Közismert, hogy neves személyiségek sokat segíthetnek az egészségfejlesztésben. Nem véletlen, hogy ismert színésznők arcával hirdették az emlőrák-szűrést népszerűsítő egészség-hidat. Több emberhez jut el, és hatásosabb így az üzenet. Ugyanez vonatkozik a dohányzást megelőző és a dohányzásról leszoktató programokra, ezért is fontos a Semmelweis Egyetem újság októberi (2007/10.) számának erről szóló írása.

Nem szabad ugyanakkor elfeledkeznünk azokról, akik fáradtságos munkával hosszú évek óta ugyanezért dolgoznak, csak éppen a reflektor fényén kívül. Az Országos Egészségfejlesztési Intézettel együttműködő „Dohányzás vagy Egészség” Alapítvány óvodai dohányzásmegelőző programja több mint 15 éve kezdődött, és körülbelül ezer (!) óvodába jutott el. Hatékonyságát bizonyítékokon alapuló vizsgálatok igazolták. A program népszerűsítésében és felmérésében a Semmelweis Egyetem népegészségtannal foglalkozó munkatársai is tevékeny szerepet vállaltak.

A „Hagyd abba és nyersz” elnevezésű WHO program Magyarországon a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének szervezésében zajlott éveken keresztül, és csak az anyagi források hiánya akadályozta meg folytatását. Az É.L.E.T. Alapítvány EU támogatással indította útjára a „Dohányfüstmentes Osztályok” programot 2006-ban, mely több mint 20 európai országban működik. Meg kell említenünk a Simon Tamás professzor nevével fémjelzett, több mint 15 éve kezdődött és jelenleg is folyó kortárs egészségnevelési projektet, melynek – az előzőekhez hasonlóan – a Közegészségtani Intézet biztosít hátteret.

A Semmelweis Egyetem hallgatóinak és közalkalmazottjainak lapja, mely minden egyetemi dolgozóhoz és hallgatóhoz eljut, sokat segíthet abban, hogy jobban megismerjük az egyetem munkatársait és világosan lássuk munkájukat. Ez a fény talán halványabb, mint a reflektorok fénye, de sok helyre bevilágít. Éljünk ezzel a lehetőséggel!

Dr. Antmann Katalin – dr. Csépe Péter
Semmelweis Egyetem
Közegészségtani Intézet

Örömmel vett híradás

Kedves Katalin és Péter!

Köszönöm reflexiójukat, és azt is, hogy írtak az intézetükben folyó valóban sikeres egészségnevelési munkáról. Az ország egyik legnagyobb egészségügyi és tudományos intézményének lapjaként, kötelességünk is megjelenést biztosítani a dohányzás visszaszorítását célzó minden felhívásnak, kampánynak.

Ugyanakkor kissé meglepetten tapasztalom, hogy nem saját kezdeményezésükként, hanem egy másik eseményre reflektálva írták le mindazt az aktivitást, amit évek óta kiválóan végeznek. Megragadom ezt az alkalmat, és kérem olvasóinakat, ne hezitáljanak röviden leírni lapunknak azokat a tevékenységeiket, amikkel hozzájárulnak ahhoz, hogy mind az ország, mind pedig Európa egyik jelentős szellemi központjaként, kiváló képzést nyújtó tudományegyetem vagyunk.

Tolnai Kata