EZ AZ ÍRÁS CSAK WEBEN OLVASHATÓ!

Ha a hónap utolsó szerdája, akkor Baráti Kör klubest. Ha klubest, akkor érdekes előadás. Így volt ez év januárjában is.

Monos Emil professzor a kedves hangú megnyitó után bemutatta az első előadót, dr. Desits Imre házi gyermekorvost, aki rövid úti beszámolót tartott, „Ágyúk és rizsföldek” címmel. Negyedszerre járt (másfél-másfél hónapra) meghívott orvosként a Fülöp-szigeteken. Az általa vetített képeken több ezer szigetből álló érdekes világot láttunk, több ezer kilométerre tőlünk. Elbűvölően szép tájakat, érdekes embereket. Az ottani kórházak között – éppúgy, mint a társadalomban – igen nagyok a különbségek. Van olyan intézmény, amelyik bárhol Európában megállná a helyét, s van, amelyik kőkorszaki szintű. Érdekes volt, amit a nyelvi érintkezésről hallottunk. A filippínók között meglehetősen elterjedt az angol nyelv ismerete, de ők maguk számtalan nyelvjárást beszélnek. Így hát előfordult olyan eset is, hogy a beteg panaszát két ottani nyelvjárás tolmácsolása után angolul közölték az orvossal.

Több-biztosítós rendszer

A rendezvény nagyelőadója, dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szintén vetítéssel kísérte „Küzdelmünk az orvosi hivatásért” című előadását. „Hogyan (nem) gondolkodunk?” volt az első kérdéskör, mely az egészségügy alapelveivel, az abban kitűzött célok elérésével, illetve el nem érésével, a meglévő és a szükségesnek tartott struktúrával foglalkozott. Szóba került a népegészség-ügye, annak állami kezelése, no és természetesen az erre fordított/fordítandó pénz sorsa is.

A biztosítási rendszer átalakítása egyik központi témája volt az előadásnak. Ha figyelembe vesszük a körülötte folyó politikai csatározást, médiaháborút, nem meglepő a kialakult a rossz közhangulat. A MOK nem tartja szerencsésnek a több-biztosítós rendszer bevezetését, s mint hallottuk, a szomszédos Szlovákiában most vetették el ezt a megoldást, félve attól, hogy azok nem fognak korrektül foglalkozni a biztosítottakkal. Mi több, nem olyan régen még a Világbank is figyelmeztetett a több biztosítós megoldás veszélyeire.

A külföldi munkavállalásokkal kapcsolatban aggodalmának adott hangot Éger doktor, mert sok uniós országban csökken az orvosi pályára jelentkezők száma, tehát az ottani lakosság ellátása érdekében – nagyon előnyös feltételek mellett – külföldről hívnak be szakembereket. Nemcsak orvosokat, hanem középkádereket is. Az ottani egészségügyi szervek vállalják a náluk munkát vállalók lakáshoz juttatását, a nyelvtanulás ingyenességét és lehetőségét, s nem utolsósorban a fizetést, ami körülbelül a tízszerese a hazainak.

Szükséges érdekvédelem

A hazai viszonyokat jól ismeri a szakma, hisz naponta szembesül annak problémáival. Gondoljunk csak az ügyeleti pénzek körüli huzavonákra, a létszámhiányra, a munkaerő kérdésére (nem egy vidéki háziorvosi körzet 80 év körüli orvos felel az ellátásért), a rezidensképzés ellehetetlenítésére (havi 87 ezer forint javadalmazás mellett 80 ezer forintos képzési díj megfizetése), de szóba került az ellátás minősége, fenntarthatóságának és hozzáférhetőségének gondja is. Nem ismeretes, hogy több biztosító esetén mennyire lesz ellenőrzött a finanszírozás, milyen prioritások várhatók. Tudnivaló, nem lesz több pénz az egészségügyben, várható tehát a fennálló bérelmaradás, a területi egyenlőtlenség, a torz stratégia, aminek létét a mentésügy és a betegszállítás körül történtek is bizonyítják. Hálapénz? A hatalom érdekelt annak fenntartásában, mert így meg tudja osztani a hazai orvostársadalmat. Az említett problémák miatt – hangsúlyozta Éger doktor – megfelelő érdekvédelem szükséges.

Az előadást kérdések özöne követte. Érezni lehetett a levegőben, hogy a felvetett problémák húsba (és zsebbe) vágóak. Talán nem is volt még olyan Baráti köri előadás , mely után ennyi ideig tartott a hallgatóság reagálása.

Kondor Endre