A közhiedelem úgy tartja, hogy a statisztika száraz és unalmas, beszélni vagy éppen előadást tartani róla nem éppen hálás feladat. Nos a Baráti Kör márciusi klubnapján – mely a nemrég megalakult Fogorvosi Szekció szervezésében zajlott – dr. Balázs Péter főiskolai tanár, az EFK Népegészségtani Intézetének igazgatója „Fogorvos migráció a rendszerváltozás utáni Magyarországon” című előadásában sikeresen bizonyította ennek ellenkezőjét.

Persze, egy ilyen vetítettképes, számtáblázatokkal alaposan alátámasztott szakszerű előadás alapvető megállapításai között szerepelt az EU tagságból eredő rövid- és hosszú távú migráció, az egyébként nem követhető ingázó migráció fogalmának meghatározása, valamint az az érdekes megállapítás, mely szerint egy szűkebb rétegnél egészen egyszerűen hiányzik a pályakezdés időszaka.

Ami a képzést illeti: az 1989-92 közötti évek (a külföldi hallgatók érkezése folytán) erős éveknek számítanak. Mint megtudtuk: ez idő tájt Romániából – magyar nyelvterületről – átlagosan 319-en érkeztek, míg Ukrajnából mindössze 10-en.

Szó esett a fogorvosi szakellátás területi megoszlásáról is, ami meglehetősen tarka képet mutat. A fogorvossal jól ellátott területek túlnyomó részt a képzést végző egyetemek közelében vannak. Így például a debreceni egyetem kisugárzása Heves, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére terjed ki, a szegedi intézményé Csongrádra és Békésre, a pécsi pedig Baranyára, Tolnára, Somogyra és Nyugat-Magyarországra, míg a budapesti a fővárosra és annak környékére. Az úgynevezett üzleti fogorvosi praxisok vizsgálata azt állapítja meg, hogy azok elterjedése egyrészt szintén az egyetemi megyékhez kötődik, de erőteljesen behatárolja ezeket a fizetőképes kereslet, a jó közlekedés és az infrastrukturális viszonyok, valamint – főleg a nyugati határsávban – az idegenforgalom is.

A Baráti Kör április 26-i összejövetelén dr. Holnapy Gergely klinikai orvos számolt be egy portugáliai kongresszusról, amelyen való részvételéhez a kör is nyújtott anyagi segítséget. Ez után dr. Weiszburg Tamás igazgató az „ELTE TTK Ásvány- és Kőzettár: Egyetemeink XVIII. századig visszanyúló közös gyökerei” címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást.

-oren-