�ci� annak �rz�keltet�s�re, hogy a pesti egyetemi orvoskar milyen szerepet j�tszott nemzeti t�rt�nelm�nk e sz�p fejezet�ben.

Dr. Moln�r L�szl� lev�lt�rvezet�

L�bjegyzetek

[1] K�zli dr. Honti J�zsef Pet�fi az orvosegyetemen c. cikk�ben. Semmelweis Egyetem, 2005. m�rc. 11. p. 4.   [vissza]

[2] A kar 1850-ig voltak�ppen kett�s igazgat�s alatt �llt. A t�nyleges vezet�s a korm�nyzat �ltal kinevezett kari igazgat� kez�ben volt, mellette �llt a kar �ltal v�lasztott d�k�n. Ez ut�bbi gyakran az �n. k�ls� orvosi karb�l kiker�lt szem�ly volt. K�ls� orvosi karnak nevezt�k a karon nem oktat�, praktiz�l� orvosok test�let�t, amely komoly befoly�ssal b�rt a kar �gyeire. A hallgat�k nyilv�ntart�s�t is k�t p�ld�nyban vezett�k p�rhuzamosan, egyet a d�k�n, egyet az igazgat� haszn�lt.   [vissza]

[3] SE Lt. 1/b Az Orvostudom�nyi Kar D�k�ni Hivatal�nak iratai 1. doboz. A Helytart�tan�cs levele St�hly Ign�c orvoskari igazgat�hoz 1848. III. 18.   [vissza]

[4] Uo. A helytart�tan�cs St�hly Ign�c orvoskari igazgat�hoz 1848. III. 28.   [vissza]

[5] Uo. Gy�gyszer�szek petitioja, 1848. V. 8.   [vissza]

[6] Uo. St�hly Ign�c, a honv�dorvosi kar f�n�ke Balassa J�nos orvoskari igazgat�hoz. Pest. 1848. X. 2.   [vissza]

[7] Gy�ry Tibor: Az Orvostudom�nyi Kar t�rt�nete 1770-1935. Bp. 1936. p. 490.   [vissza]

[8] Szent Istv�n Egyetem �llatorvostudom�nyi Lev�lt�ra, Sz�sz K�roly VKM �llamtitk�r levele Balassa J�nos Orvoskari igazgat�hoz. Pest, 1848. X. 19. K�zli Sz�gi L�szl�: Dokumentumok a magyar �llatorvosi oktat�s t�rt�nt�hez II. 1817-1849. Bp. 1990. p. 194.   [vissza]

[9] SE Lt. 1/b Az Orvostudom�nyi Kar D�k�ni Hivatal�nak iratai 1. doboz. St�hly Ign�c, a honv�dorvosi kar f�n�ke Balassa J�nos orvoskari igazgat�hoz. Pest. 1848. XI. 26.   [vissza]

[10] Szent Istv�n Egyetem �llatorvostudom�nyi Lev�lt�ra, Zlam�l Vilmos levele Horv�th Mih�ly vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszterhez. Pest, 1849. VI. 20. K�zli Sz�gi L�szl�: i.m. p. 201.   [vissza]