Rudas Gábor

A Szentágothai János Tudásközpont MR Kutatóközpontjának egyéves fenállása alkalmából Nemzetközi Tudományos Ülést tartottak szeptember 24-én a Magyar Tudományos Akadémián.

Noha a központ már mintegy másfél éve szolgál a korszerű diagnosztikai eljárások és az ezzel kapcsolatos kutatások helyszínéül, az ülésre meghívott külföldi előadókkal csak ősz elejére sikerült időpontot egyeztetni. Dr. Tulassay Tivadar, a tudásközpont és dr. Rudas Gábor, a kutatóközpont irányítója kettős célt szolgált e szakmai találkozó megszervezésével. „Másfél év kevés idő a kutatás területén, tudományos aktivitásunknak köszönhetően mégis számos olyan eredménnyel büszkélkedhetünk, melyek nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak – mondta lapunknak Rudas igazgató, majd példaként két újonnan kidolgozott módszert részletezett.

Terápiás testhűtés

Másfél-két évre tekint vissza az oxigénhiányt szenvedett újszülöttek testének terápiaszerű hűtése. Magyarországon főleg az I. sz. Gyermekklinikán és a Veszprémi Kórház gyermek-intenzív osztályán alkalmazzák ezt az eljárást. Az élet első 72 órájában a károsodott gyermek hőközpontját morfin beadásával kikapcsolják, majd az újszülöttet 33-34 fokosra beállított inkubátorba fektetik. Az agy pontos hőmérsékletéről azonban a tudomány eddigi állása szerint nem volt pontos innformációnk. A kutatóközpont egy olyan módszert dolgozott ki, melynek segítségével megállapítható az agy hőmérséklete, mely – mint kiderült – minden esetben magasabb a test többi részének hőfokánál: egy normális, 36-37 fokos testhőmérséklettel rendelkező embernek hozzávetőleg 38,5 fok az agyhőmérséklete.

A szervezet hűtése matabóliás zavarral jár, mert az enzimek csak egy bizonyos hőfokon működnek optimálisan – ezért veszélyes állapot a láz, és ezért volna fontos ismerni az optimális hűtési mértéket. Ha tudjuk a terápiára szoruló újszülött agyi hőmérsékletét, akkor pontosan meghatározhatjuk, hogy meddig szükséges lehűteni a testét. Az oxigénhiányon átesett gyermekeknél az agyi vérkeringés széles határok között változhat és ez befolyásolja az agy hőmérsékletét. Így annak ellenére, hogy az inkubátor hőmérsékletét az eddig optimálisnak vélt fokra állítjuk, az agy hőmérséklete szintén széles határok között változhat. Az agy hőfokának külön mérése tehát eddig hiányzó, ám elengedhetetlen láncszem a hűtéses terápia alkalmazásában, hiszen az újszülöttek nem egyformán hülnek le.

Amellett, hogy az új módszerrel a terápiát irányítani és szabályozni lehet, a betegség patogenezise is megismerhetőbbé válik. Az oxigénhiány értelemszerűen nem kizárólag a születés perceiben következhet be. Előfordulhat, hogy a magzat még édesanyja hasában került ilyen állapotba, például a köldökzsinór a nyaka köré tekeredett éppen a mindent normálisnak mutató ultrahangos vizsgálat után egy perccel. A már korábban sérült babáknál valószínűleg nincs értelme a hűtésnek. A terápiára alkalmas gyermekeknél is elképzelhető, hogy a hosszú távú gyógyulás tekintetében eltérő eredmények születnek majd. Lesznek súlyos oxigénhiányon átesett, mégis aránylag jól gyógyuló és kevésbé súlyos sérülés után kisebb mértékben javuló babák is. A kutatók számos oldalról próbálják megvilágítani ezt a kérdést: egy adott újszülött miért és mikor szenvedett oxogénhiányt, személy szerint milyen terápiára van szüksége, és ha a hűtés reménytelinek bizonyul, akkor milyen alacsonyra kell az inkubátor hőszabályozóját állítani. A kutatóközpont új – jelenleg még bevezetés előtt álló – módszere jelentősen előrelendíti valamennyi felvetődő probléma megoldását.

Objektivizált fájdalommérték

Szintén bevezetés előtt áll a fájdalom mértékét objektivizáló módszer, melyet a kutatóközpont a Richter Gedeon Gyógyszergyárral közösen vizsgál. Kidolgoznak egy MR kompatibilis, millsec pontossággal működő fájdalomstimuláló készüléket. Alkalmazásával MR vizsgálat útján meghatározható a fájdalomközpont helye az agyban, objektíven lehet mérni a fájdalomingerre adott reakciót, vagyis a személyenként különböző fájdalomküszöb is megismerhetővé válik.

A készülékkel végezhető vizsgálatok óriási jelentőségűek az optimális gyógyszeradagolásban, hiszen a szerek hatását immár a betegek szubjektív beszámolója helyett mérések alapján ismerhetjük meg. További előrelépés a nem feltétlenül műtéti indikációt jelentő betegségek terápiájának meghatározásában mutatkozik majd. Különböző sérvek, lumbágó vagy isiász esetén a gyógyító sokszor a fájdalom mértéke alapján dönti el, hogy szükséges-e a műtéti beavatkozás, vagy elegendő lenne a konzervatív terápia is. Bizonyos mértékig a pszichés komponenst szintén el lehet különíteni az organikus elváltozásoktól.

A fájdalom mértékének objektivizálásával tíz éve foglalkozó Irene Tracey, az Oxfordi Egyetem FMRI kutatóközpontjából érkezett a tudományos ülésre, s előadásában részletesen kifejtette a módszer egészségben és betegségekben meghatározó szerepét. Mint Rudas Gábor elmondta, a brit tudós számos új információval gazdagította az itthoni szakemberek tudását. A magyar kutatóközpont által kidolgozott fájdalomstimuláló-készülék a világon egyedülálló, így a hazai fejlesztések és az oxfordi tapasztalatok találkozása hosszú távú együttműködés alapjait teremtette meg.

Spektroszkópos kutatások

Rudas doktor a klinikai MR spektroszkópia jelentőségéről értekezett a nemzetközi ülésen. A kutatók élő anyagban határozzák meg az adott terület molekuláris összetételét, és bár az eljárás egyenlőre határok közt zajlik, számtalan lehetőséget vet fel a diagnosztika területén. Eddig sok gondot okozott a neuroradiológusoknak egy adott agyi elváltozás pontos meghatározása, ám a spektroszkópiával a diagnoszta megtudhatja, hogy agytumorral, jó-, vagy rosszindulatú, primer-, vagy áttétes daganattal, netán műtéti-, vagy sugárterápia következtében kialakult heggel áll szemben.

A legújabb spektroszkópiás kutatások a gyógyszerek agyban végbemenő farmakokinetikájára irányulnak. A szakemberek nyugtatók, serkentőszerek, fájdalomcsillapítók, anesztéziában használatos szerek alkalmazásakor megállapítják, hogy a készítmények hogyan és milyen sebességgel terjednek el, miként bomlanak szét és ürülnek ki az agyból. Élőben eddig még senki nem volt képes kimutatni, hogy e szereknek hol van a legnagyobb koncentrációjuk az agyban. A kutatóközpont közel jár az eredményhez, csupán financiális okokból nem tudták még befejezni vizsgálataikat. Az ország legkorszerűbb MR készülékének a teljes kihasználtsága még mindig csak álom – hallottuk Rudas Gábortól. Egyetemünk és a tudásközpont jelen anyagi helyzetében nem engedheti meg magának, hogy önállóan állja a kutatóközpont valamennyi munkájának költségeit, ezért a munkatársak pályázatok útján igyekeznek megszerezni a kutatás költségeit.

Az fMRI műszert 50%-ban kutatásra, 50%-ban diagnosztikus célokra használják, órási eredmény lenne, ha legalább a gép fenntartását fedezni tudnák az utóbbi vizsgálatok. A műszer használatát az OEP még mindig csak heti 14 órában finanszírozza, egyetemünk egyéb radiológiai vizsgálatainak a terhére, azaz pluszban egy fillérrel sem támogatja azt. Bár más kórházak is küldhetnek betegeket ide és utánuk kötelesek lennének fizetni, ám pénz híján nem tudnak, így csak napi 1-2 vizsgálat után kap térítést a központ. Holott, ha anyagilag lehetővé tennék a teljes kihasználtságot, akkor egy éven belül a tízszeresét hozná ez a befektetés az országnak – véli dr. Rudas Gábor.

Dr. Radnai Anna