EZ AZ ÍRÁS CSAK WEBEN OLVASHATÓ!

Tanszékvezetői tisztségükből való leköszönésük alkalmából az egyetem címerével díszített arany pecsétgyűrűt vettek át az alábbi személyek.

 
Dr. Kopp Mária egyetemi tanár

(ÁOK Magatartástudományi Intézet)

Dr. Kopp Mária professzor asszonyt 1968-ban avatták orvosdoktorrá a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1977-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pszichológusi diplomát, 1982-ben klinikus szakpszichológusi szakképzettséget szerzett.

Pályafutását három tudományos iskola, valamint a már kutatóként folytatott pszichológiai tanulmányai alapozták meg. 1984-től a Pszichiátriai Klinikán megalakuló Pszichofiziológiai Laboratórium vezetője lett. 1985-ben létrehozta és éveken át vezette az országos hatáskörű pszichoszomatikus szakambulanciát, ahol az Oxfordi és a Londoni Egyetemmel együttműködésben a világon másodikként vezette be a pánikbetegség kognitív-viselkedésterápiáját. 1989-ben megalapította a Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaságot, melynek elnöke lett. 1993-ban kapott megbízást Egyetemünk Magatartástudományi Intézetének megszervezésére és működésének kialakítására. Az 1993-ban létrejött intézet igazgatói megbízását sikeres pályázatával elnyerte és még abban az évben egyetemi tanári kinevezést kapott. A Magatartástudományi Intézet igazgatójaként sikerült megvalósítania és hatékonyan működtetnie egy igazán alkotó, kreatív oktató- és kutató munkaközösséget az interdiszciplinaritás jegyében. Kiváló szellemben irányítja az Intézet széles körű oktatási feladatait felölelő orvosi pszichológia, kommunikáció, etika, szociológia, antropológia, pszichoszomatika részlegek munkatársait és elősegíti a fiatal tehetségek kibontakozását. Az Intézet Pszichoszomatikus szakrendelése nemzetközi elismerést vívott ki.

Igazgatói feladatai mellett maga is kimagaslóan aktív szakmai tevékenységet végez, három Európai Uniós Pályázat magyar koordinátora. Iskolateremtő egyéniség, aki Magyarországon az elsők között hozta létre és fejlesztette nemzetközi hírűvé a magatartástudományt. Úttörő szerepet játszott a kognitív viselkedésterápia, mint módszer kidolgozásában. Az általa szervezett igen széleskörű országos reprezentatív felmérések, és az ezekről készült közlemények, amelyek a szociális, lélektani és életmód tényezők hatásait elemzik az egészségi állapot változásaira, jelentős hazai és nemzetközi elismerést váltottak ki. 2007-ben elnyerte az MTA-SE Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoport vezetői tisztjét.

A Magatartástudományi Intézet igazgatójaként céljának tekintette, hogy az orvos és beteg személyiségének szerepe visszanyerje méltó és tudományosan megalapozott helyét az orvoslásban.

Munkássága elismeréséül 2004-ben Szent-Györgyi Albert díjjal tüntették ki.

 
Dr. Kopper László egyetemi tanár

(ÁOK I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet)

Dr. Kopper László professzor úr 1967-ben vette át orvosdoktori diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1968 óta az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet munkatársa. 1988-ban nevezték ki egyetemi tanárrá, majd 2001-ben megbízták az Intézet igazgatói teendőinek ellátásával. 1977-ben a Transzplantálható daganatok növekedése és kemoterápiás érzékenysége c. értekezését megvédve megszerezte az orvostudomány kandidátusa, majd 1986-ban a Human tumorok a kísérletes daganatkutatásban c. értekezésével a tudomány doktora fokozatot.

Kezdettől fogva részt vesz az egyetemi oktatásban magyar és angol nyelven, az orvosképzésben a szak- és továbbképző kurzusokon szervezőként, illetve előadóként, 2003-tól pedig a főiskolai képzésben. 1992-ben megszervezte a Klinikai onkológia, 2003-ban pedig a Klinikopatológia c. kötelezően választható kurzust. Kutatási területe a kísérletes daganatkutatás, ezen belül a daganatok kemoterápiás érzékenységének, részben a daganatok növekedése szabályozásának vizsgálata. Ezen a területen több szabadalom részese. A kísérleti onkológia területén számos módszert vezetett be, és részt vett az első humán „metasztázis-gén” felfedezésében. Alapító szerkesztője az impakt faktorral rendelkező Pathology Oncology Researchnek. Több mint kétszáz közlemény, számos szak- és tankönyv szerkesztője és szerzője.

A tudományos és egyetemi közélet rendkívül aktív résztvevője. Három éven át volt az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese, hat éven át az egyetem Doktori Tanácsának elnöke, és három éven át általános rektorhelyettes. Ellátta az egyetem Integrációs Irodájának igazgatói teendőit is, ahol koordinálta az Intézményfejlesztési Terv és a Beruházási Terv elkészítését, a beruházások ügyeit intézésében. Irányításával elkészült az Intézet teljes rekonstrukciója. Ezek mellett számos egyetemi, akadémiai és egyéb szakmai bizottság és alapítvány munkájában közreműködött.

Munkájának elismeréseként sok díjat és kitüntetést kapott (pl. Akadémiai díj, Krompecher-, Baló-, Genersich érem, Medicina nívódíj (háromszor), Magyar Köztársaság Lovagkeresztje)

 
Dr. Magyar Pál egyetemi tanár

(ÁOK Pulmonológiai Klinika)

Dr. Magyar Pál professzor úr orvosdoktori diplomáját 1966-ban vette át a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Végzését követően Egyetemünk Anatómai Intézetében dolgozott, majd 1970-ben került jelenlegi munkahelyére, a Pulmonológiai Klinikára. Kandidátusi értekezését 1980-ban védte meg, 1987-ben megszerezte a tudomány doktora tudományos fokozatot. 1990-től egyetemi tanár, 1993-tól a Pulmonológiai Klinika igazgatója. 2002-től 2004-ig felkérést kapott az akkor létrejött Mellkassebészeti Tanszéki Csoport felügyeletének ellátására.

Igazgatói tevékenysége során a klinikán kiemelt hangsúlyt kapott az oktatómunka. A növekvő oktatási feladatok ellenére fenntartotta a viszonylag kis csoportokban történő gyakorlati oktatást. Az integrációs átszervezés során lehetővé tette, hogy a Mellkassebészeti Tanszéki Csoport a klinikán működhessen tovább. Szakdolgozói oktatásszervező státuszt alakított ki, a klinikát akkreditált gyakorlati hellyé és vizsgahellyé tette. A pulmonológiai rezidensképzés országos koordinátoraként kidolgozta a szaktárgy curriculumát. Jelenleg grémiumelnöki funkciót tölt be. „Légzőszervi betegségek” címmel új tankönyve jelent meg, továbbá szerzői közreműködésével egy tesztkérdés-gyűjtemény került rendszeresítésre.

A „Pulmonológia” és a „ Pulmonális és extrapulmonális tuberkulózis” című könyvei a pulmonológus szakorvosképzés, az „Egészségügyi szakdolgozók tüdőgyógyászati kézikönyve” pedig a szakdolgozók képzésének hasznos segítői.

Magyar professzor úr több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, 8 éven át töltötte be a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöki tisztét. Nemzeti delegátusa volt két európai szintű tudományos társaságnak, míg európai regionális bizottsági tagként vett részt egy nemzetközi tudományos szervezet munkájában. Tudományos közleményeiből négyet nívódíjjal jutalmaztak. A pulomonológiát érintő szakmai kérdésekben való véleményformáló szerepe országosan elismert, személyét a meghatározó szaktekintélyek egyikeként tartják számon.

A pulmonológia terén kifejtett szakmai-tudományos- és szervező tevékenysége elismeréseként 1992-ben Korányi Frigyes Emlékéremmel tüntették ki.

 
Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár

(ÁOK I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika)

Dr. Papp Zoltán professzor úr 1966-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Végzését követően továbbra is Debrecenben, az egyetem falain belül maradva kezdte meg pályafutását. 1981-ben benyújtott doktori disszertációját sikerrel megvédte és ezzel igen fiatalon az orvostudomány doktora lett. 1990-ben nyert igazgatói kinevezést Egyetemünk I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára. Közben elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetem Egészségügyi Menedzser Szakát.

Vezetése alatt a klinika a szülészet-nőgyógyászati progresszív betegellátás csúcsintézetévé fejlődött. Az általa szervezett és vezetett magzati diagnosztikai központ a legnagyobb forgalmú és legszélesebb vizsgálati spektrumú hazai laboratórium. Számos korszerű vizsgáló módszert, illetve eljárást vezetett be a rutin gyakorlatba. Szakmai érdeklődését elsősorban a klinikai genetika, ezen belül is a genetikai tanácsadás, valamint a magzati betegségek, rendellenességek diagnosztikájának és szűrésének gyakorlati kérdései jelentik. Tudományos munkájának eredményeit nagy számú, reprezentatív impakt faktorú tudományos közleményben publikálja. Tananyag-fejlesztési törekvéseinek egyik jeles eredménye a „Szülészet-Nőgyógyászat Tankönyve”, melyet a tudományos könyveket elbíráló szakmai zsűri a Frankfurti Könyvkiállításra is delegált. Különösen nagy gondot fordít a szakképzésre. Klinikáján évente több alkalommal kerül sor orvostovábbképző tanfolyam megrendezésére. Az általa beindított, méltán népszerű „Baross utcai Szülészeti Esték” orvostovábbképző sorozat és kiadvány ma már országos hírnévnek és elismerésnek örvend és sok követőre talált.

Az egyetemi közélet aktív tagjaként három éven keresztül Egyetemünk általános rektorhelyettese volt. Számos szakmai társaság alapító elnöke és vezetőségi tagja. Eddigi kiváló munkásságát több korábbi elismerés is bizonyítja, így többek között Orvosi Hetilap Markusovszky Díj, melyet többször is elnyert, Kiváló Orvos, „Mezőkövesd Díszpolgára”, Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Nívódíja. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje állami kitüntetésben részesült. Rendes tagja a Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, az International Academy of Perinatal Medicine és a World Academy of Art and Science, tiszteletbeli tagja az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) testületeknek. Egyetemünktől 1999-ben Semmelweis Ignác Emlékérem kitüntetésben részesült.

 
Dr. Szirmai Imre egyetemi tanár

(ÁOK Neurológiai Klinika)

Dr. Szirmai Imre professzor úr 1966-ban kapott általános orvosdoktori diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Neurológus és pszichiáter, speciális képzettséget szerzett elektrofiziológiából és intenzív betegellátásból. Az orvostudományok doktora, 1989 óta egyetemi tanár. A Neurológiai Klinika tanszékét Egyetemünkön 1993-ban pályázat útján nyerte el.

Mint vezető oktató nagy súlyt helyez a graduális és postgraduális oktatásra. 1992 óta négy neurológia tankönyvet és 4 segédkönyvet szerkesztett és írt. Több szakkönyv lektora és társszerzője. A Semmelweis Egyetem Idegtudományok Doktori Iskola „Klinikai Idegtudományok” önálló programjának vezetője. 1999 óta a budapesti régió neurológiai továbbképzését és a neurológiai rezidens-képzést irányító grémium elnöke. Kidolgozta a súlyos neurológiai betegek ellátásának magyarországi standardjait, megteremtve a ma már széles körben működő neurológiai szubintenzív osztályok mintáját. Munkacsoportjával részt vett a „kapilláris viszkoziméter” fejlesztésében, melynek használata segítette a cerebrovascularis kórképek diagnózisát és a vér-rheológiai adatok figyelembevételével a betegek kezelését a kórképek akut szakaszában. A témával kapcsolatos új eredményeket közölt. Nevéhez fűződik az EEG topográfia klinikai alkalmazásának elterjesztése. Jelentősen támogatta a Neurológiai Klinikán a Schaffer Károlyról elnevezett laboratórium neuropathológiai kutatásait. Korszerű szintre emelte az elektrofiziológiai és ultrahang laboratórium diagnosztikai és kutatómunkáját, új módszereket állított be a mozgászavarok mérésében és kutatásában, valamint fejlesztette a liquor diagnosztikát. Támogatta és szervezte a Szentágothai János Tudásközpont MRI laboratóriumának elhelyezését a Neurológiai Klinikán. Fejlesztette a neuropsychológiát, az aphasia kutatást és a gnosztikus zavarok teszt-vizsgálatait. Ezen témákról írt dolgozataival gazdagította a szakirodalmat. Jelentősen bővítette a klinika szakkönyvtárát. Klinikai munkájában a neurológia integritásának megőrzésére törekedett. Az elmúlt években szépíróként is nevet szerzett magának.

A klinika betegellátó tevékenységének szervezésével, irányításával és a klinikai idegtudományok művelésével hozájárult a képviselt tudományterület egészének fejlődéséhez.

Közéleti tevékenységéből kiemelhető, hogy három évig töltötte be az Egyetemi Curriculum Bizottság elnöki tisztségét. Tíz évig vezette a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságát, három éven keresztül a Korányi Sándor Társaságot. Nevéhez fűződik az első „teach” konferenciák szervezése. Több szakmai folyóirat tudományos bizottságának tagja. A graduális és szakoktatásban elért eredményei és kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréséül idén a Magyar Kultúra Napja alkalmából Apáczai Csere János díjban részesült.

 
Dr. Fazekas Árpád egyetemi tanár

(FOK Konzerváló Fogászati Klinika)

Dr. Fazekas Árpád professzor úr fogorvosdoktori diplomáját 1968-ban vette át a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán. Végzését követően továbbra is az egyetem falain belül maradva a Konzerváló Fogászati Klinikán helyezkedett el. Három éven keresztül az egyetem Élettani Intézetében dolgozott, ahol feladata volt az általános orvos- és fogorvostanhallgatók élettan oktatásában való részvétel. 1973-ban visszakerült a Konzerváló Fogászati Klinikára, ahol 1993-ban sikeres pályázat útján egyetemi tanári kinevezést nyert és egyúttal megbízást kapott a Klinika igazgatói teendőinek ellátására. 1991-ben elnyerte az orvostudomány doktora fokozatot. 1992-ben a Fogorvostudományi Kar Tanácsa dékánhelyettessé választotta, mely tisztséget hat éven keresztül töltötte be.

Fazekas professzor több mint 40 éve oktat a Fogorvostudományi Karon. Szakterületének egyik legkiválóbb képviselője. Kitűnő felkészültséggel vesz részt az oktatásban. Oktató, nevelő munkáját az igényességre való törekvés, megalkuvást nem ismerő, önmaga elé is magas követelményeket állító attitűd jellemzi, melynek elismeréseképpen 2006-ban a Semmelweis Egyetem Kiváló Oktatója kitüntetésben részesült.

Tudományos tevékenységét jelentős tudomány-szervező munka is fémjelzi. Szakmai tevékenységének elismeréseként elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. Kutatási területei közé tartozik a keringésélettan, az endodontia és a mikrosebészet. Az orvostudományok doktora fokozatot a „Vasoactiv peptidek szerepe a szájképletek lokális keringésének szabályozásában” című értekezése alapján 1991-ben nyerte el. Gyógyító munkáját szintén kiváló szakmai felkészültség jellemzi. Gyógyító tevékenységén belül speciális szakterülete a mikroszkópos endodontia, endodontiai mikrosebészet.

Kiemelkedő oktató-, elhivatott gyógyító- és elkötelezett tudományos-kutató tevékenysége elismeréséül idén március 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

 
Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár

(TF Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék)

Dr. Pavlik Gábor professzor úr 1967-ben vette át orvosdoktori diplomáját Egyetemünk Általános Orvostudományi Karán. Oktatói pályafutása 1973-ban kezdődött, amikor a Testnevelési és Sporttudományi Kar jogelődjéhez került, adjunktusi munkakörbe. 1980-ban védte meg kandidátusi értekezését. Szakmai karrieríve csúcspontját 1988-ban érte el, amikor egyetemi tanári kinevezést kapott. Személyiségében a kiváló elméleti ismeret és pedagógiai érzék mellé jó vezetőkészség, konstruktív együttműködési képesség is társul. Mindezek és sikeres pályázata alkalmassá tették őt arra, hogy ellássa a Kineziológiai és Sportorvosi Intézet igazgatói és az Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék vezetői feladatait.

Nagy gyakorlattal rendelkező kiváló oktató. Három évtizedre visszanyúló oktatói tapasztalatait felhasználva a Kar meghatározó személyiségévé vált. A sportszakemberek képzésének minden szintjén és formájában oktat anatómiát és élettant. Alapos szakmai tudással, logikusan, közérthetően és kiváló didaktikai érzékkel összeállított előadásai nagy érdeklődést váltanak ki a hallgatók körében. Színes előadásmódja a Kar egyik legnépszerűbb tanárává minősítette. Húsz éve oktat és tart továbbképző előadásokat a nemzetközi Edzőképző tanfolyamokon. Oktató és tudományos munkája mellett a Kar hallgatóinak gyakorló sportorvosa. 1983 óta a magyar vízilabda válogatott sportorvosa, öt Olimpián és számos más világversenyen vett részt. Kultúrmissziós tevékenysége is kiemelkedő a Karon. Ismeretterjesztő előadásai, irodalmi és zenei estjei nemcsak a Kar életét színesítik, hanem országos hírre is szert tettek.

Tudományos tevékenysége a sport élettani hatásainak vizsgálata köré koncentrálódik. Érdeklődésének középpontjában a szív- vérkeringés rendszeres edzésekhez történő alkalmazkodásának tanulmányozása áll. Kitűnő vizsgálómódszert dolgozott ki a sportolók kondícionális állapotának vizsgálatára. Tudományos tevékenységének további eredménye, hogy 2004-ben, miután sikerrel védte meg disszertációját, elnyerte az MTA Doktora címet. Kiváló szakmai munkássága elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült 2004-ben.

Pro Universitate díj ezüst fokozata

Tanszékvezetői tisztségükből való leköszönésük alkalmából a Pro Universitate díj ezüst fokozata kitüntetést kapta

 
Dr. Keltai Mátyás egyetemi tanár

(ÁOK Kardiológiai Tanszék)

Dr. Keltai Mátyás professzor úr orvosdoktori diplomáját 1966-ban vette át a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Az egyetem elvégzése után felvételt nyert az akkori IV. Sz. Belgyógyászati Klinikára, a jelenlegi Kardiológiai Tanszékre. 1994-ben habilitált Egyetemünkön, majd 1996-ban kapott egyetemi tanári kinevezést. 2004-ben kapott megbízást a Kardiológiai Tanszék tanszékvezetői teendőinek ellátására.

Belgyógyász és kardiológus szakorvos. Szakterülete a klinikai kardiológia, ischaemiás szívbetegség és haemodynamika. Az oktatás területén tantermi előadásokat tart a szívizominfarctus, az ischaemiás szívbetegségek és a resuscitáció tárgyköréből. Az orvostanhallgatók részére készült kardiológiai jegyzetben az „Ischaemiás szívbetegségek” c. fejezetet írta. Rendszeresen szervezte a Kárpát Medence magyar anyanyelvű kardiológusai részére már hagyományosnak tekinthető kardiológiai továbbképző tanfolyamot. 1996 óta vesz részt a kardiológus szakorvosjelöltek vizsgáztatásában.

Főbb kutatási területe a coronaria keringés és a szívizominfarctus problémái. „A bal kamra működése heveny szívizominfarctusban” c. kandidátus értekezését 1985-ben védte meg és elnyerte az orvostudományok kandidátusa c. tudományos fokozatot. 2004-ben „Az anterográd coronaria áramlás helyreállításának és fenntartásának klinikai jelentősége acut coronaria syndromában” című munkárt elnyerte az MTA Doktora címet.

292 közleménye, könyvrészlete, illetve kivonat formájában publikált előadása jelent meg magyarul, németül, angolul, oroszul és franciául (kumulativ impakt faktor: 390 felett).

Tudományos elismertségét igazolja többek között a Honthy Hanna emlékjutalom, a Markusovszky díj, a Román Kardiológus Társaság tiszteletbeli tagsága. 2003-ban a Marosvásárhelyi Egyetem díszdoktorává avatta.

A Kari Tanács és a Kari Klinikai Bizottság választott tagja volt egy periódusban. A Magyar Kardiológusok Társaságának vezetőségi, elnökségi tagja, 3 évig kincstárnoka volt.

1988-ban megalakította a Gábor György Alapítványt, amely évente kb. 100 magyar kardiológusnak ad anyagi támogatást, vagy ösztöndíjat.

 
Dr. Morvai Veronika egyetemi tanár

(ÁOK Munka- és Környezet-egészségtani Tanszék)

Dr. Morvai Veronika professzor asszony orvosegyetemi tanulmányait 1966-ban fejezte be „Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis” kitüntetéssel. Végzését követően Egyetemünk II. Sz. Belgyógyászati Klinikájára került, ahol egyetemi gyakornoki, tanársegédi, adjunktusi beosztást követően 1982-ben egyetemi docensi, majd 1997-ben egyetemi tanári kinevezést nyert. 1971-ben belgyógyász, 1992-ben kardiológus, 1997-ben üzemorvostan, 2004-ben munkahigienia szakképesítést szerzett. 1995-ben a belgyógyászat szakterületén habilitált doktorrá nyilvánították. 2004. július 1-től 2007. június 30-ig a Munka- és Környezet-egészségtani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Pályafutása túlnyomó részét a II. Sz. Belgyógyászati Klinikán töltötte, ahol kezdettől fogva folyamatosan részt vett a medikus oktatásban. A gyakorlatok vezetése mellett 1982 óta tartott tantermi előadásokat. 1995-2003 között angol nyelvű belgyógyászati gyakorlati oktatást és konzultációt folytatott. Betegellátó munkáját nagy szakmai felkészültséggel, lelkiismeretesen végzi. 1980-ban sikerült megszerveznie a II. Sz. Belgyógyászati Klinikán a Coronaria Őrző Osztályt, ahol a speciális feladatok ellátására munkacsoportot alakított ki. 1976-2003 között osztályvezetőként, a kardiológiai szakambulancia és az EKG laboratórium vezetőjeként dolgozott. Fontos feladatot látott el a fiatal orvosok képzésében, a klinikai szakorvos utánpótlás nevelésében.

1984-től állandó meghívottként részt vett a HIETE Munkahigiénés és Foglalkozásorvostani Tanszékének munkájában, az üzemi szakorvosok elméleti és gyakorlati képzésében, valamint az üzemi szakorvosok továbbképzésében. A rezidens-képzés bevezetése óta végzi az üzemorvostan rezidensek belgyógyászati képzését, illetőleg a rezidensek munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésére való felkészítését.

Tudományos munkáját az experimentális kardiológia toxikológiai tárgykörében végzi, kutatási területe az alkohol és a xenobiotikumok cardiovascularis hatásai, interakciók szerepe környezeti vegyi anyagok szív- érrendszert károsító hatásában.

Tudományos minősítései: az orvostudomány kandidátusa (1979), az orvostudomány (MTA) doktora (1990).

Több hazai tudományos társaság tagja. 1995-től a Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine, valamint a Foglalkozás-egészségügy című folyóiratok szerkesztő bizottsági tagja.

Két cikluson keresztül tagja volt a Foglalkozás-orvostani Szakmai Kollégiumnak.