Szathm�ri Mikl�s

Amikor h�rom �vvel ezel�tt egyetem�nk �tvette az akkori HIETE-t�l az orvostov�bbk�pz�s megszervez�s�t, alaposan megv�ltozott az addig megszokott gyakorlat. Az eltelt id�szak tapasztalatair�l a Tov�bbk�pz�si K�zpont szakmai gr�mium�nak eln�k�t, dr. Szathm�ri Mikl�s egyetemi docenst k�rdezt�k.

– Az orvostov�bbk�pz�sben 2000-ben kezd�d�tt az els� olyan �t�ves peri�dus, amikor a szakorvosoknak m�r pontgy�jt�ssel kellett igazolniuk szakmai ismereteik meg�j�t�s�t – magyar�zza dr. Szathm�ri Mikl�s. – A k�pz�si id�szak 2005 m�rciusi lez�rul�sakor az egyetemen tov�bbk�pz�sre regisztr�lt k�r�lbel�l 15 ezer orvosnak csup�n mintegy 5%-a nem gy�jt�tte �ssze az el��rt 250 pontot, t�bbs�g�k hamar p�tolta azt, egy-k�tsz�zukn�l kellett csak id�legesen felf�ggeszteni a szakk�pes�t�s�k �n�ll� gyakorl�s�nak jog�t. S hozz�vet�legesen k�tezren menet k�zben l�ptek be a rendszerbe, mivel 2000 ut�n v�geztek tanulm�nyaikkal, ez�rt nekik �rtelemszer�en k�s�bb kell teljes�teni�k a tov�bbk�pz�si felt�teleket. Nagyj�b�l �gy jellemezhet� teh�t az eml�tett els� �t �v. Ezt k�vet�en, 2005 nyar�n vettem �t a Kari Tan�cs megb�z�s alapj�n a szakmai teend�k ell�t�s�t, s a legt�bb tov�bbk�pz�sre k�telezett koll�ga sz�m�ra akkort�l, az 52/2003. (VIII.22.) rendeletm�dos�t�s alapvet�en megv�ltoztatta a tov�bbk�pz�s strukt�r�j�t is.

Rangsorolt rendben

– �sszefoglaln� a 2005 m�sodik f�l�v�t�l �rv�nyes �j elj�r�s l�nyeg�t?

– A rendelet specifik�lta a szakir�nyt, a tov�bbk�pz� aktivit�sokat rangsorolta oly m�don, hogy els�dlegesen el��rta – az adott szakm�nak megfelel� ismereteket �sszegz� �s a szakk�pes�t�s gyakorl�s�hoz elengedhetetlen – k�telez� szinten tart� tanfolyam �t�venk�nti elv�gz�s�t. Ennek tematik�j�t az �rintett szakmai koll�giumok hat�rozz�k meg, �s bizonyos id�k�z�nk�nt – a tudom�ny f� „csap�sir�nyainak” megfelel�en – meg�j�tj�k. A k�pz�sen val� r�szv�tel�rt j�r� 25 pont a sikeres vizsg�val megdupl�z�dik. A k�vetkez� kateg�ria a k�telez�en v�laszthat� tanfolyamok csoportja, ezek l�togat�s�b�l 25 pont �sszegy�jt�se sz�ks�ges az 5 �ves tov�bbk�pz�si peri�dus alatt. A tov�bbi 75 ponthoz pedig szabadon v�laszthat� kurzusokkal, egy�ni, illetve munkahelyi tov�bbk�pz�ssel, tudom�nyos rendezv�nyekre j�r�ssal lehet hozz�jutni. �gy j�n ki az �sszesen 150 elm�leti pont. A fennmarad� 100 gyakorlati pont (�vente 20) pedig a munkav�gz�ssel teljes�tend�. Ha ebb�l csak hatvan (3 �v igazolt munkaviszony) gy�lik �ssze – ennyi legal�bb sz�ks�ges –, akkor logikusan nem 150, hanem 190 elm�leti pontot kell szerezni.

– Elfogadj�k, ha valaki nem a szok�sos munkarendben, hanem p�ld�ul csak h�tv�geken vagy k�thetente dolgozik?

– Mindenf�le tart�s munkaviszonyt, folyamatos munkav�gz�st elfogadunk. Nem c�lunk a koll�g�k �let�nek megnehez�t�se.

– A k�lf�ldi munkaviszonyt is elismerik?

– Amennyiben a munk�ltat� igazolja, igen. S mivel a CME (Continuing Medical Education) a vil�gon minden�tt k�telez�en m�k�dik, �gy a k�lf�ld�n elv�gzett tov�bbk�pz�seket is elismerj�k. De nem automatikusan vessz�k �t az ott adott pontsz�mokat, mert orsz�gonk�nt elt�r� a pontoz�s rendszere, �s meg kell n�zni az elv�gzett tanfolyam tematik�j�t is.

– Ezzel foglalkozik �n.

– �gy van, megpr�b�lom a k�lf�ldi �s a hazai pontsz�mokat valamik�ppen egym�ssal megfeleltetni. Egy dolgot azonban nem ker�lhet meg a k�lf�ld�n dolgoz� orvos, azt, hogy a k�telez� szinten tart� tanfolyamot itthon kell elv�geznie. Hiszen tudval�v�, hogy a betegell�t�sban vannak orsz�gspecifit�sok, hazai saj�toss�gok, s noha az alapelvek nemzetk�ziek, a gyakorlati megval�sul�s m�g k�t azonos szakter�let� klinika k�z�tt is k�l�nb�zhet. �ppen ez�rt ragaszkodunk a szakismeretek magyarorsz�gi felfriss�t�s�hez.

K�lts�gek h�ttere

– Ennek viszont �ra van�

– Tavaly janu�rt�l a szakt�rca megsz�ntette a tov�bbk�pz�s anyagi t�mogat�s�t. Nem v�rhat� el az egyetemt�l, hogy ezut�n ingyenesen l�ssa el ezt a munk�t, hiszen nem csak a saj�t dolgoz�i j�rnak az eml�tett tanfolyamra, �s nincsenek erre anyagi eszk�zei sem. M�sr�szt tudom�sul kell venni, hogy a tov�bbk�pz�snek k�lts�gei vannak.

– Mennyibe ker�l, az itt a k�rd�s.

– Annyiba, amennyibe val�j�ban az egyetemnek ker�l, egy fill�rrel sem t�bbe. Nek�nk jelent�s informatikai k�lts�geink vannak a tanfolyamok fogad�s�val, valamint a tov�bbk�pz�sre k�telezettek nyilv�ntart�s�val kapcsolatban, valamint szervez�si k�telezetts�g�nk a k�telez� szinten tart� tanfolyammal kapcsolatban. Gondoskodnunk kell arr�l, hogy a n�lunk tov�bbk�pz�sre regisztr�lt, jelenleg t�bb mint 18�000 orvos – ez az orsz�gban nyilv�ntartottaknak t�bb mint a fele – hozz�juthasson ehhez a t�pus� k�pz�shez. Ennek megold�s�hoz annak idej�n 5 �ves �temez�si terv �ssze�ll�t�s�t k�rt�k a klinik�k igazgat�it�l. Elk�sz�tett�k a beoszt�st, �s azt publik�ltuk az Orvostov�bbk�pz� Szeml�ben, �gy el�re lehetett tudni: melyik f�l�vben milyen szakm�kb�l van �ppen k�pz�s. Most, 2008 els� f�l�v�ig kb. 85%-ban tartjuk magunkat ehhez az �temez�shez. F�l�vente 10-14 k�telez� tanfolyam zajlik, napi 8 �r�ban, 3-4 napban. A szervez� mindig az adott szakma k�pvisel�je az egyetemen a b�rgy�gy�szatnak p�ld�ul K�rp�ti Sarolta, a seb�szetnek Ondrejka P�l, a belgy�gy�szatnak pedig Tulassay Zsolt �s j�magam.

– Mi t�rt�nik azon szakm�kn�l, melyek nincsenek az egyetemen?

– Orsz�gos int�zeteket k�r�nk fel, hogy szervezz�k meg az �rintett egyetemi klinik�val k�z�sen a kurzust.

– Hogyan oldott�k meg a tanfolyamok lebonyol�t�s�t?

– A gondot a nagyszakm�k jelentik, mert 6-700 r�sztvev� van egy-egy tanfolyamon. Ekkora l�tsz�m a t�bbi egyetemeken ismeretetlen. A NET-ben elf�rnek t�bben is, ha �ppen van szabad terem, csakhogy a tov�bbk�pz�ssel egy id�ben zajlik a gradu�lis k�pz�s, �s h�t, k�zt�nk sz�lva, el�g dr�ga a teremb�rl�s. Minden k�vet megmozgattunk, hogy tal�ljunk megfelel� befogad� helyet. A belgy�gy�szatot p�ld�ul az Eur�pai Kongresszusi K�zpontban tartjuk a Budakeszi �ton. A k�rnyezet sz�p – van k�t nagy el�ad�terem p�rhuzamos vet�t�si lehet�s�ggel –, azonban nehezen megk�zel�thet�. Most �rt�nk el az el�bb felvetett anyagiakhoz. Termet kell b�relni, ami egyetlen alkalomra is milli�s nagys�grend�, �s az el�ad�kat fizetni. 2005-ben azt az elvet �ll�tottuk f�l, hogy a k�telez� szinten tart� tanfolyam az orvosok �let�ben egy meghat�roz� esem�ny, teh�t a tud�sunkhoz m�rt legjobbat kell ny�jtanunk nekik. Ezt �gy kaphatj�k meg, ha a legjobb el�ad�k tartj�k az el�ad�sokat, viszont nem v�rhatjuk el t�l�k, hogy ezt ingyen, vagy n�h�ny ezer forint�rt v�gezz�k, mint kor�bban. Azt mondtuk: nek�nk olyan el�ad�i d�jakat kell fizetn�nk, mint amennyit p�ld�ul a gy�gyszerc�gek adnak a k�sz�tm�nyeik ismertet�inek. Meg is tett�k.

– �s meg is lett az eredm�nye. Sz�nvonalasak az el�ad�sok.

– Igen. Folytatva a gondolatmenetet, nem toler�lhat�, hogy egy ilyen esem�nyen ne vegyenek r�szt az orvosok. Hogy csak a kezd�skor regisztr�ltass�k magukat, azt�n sz�n�ket se l�ssuk napokig, mint azt kor�bban nem ritk�n tapasztalhattuk mindannyian. Ez�rt azt�n bevezett�k a reggeli �s d�lut�ni elektronikus regisztr�ci�t, mely r�gz�ti az �rkez�s �s a t�voz�s id�pontj�t. Az els� ilyen m�don szervezett belgy�gy�sz tanfolyam negyedik napj�nak v�g�n az utols� el�ad� – ki az eddig megszokottak alapj�n legfeljebb csak n�h�ny t�z r�sztvev�re sz�m�tott – elh�lve l�tta, hogy t�mve van a terem.

Vizsga elektronikusan

- Akkor ez fordul�pont volt a tov�bbk�pz�sek t�rt�net�ben.

- Val�ban, bev�lt az elk�pz�s, de n�mi bel�t�s indokolt esetben term�szetesen van. Ha a betegell�t�s a szabads�gok peri�dus�ban sem �ll meg, akkor a koll�g�k egym�s k�z�tt be tudj�k osztani a munk�t, az �gyeletet a tov�bbk�pz�s id�szak�ban is. A vizsg�t pedig ak�r otthon lebonyol�thatj�k, mert elektronikus form�ban t�rt�nik, ezt szint�n megoldottuk. A 25 el�ad�s mindegyik�b�l minimum 5, �sszesen 125-150 k�rd�s van, melyb�l sz�m�t�g�pes programmal v�letlenszer�en ker�l kiv�laszt�sra a megv�laszoland� 60-80 k�rd�s.

– Nem tartanak att�l, hogy a vizsg�z� koll�g�ival k�z�sen oldja meg a feladatokat?

– Engem nem zavar, ha egym�st�l k�rdez�sk�dnek. Az a fontos, hogy amikor az el�ad�sokon �lnek, illetve a vizsgaperi�dus alatt csak a szakmai ismeretekre koncentr�ljanak. Nem tudom ellen�rizni, hogy honnan van a j� v�lasz, nem is c�lom. �s h�t a gy�gy�t� munka is �gy folyik, hogy a koll�g�k egym�s k�z�tt megbesz�lik az esetet, k�z�sen keresik r� a ter�pi�s megold�st. �vekig hagyom�nyos tesztlapos form�ban folyt a vizsg�ztat�s. Nem akarom r�szletezni, de mindenki tudja, hogy milyen egyszer�en hozz� lehetett jutni a helyes v�laszokhoz. Most viszont foglalkozni kell az anyaggal, �s gondolkozni rajta. V�gigolvasni a tanfolyam v�g�n kapott ismeret-�sszefoglal� kiadv�nyt (mellesleg ez sem ingyen k�sz�l).

– Hozott-e v�ltoz�st ez az �j vizsgarendszer?

– Hozott, a r�sztvev�k 1-2%-a megbukik a vizsg�n, ez ismeretlen volt kor�bban. P�tvizsga nincs, az �rintettnek �jra el kell v�geznie a tanfolyamot.

– Nem okozhatta a rossz eredm�nyt a technikai lebonyol�t�sban val� j�ratlans�g?

– F�lk�sz�lt�nk erre a lehet�s�gre. Megt�rt�nhet, hogy �ppen a vizsga ideje alatt zavar t�mad az internetes szolg�ltat�sban vagy valaki csup�n rossz gombot nyom meg. �ppen ez�rt egyszer m�dot adunk a jav�t�sra, persze akkor m�r v�ltoztatjuk a k�rd�seket. Ezen k�v�l minden k�telez� tanfolyamn�l meghirdet�nk k�t assziszt�lt g�pi vizsg�ztat�si lehet�s�get a NET egyik gyakorl� term�ben, ahol sz�m�t�g�pes szakember seg�ts�g�vel prezent�ljuk a vizsgak�rd�seket. El�fordult, hogy egy 700 r�sztvev�s gyermekgy�gy�sz tanfolyamb�l 80-an reklam�lt�k a vizsgarendet, azt�n legfeljebb csak a negyede vette ig�nybe az eml�tett seg�ts�get, a t�bbi gond n�lk�l levizsg�zott.

– Az elektronikus rendszer b�rja a megterhel�st? Nagy kapacit�s kell egy ilyen hatalmas l�tsz�m� vizsga lebonyol�t�s�hoz.

– K�zbeszerz�si elj�r�s keret�ben szerz�dt�nk egy erre specializ�lt sz�m�t�g�pes c�ggel, �k biztos�tj�k az informatikai h�tteret.

– Ezt a tanfolyami d�jakb�l finansz�rozz�k.

– Pontosan. Most m�r l�that�, mi�rt ker�l p�nzbe az orvosoknak ez a tanfolyam. Teremb�rl�s, el�ad�i d�jak, az �rintett tansz�kek szervez�si k�lts�gei, vizsg�k lebonyol�t�sa, �rt�kel�se, elektronikai h�tt�r – ezek k�lts�gek. Megsz�nt a t�mogat�s, valamit csin�lni kellett. Kisz�moltuk, mennyib�l hozhat� ki a tanfolyam �tlagosan, nullszald�val. �gy j�n ki a 42 ezer forintos r�szv�teli d�j. Az 50 szakma tanfolyamaib�l van 6-8 nagy l�tsz�m�, ezek nyeres�g�b�l tudjuk finansz�rozni a kisebb, �100–150-n�l kevesebb r�sztvev�vel zajl� kurzusokat.

– Akadnak m�gis, aki s�relmezik: mi�rt kell fizetni�k olyan tanfolyam�rt, amelyik k�telez�?

– Jelenleg a r�szvev�k mintegy 60-70%-�nak d�j�t gy�gyszerc�gek finansz�rozz�k, a marad�k 30%-nak kell csak saj�t zsebb�l kifizetnie azt. Tavaly �prilisban felaj�nlottam az �ltalam ir�ny�tott I. sz. Belgy�gy�szati Klinika 32 orvos�nak, hogy mindenki sz�m�ra egy k�telez� szinten tart� tanfolyam r�szv�teli d�j�t a klinika k�lts�gvet�s�b�l kifizetj�k. Ez �t �v alatt �sszesen kb. 1,3 milli�s k�lts�get jelenthet a klinika sz�m�ra. Eddig egy koll�ga jelentkezett, a t�bbi mind hozta a szponzort. Mindezek mellett nem k�tlem, hogy egyszerre befizetni ekkora �sszeget egyeseknek megterhel� lehet. A t�bbi elm�leti pontsz�m megszerz�sekor viszont m�r takar�koskodhat, hiszen b�ven tal�lni olcs�bb vagy t�r�t�smentes tanfolyamokat, lehet internetes kurzust is v�lasztani vagy bizonyos lapok kv�z k�rd�seire v�laszolni. �gy m�r nem olyan dr�ga a tov�bbk�pz�s.

Megreform�lt vizsga

– Az eml�tett csek�lyebb d�j�, illetve ingyenes tanfolyamok m�g�tt �ltal�ban gy�gyszerc�gek �llnak, melyek term�szetesen a saj�t k�sz�tm�nyeiket helyezik a ter�pi�s palett�n el�t�rbe. Elfogadhat� ez szakmailag?

– A Tov�bbk�pz�si K�zpont feladata, hogy a tanfolyamok befogad�sakor meg�t�lje azok szakmai �rt�k�t, �s ha kev�s a szakmai tartalom, akkor elutas�tsa a tanfolyam regisztr�ci�j�t. Nyilv�nval�, hogy a szponzorok saj�t �rdekeiket is figyelembe veszik kurzusaik szervez�sekor – ez a vil�gon mindenhol �gy van –, ugyanakkor fontos feladatuk a gy�gyszereik jellemz�inek, mell�khat�sainak ismertet�se, a korszer� diagnosztikus �s ter�pi�s eszk�z�k bemutat�sa is. Ebben nincs semmi kivetnival�.

– Abban az esetben tal�n nincs, ha minden gy�gyszer- vagy gy�gy�szati eszk�z�ket gy�rt�, forgalmaz� c�g lehet�s�get kap tanfolyamok tart�s�ra. Van ennek elvi akad�lya, vagy egyeseket a k�zpont esetleg jobban prefer�l?

– B�rki beny�jthat tanfolyami k�relmet akkredit�l�sra. Mi a tematika �s az el�ad�k alapj�n d�nt�nk a befogad�sr�l, javasolunk r� pontsz�mot, amit a szakmai koll�giumok v�lem�nyeznek. Ut�na a miniszt�rium illet�kes bizotts�ga (Eg�szs�g�gyi Fels�fok� Szakk�pz�si �s Szakir�ny� Tov�bbk�pz�si Tudom�nyos Bizotts�g, EFSZSZTB) akkredit�lja a programot. 2005-ig mindenre r�b�lintottunk, komoly kritik�t is kaptunk ez�rt, akkor a Kari Tan�ccsal egyet�rt�sben meghat�roztunk egy szakmai m�rc�t. Ragaszkodunk az akad�miai orvosl�s t�teleihez, ennek alapj�n kigyoml�ltuk az ilyet�n megfogalmazott tov�bbk�pz�si kurrikulumba nem val� programokat. Nem �ll�tjuk, hogy ne legyenek p�ld�ul m�sf�le gy�gym�dokat ismertet� tanfolyamok, nincs is jogunk ezt megtiltani, csak ezekhez nem adja nev�t a Semmelweis Egyetem. Sok konfliktusunk volt ebb�l akkor, de ezek az�ta m�r lecsengtek.

– Van-e hiteles visszajelz�s�k arr�l, hogy milyen sz�nvonal�ak ezek a befogadott tanfolyamok?

– Csak az �ltalunk szervezett k�telez� tov�bbk�pz�sr�l, azt az els� perct�l az utols�ig ellen�rizz�k, �s v�gz�nk megel�gedetts�gi vizsg�latot is. �gyszint�n foglalkozunk a k�zpontba �rkez� esetleges �szrev�telekkel, reklam�ci�kkal is. A szakmai jelleg�ekkel �n, az anyagiakat �rint�kkel pedig Szombath Dezs�. Ha pedig a tov�bbk�pz�sre k�telezett koll�ga �gy �rzi, hogy az �gye m�gsem rendez�d�tt, akkor panasza a d�k�n �rhoz ker�l.

– El�g nagy ellen�ll�s fogadta annak idej�n a pontgy�jt�ses rendszert. Ez m�r megsz�nt?

– Ez m�r a m�lt�. Jogos ig�ny, hogy a tud�st sz�mon k�rhet� m�don kell friss�teni. Ez nem magyar tal�lm�ny, hanem uni�s k�vetelm�ny. F�l�sleges h�t ennek l�tjogosults�g�t vitatni.

Tolnai Kata – T�th Andrea