EZ AZ ÍRÁS CSAK WEBEN OLVASHATÓ!

A képen a labor munkatársai: Cselenyák Attila, Weszl Miklós, Csordás Attila, Orosz Gábor, Lacza Zsombor, ülnek: Vácz Gabriella, Kugler Eszter

A Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézetben idén január 18-án hivatalosan is megkezdte működését a „Fluoreszcens Technikák Közös Használatú Laboratórium”. Az új „core facilty” mind az egyetemi munkacsoportok, mind a külső felhasználók számára lehetővé teszi a nagy értékű, modern műszerek használatát.

A „core facility” szó szerinti fordításban belső lehetőséget jelent, de magyarul a „közös használatú labor” elnevezést terjedt el. Szerte a világon olyan csúcstechnológiai eszközök együttes működtetését értik alatta, melynek segítségével a tudományban dolgozó különböző munkacsoportok egyszerre használhatják munkájukhoz a legmodernebb technikai eszközöket.

A modern eszközökkel felszerelt laboratórium elődje, a „Fluoreszcens Sejtanalitikai Közös Használatú Laboratórium” az egyetem keretében elsőként, már 2005 óta működik. Az újonnan átadott, kibővített „core facility” olyan – folyamatos sejtélettani vizsgálatokra is alkalmas – csúcsminőségű berendezések használatára ad lehetőséget, melyeket korábban nem vagy csak nagyon nehezen tudtak igénybe venni a kutatók, orvosok.

Az új labor megnyitása a nemzeti színű szalag átvágásával kezdődött, ami után a műszer együttesnek helyet adó Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet igazgatója, dr. Kollai Márk mondott méltató szavakat. A bemutatóval egybekötött ünnepélyes megnyitó fővédnöke dr. Ádám Veronika egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes volt.

Gyarapodó előnyök

A megnyitó után dr. Lacza Zsombor laborvezető ismertetőjében elmondta: az új labor létrehozásának egyik fő szempontja a gazdaságosság volt. Az egyetem belső felméréséből (2005) ugyanis kiderült, hogy az intézetek saját kutatóműszereiket pusztán az idő 5-10%-ában használják, miközben a kutatócsoportok jelentős része kizárólag a saját laborműszereihez fér hozzá. Hozzátette: ezzel szemben a gazdasági racionalitás azt mutatja, hogy egy drága műszer akkor éri meg, ha folyamatosan használják, gyakran tökéletesítik és ha idejétmúlttá válik, lecserélik. Korábban azon kutatók, akiknek nem voltak saját intézetükben a megfelelő, magas szintű műszereik, társszerzőségért cserébe juthattak ezekhez díjmentesen. Igaz ugyan, hogy ingyen használhatták, azonban nem mindig tudták időben igénybe venni, mivel máshol nem értek rá, vagy egyszerűen nem volt megfelelő a technikai felállás és ezért sokat kellett egyeztetni.

A műszerek beszerzésénél fontos szempont volt, hogy a kutatócsoportok várható igényeit minél szélesebb körben lehessen kielégíteni. A laborban konfokális fluoreszcens lézer szkenning mikroszkóp, áramlási citométer, vizimmerziós fluoreszcens mikroszkóp, metszetdigitalizáló fénymikroszkóp vehető igénybe és beállítás alatt van egy hat csatornás szcintillációs számláló. A laborvezető szerint a közös használatú labor előnye a gyors, hatékony, magas technikai színvonalú kiszolgálás mellett az alacsony ár is: egyetemi csoportoknak a külföldi példák alapján számított önköltségi árak ötöde. Külső felhasználók esetén a költségek ugyan magasabbak, de még így is jobban megéri, mintha egyetemi külső kutatói szerződésben dolgoznának, hiszen a gyors, egyszerű ügyintézés és problémamentes iparjogvédelmi helyzet csak „core facility” rendszerben valósul meg. A számlázással kapcsolatos ügyintézés eleinte lassú volt, de mostanra ez is megoldódni látszik. Az utóbbi évek tapasztalatai is azt mutatják, az egyetem kutatói és mások is egyre inkább az új közös használatú labort választották. Továbbá a Zeiss cég referencialabornak használja a műszeregyüttest.

A műszereket csak regisztrált, az adott műszer használatában jártas kutató használhatja, de a kísérleti felállások beállítása és a betanítás ingyenes A műszerek kitűnően működnek, az esetleges meghibásodásokat gyorsan kijavították a szakemberek, ezért fennakadás nem volt. A műszerek összeállításánál célul tűzték ki, hogy legalább egy területen a lehető legmodernebb, legteljesebb specifikációt állítsák össze, ezzel nemzetközi szinten is versenyelőnyt biztosítva a felhasználóknak. A Zeiss szakembereivel való szoros együttműködés révén mind optikai, mind élettani szempontból a legjobb műszert állították össze.

Élvonalbeli berendezések

Az inverz konfokális lézer szkenning mikroszkóp (ZeissLSM510 META) segítségével a fluoreszcens mikroszkópia teljes arzenálja elérhető, négy lézerrel 405 és 633 nm (nanométer) között több gerjesztés is beállítható, s a META detektorral lehetőség van gyakorlatilag bármilyen emisszió értékelésére, illetve hasonló színű fluoreszcens jelek megkülönböztetésére. Egy több alegységből álló inkubátor rendszer segítségével a mikroszkóp tárgyasztalán, folyamatos obszerváció mellett akár napokig is lehet tenyészteni a sejteket és eközben a széndioxid, oxigén, hőmérséklet viszonyokat stabilan tudják tartani, vagy akár oldatot is cserélhetnek. Ez lehetővé teszi például az in vitro iszkémia, azaz az oxigén-glükóz depriváció kivitelezését folyamatos megfigyelés mellett. A műszerek használatára online módon, az alábbi honlapon található információk alapján lehet jelentkezni: http://web.mac.com/zlacza/iWeb/Core Facility/Core Facility.html. Még nem használható, de fejlesztés alatt áll a www.fluoreszcens.sote.hu internetes oldal is.

Tapasztalatok, tervek

Az egyetem első közös használatú laboratóriuma 2006 májusa és novembere között összesen 334 hasznos munkaórát üzemelt, melyből 274 ezer forint bevételt termelt, amit a fogyóanyagok és apróbb alkatrészek beszerzésére költöttek. A műszereket GVOP pályázattal szerezték be, a bevételeket a további fejlesztésekre és a karbantartásra fordítja a kutatócsoport. A műszerek közül a konfokális mikroszkóp a legjobban kihasznált, jó előre be kell jelentkezni, ezt legtöbbet két intézeti, egy egyetemen belüli és egy külső munkacsoport használja. A mikroszkópra szerelt inkubátor igen jó befektetésnek bizonyult, ennek segítségével két jelentős felismerés történt az őssejtek egymás közti kommunikációval, illetve az őssejtek terápiás hatásával kapcsolatban.

A további tervek közt szerepel, hogy minél több ilyen jellegű, működő laboratórium legyen az egyetemen. A műszerparkot szeretnék bővíteni, továbbfejleszteni, hamarosan egy spektrofotométerrel egészül ki a jelenlegi műszerezettség. Mint dr. Lacza Zsombor megjegyezte: a most átadott „fluoreszcens core facility” esetében közepesen bonyolult felhasználói ismereteket igénylő eszközökről van szó, de ugyanilyen elven egyszerű berendezéseket, például centrifugákat, víz- és jégcsináló gépeket is lehetne közös használatúvá tenni. A laborvezető hozzátette: más esetben hasznos lenne, ha komoly szaktudást igénylő méréseket, például tömegspektrometriát is lehetne „core facilityként” igénybe venni. Mindehhez a jelenlegi laboratórium létrehozása kapcsán megalkották a működési és adminisztratív kereteket. A működési tapasztalatok pedig igazolták, hogy a nyílt hozzáférés nemhogy nem von el máshonnan eszközöket, hanem épp ellenkezőleg, hozzáad a munkacsoporthoz tudást, tapasztalatot.

Csaba Tamás