A 2006-2007-es tanév első szemeszterére a Kollégiumok Főigazgatóságához tartozó intézmények minden elhelyezési kérelmet teljesíttek. Így több mint ezer hallgató költözött be szeptember első hétvégéjén az öt szálláshelyre. Az idén, hosszú évek óta először, jelentősen megnőtt a jelentkezők száma. Míg tavaly 154 elsőéves diák kért kollégiumi szállást, addig most csaknem 250. Ennyi hallgató elhelyezése csak jelentős átszervezésekkel és a zsúfoltság további „fenntartásával” lehetséges.

– A kollégiumi férőhelyek száma semmilyen formában nem bővíthető, és nem is indokolt. Az igen kedvező elhelyezési arányt csak úgy tudtuk elérni, hogy a diákok 85%-át továbbra is négyágyas lakószobákban helyeztük el. Az egy hallgatóra jutó lakóterület nem éri el az elfogadható és immáron törvényben is rögzített minimum négyzetméter 80%-át – mondta dr. Godó Ferenc kollégiumi főigazgató. – A legtöbb hallgató a Balassa János Kollégiumba került, itt 480 férőhely van, míg a Markusovszky Lajos Kollégiumban 400. A három kiskollégium 56-60 kollégistának nyújt szállást. A Kollégiumok Szervezeti és Működési Szabályzata pontosan meghatározza kik, milyen feltételekkel helyezhetők el. Mivel a kollégium szociális szolgáltatás, így elsősorban azon vidéki hallgatóknak adhatunk elsőbbséget, akiknek lakóhelye az egyetem székhelyétől távol van, a bejárás feltételei rosszak és az érintett diák szociális helyzete indokolja ezt a támogatást. Ugyanakkor hosszú évek, talán évtizedek óta törekszünk arra, hogy minden jelentkezőt szociális helyzetétől, jövedelmi helyzetétől függetlenül elhelyezhessünk. Hiszen ezeknek a kollégiumoknak, az alapfeladatok ellátásán túl, kiemelkedő szerepük van az értelmiségi szerepkörre való felkészítésben. A hallgatók kipróbálhatják magukat a kollégiumi önkormányzatokban, tevékeny és öntevékeny csoportokban gyakorolhatják a szervezés és a vezetés nem mindig egyszerű feladatait. Érhetik őket sikerek és kudarcok, melyeket meg kell tanulniuk bölcsen és méltósággal viselni. És így szép lassan felkészülhetnek – a hivatásuk mellett – a mai magyar értelmiségre napjainkban váró és háruló feladat tisztességes elvégzésére is.

– Változik-e, például az energiaár-emelkedések miatt a kollégiumi térítési díjak összege?

– Ismét hivatkozom a szabályzatunkra, mely pontosan rögzíti a következő tanévre vonatkozó térítési díjak összegét, így a kollégiumi díjat is legkésőbb május 31-ig kell megállapítani a Kollégiumi Bizottságnak. Ennek megfelelően a szociális alapon elhelyezett hallgatók havonta 9000 forintot, akiknél pedig az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az 55 ezer forintot, emelt térítési díjat fizetnek. Náluk a hozzájárulás mértéke – jövedelmi helyzetüktől függően és kollégiumonként eltérő mértékben – 3000 forinttól 15 000 forintig terjed. Természetesen minden évben egy kicsivel többet kell fizetni az ellátásért, de idén a díjak összege nem nőtt az augusztusban életbe lépett energia-áremelkedés mértékével. Ezt a különbséget átcsoportosításokkal és a megnövelt normatív támogatással kompenzálni tudjuk.

– Mekkora összegből gazdálkodhatnak a kollégiumok? Telik-e majd fejlesztésre?

– A kollégiumok ár- és díjbevételét főleg a térítési díjak, a hallgatói hozzájárulás, valamint a vendégdíjak adják. Ez a „saját bevétel” ebben az évben elérheti a 90 millió forintot. Természetesen, mint minden bevételt, ezt is terhelik elvonások, ezért ténylegesen 65 millió forinttal gazdálkodhatunk, mely még kiegészül a normatív támogatással. Így van remény arra, hogy az elért színvonalat megőrizhessük, sőt bizonyos területeken – elsősorban az energiatakarékossággal kapcsolatban – fejleszteni is tudjunk.

I. M.