Pörzse Gábor, Falus András, Tulassay Tivadar, Bernard Mulligan és Karima Boubekeur

Február 22-én a NET Tanácstermében rendezték meg az Európai Unió 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának „Health” témakörében tartott regionális nyitókonferenciát az Innovatív Gyógyszerfejlesztés Közös Technológiai Platformról.

Dr. Tulassay Tivadar rektor megnyitójában elmondta: az egészségügy területén fontos cél, hogy új lehetőségeket találjunk a fejlesztésben, és megfelelő együttműködéseket alakítsunk ki a nagyobb hálózatok között. A tudomány és a technika fejlődésével egyidőben új dilemmák is felszínre kerültek: az élettudományok és biotechnológia, a gazdaság és tudomány, az alacsony születésszám és öregedő társadalmak problémája – mind olyan terület, amit a társadalmi, politikai, etikai, pénzügyi problémák miatt össze kell hangolni és együttesen fejleszteni.

Tudás vezette társadalmat kell teremteni. Ebben az egészségügy úgy tud a leghatékonyabban részt venni, hogy nem a versenyt tűzi ki elsőrendű célként, hanem az élet minőségének javítását, és ehhez bővíti a kapacitásokat az egészségtudomány területén. Sokrétű feladatról van szó, amibe többek között beletartozik az egészséges életmód terjesztése, a nanotechnológiai újítások alkalmazása (a kisebb energiafelhasználás előnyei), az információ és biotechnológia összekapcsolódása. Ezek egyesítése a tudástársadalom alapja, amit rektor úr szerint a tudás háromszöggel (tudomány-oktatás-innováció) lehet a legjobban érzékeltetni. E hármas segítségével a kihívásokra jó válaszokat lehet adni, s ez nagy társadalmi hasznot jelentene. Egyetemünk életében, 1769-es megalapítása óta, a tudomány, az oktatás és a kutatás együttes jelenléte meghatározó, így szerepe is megnőtt a feladatok megoldásában.

Tudományos szakpolitika

A konferencia délelőtti szekciójában a tudományos szakpolitika és trendek témakörében beszélő neves előadók – dr. Karima Boubekeur (Európai Gyógyszergyártók Szövetsége), dr. Falus András (egyetemünk Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézetétől) és dr. Kroó Norbert (MTA) – között dr. Bernard Mulligan (Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóság) a 7. Keretprogram „Együttműködés” specifikus programjából az egészségügy témakört mutatta be. Többek között elmondta: az összeurópai célok között elsőrendűen szerepel a gazdasági növekedés elősegítése, a munkahely-teremtés, a környezetvédelem, a szociális intézkedések, az egészségfejlesztés, tehát az európai polgárok életminőségének javítása. Évente egymilliárd euró jut alapkutatásra. Az FP7 teljes költségvetése több mint 50 milliárd euró (Euratom nélkül). Az EU kiadásainak 5%-át fordítja K+F támogatásokra, és a GDP 1,9%-a jut a kutatásra.

Az új keretprogramot egyszerűbb procedúrák, logisztikai és adminisztratív feladatok, rugalmasabb tőkésítési elrendezések jellemzik. Az unió távlati célja az USA-val szembeni lemaradásának csökkentése. Ezért szélesíteni akarja az együttműködést, 1,97%-ról 3%-ra növelni a kutatás részesedését a GDP-ből. A kutatási témák változatosak: az információs fejlesztések – e-egészségügy, nanotechnika – a biotechnika, az alap és alkalmazott kutatások támogatására sokféle lehetőséget alakítottak ki. Az év első szakaszában (április 19-ig) 637 millió eurót nyitnak meg, a másodikban (szeptember18-ig) 532 milliót. Az ERANET határideje: július 30. A támogatás mértéke a projekt típusától függ: a kis- és közepes méretű programok maximum 3 millió, a nagy integrált projektek 6-12 millió euróra számíthatnak. A kis- és középvállalkozások javára végzett kutatásra legfeljebb 3 millió, az ERANET programra (rák témakör) 2 millió eurós támogatás nyerhető el.

A „Health” téma összesen 6,1 milliárdos költségvetése a legfontosabb uniós hozzájárulás az egészségügy területéhez, de a többi hozzá kapcsolódó program is rendkívül hasznos. Dr. Mulligan fontos célnak tekinti az európai polgárok egészségfejlesztését, az egészségügyi üzlet és verseny fejlesztését, a járványok és globális kihívások kezelését.

Regionális vonatkozások

A második szekció előadásai a regionális vonatkozások és tevékenységek témakörre épültek. A szintén neves külföldi előadók – mag. dr. Carolin Auer (Grazi Orvosi Egyetem), dr. Nebojsa Lalic (Belgrádi Egyetem) – közül ezúttal Nicholas Széchényi (Európai Regionális Fejlesztési Intézet) az európai pólusok szerepéről szóló szavaiból idézünk. A kutatás-fejlesztés és a keretprogram legnagyobb problémája, hogy támogatja ugyan az eszközöket, fejlesztéseket, de nincs mögötte megfelelő stratégia. Az elmúlt 15 év számos programja, mivel tőkésítésük nem volt hatékony, ezért töredékes, befejezetlen maradt – jegyezte meg az előadó. Majd hozzátette: a rossz fókusz miatt is kicsi a hatékonyság, pedig annak növeléséhez specializálódni kell. Sajnos, jelenleg kevés olyan terület van, amiben egyértelműen Európa a legjobb, pedig ez lenne a cél.

Az előadó szerint abban, hogy Európa specializálódhasson, és pontosan tudja, mit is akar elérni a kutatás-fejlesztésben, a közös fejlesztési stratégia kialakítása segíthet. A problémák megoldásának kulcsa az erős partnerség, a technológiai koncentráció és magas piaci potenciál ötvözése, a nemzetközi láthatóság, az eszközök kölcsönössége lehet. Ezért versenyző klaszterekre, a vállalkozások kiterjedt láncolatára van szükség. Az új stratégia lényege az inter-klaszter kooperáció, világ-szintű klasztereket kell létrehozni. A klaszteren belüli együttműködéstől el kell jutni a klaszteren kívüli, illetve a klaszterek közötti közös stratégiáig. Továbbá több terület egymás melletti technológiai összetartására is szükség van. Így fontos, hogy közös európai klaszterek és kutató-fejlesztői projektek ipari céllal jöjjenek létre. Hozzátette: politikai szinten cél a tagállamok koordinálta európai klaszterek létrehozása, területi szinten pedig az inter-klaszter együttműködés kialakítása, azzal a végső céllal, hogy világ szintű klaszterek jöjjenek létre.

Operatív tevékenységek

A konferencia harmadik, az operatív tevékenységekre koncentráló szekciójában előadást tartott: Leskóné Kecskés Ildikó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs és K+F Főosztályvezetősége), Gulyás Ágnes (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal EU és Multilaterális Kapcsolatok Főosztálya), Bognár Vilmos (Nemzeti Kutatási és Technológiafejlesztési Hivatal), dr. Németh János (egyetemünk Szemészeti Klinikájáról), dr. Oberfrank Ferenc (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet), Kurucz Katalin (Tempus Közalapítvány) és dr. Sabine Herlitschka (Osztrák Kutatási Iroda). A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult.

Csaba Tamás