Dr. Szabó Csaba

Korábban az egyetemi kutatók egyénileg szabadalmaztathatták találmányaikat, az egyetem ehhez csupán a hátteret adta, de nem vett részt benne sem katalizátorként, sem mint a folyamat nyertese. Ez a gyakorlat mostantól megváltozik. A részletekről az egyetem által nemrég létrehozott Technológiai Transzfer Iroda (TTI) vezetője, dr. Szabó Csaba tájékoztat.

– Legfőbb célunk az egyetemen születő szellemi alkotások gazdasági hasznosításának az elősegítése, a felkutatástól a szabadalmaztatáson keresztül egészen a cég megalapításáig – kezdi dr. Szabó Csaba. – Ehhez egyrészt folyamatosan teremtjük meg a szükséges szabályozási hátteret. Másrészt, főleg előadássorozat indításával, a klinikák, intézetek személyes megkeresésével, megpróbáljuk a kutatók gondolkodását a gyakorlati alkalmazás felé terelni. Harmadrészt pedig felkutatjuk a már létező szabadalom-, illetve termékgyanús eredményeket. Tulajdonosát felkaroljuk: szabadalmi, jogi, stratégiai, anyagi hátteret nyújtunk neki. Sőt, elébe is megyünk a gondolatoknak: a TTI belső pályázati rendszerével – az első fordulót rövidesen meghirdetjük – lehetőséget teremtünk reményteljes kezdő, de kevés pénzzel rendelkező kutatási témák finanszírozására akár a prototípusok létrehozásáig. De segítünk külső pályázati lehetőségek felkutatásában, jobb kihasználásában is, később pedig az innovációs tevékenységet támogató partnerek megkeresésében, illetve a felfedezések, fejlesztések hasznosítására szolgáló új spin-off vagy start-up vállalkozás alapításában.

Szabadalom szabadon

– Miben tér el e két cégforma egymástól?

– A spin-off cég – melyet a vállalkozási és innovációs törvény hasznosítási vállalkozásnak nevez – az egyetemről kiindulva alakul meg, az oktatási intézmény annak résztulajdonosa. Ezt a fajta céget az egyetem különböző formában támogatja – például átengedheti, bérbe adhatja neki saját laborját –, és a haszonból részesül. Ha viszont egyetemi dolgozók szeretnének az intézményen kívül megvalósítani valamilyen ötletet, akkor erre start-up céget létesíthetnek. Erről a formáról az innovációs törvény nem rendelkezik, nem is nevezi nevén, a szakma Magyarországon kezdő vállalkozásnak fordítja. Tisztán magántulajdonban van, tulajdonosa lehet akár egy magánszemély is. Az egyetemtől függetlenül létezik, de a majdan felépülő inkubátorházban helyet bérelhet, műszereket használhat. Az innovációs törvény szerint ahhoz, hogy az egyetem tulajdont szerezzen egy cégben, gazdasági vállalkozásban, többek között ki kell dolgoznia a szellemi tulajdon-kezelési szabályzatát – e nélkül komoly, kutatásfejlesztéssel kapcsolatos pénzeket nem pályázhat meg –, amelyet várhatóan novemberben fogad el az Egyetemi Tanács. Utána kezdődhet az üzletszerzés. De csak akkor remélhetünk számottevő eredményt, ha a kutatók nem publikálják sebtében munkájukat, hanem előbb szabadalmaztatják azokat.

– Az egyetemi ranglétrán való előbbre jutás azonban publikációkhoz, tudományos teljesítményekhez kötött. Nem okoz-e majd feszültséget, ha a kutatóknak a szabadalmaztatási eljárás miatt várniuk kell a közléssel?

– Ha a szabadalmaztatás időben elkezdődik, nem lassítja számottevően a publikációk megjelenését. Nem szeretnénk, ha bárki úgy érezné: ráerőltetjük ezt a procedúrát. Inkább azt szeretnénk, hogy a kutatáshasznosítás-orientált gondolkodásmód beépüljön az egyetemi munkába. Ha minél többen megkeresnének, személyesen vagy írásban – természetesen maximális titoktartás mellett – hasznosításra érdemes megfigyeléseikkel. Bárki bejöhet az irodába (tervezzük, hogy hetente legalább kétszer fogadónapot tartunk) megtudakolni: érdemes-e szabadalmaztatni eredményét. Ha úgy ítéljük meg, hogy az nem hasznosítható vagy legalábbis az egyetem nem kívánja felkarolni azt, akkor akár máris nyilvánosságra hozhatja, illetve saját maga szabadalmaztathatja. Ám, ha azt látjuk, hogy esetleg lehet belőle üzlet, akkor a szabadalmi ügyvivő elvégzi a szabadalmi vizsgálatot, megteszi a bejelentést, attól kezdve védve van, publikálható a téma. A TTI szabályzata legfeljebb 90 napos közlési moratóriumot ír elő, ennyi várakozási idő egy cikk megjelenése előtt is eltelik. Mi a kutatók partnerei szeretnénk lenni, elérni azt, hogy megértsék: nem ellenük, hanem értük dolgozunk, törekvésünk az ő javukat is szolgálja. Hiszen a feltalálónak nem kell a költséges szabadalmaztatási procedúrát saját zsebből állnia, és a későbbi anyagi haszonból ő, illetve munkacsoportja nagyon jó arányban részesül majd. Akár úgy, hogy az egyetem vállalja a hasznosítást, akár úgy, hogy támogatásával spin-off céget alapíthat. Az utóbbi időben számos olyan pályázat jelent meg, amelyre egyetemi laborok nem nevezhetnek be, de induló cégek igen – s komoly kezdőforrásokat nyerhetnek el. Jól tudom: az alkalmazott kutatással kapcsolatos szemlélet megváltozásához egyfajta gondolkodásmód-váltás kell. A TTI mindent megtesz ennek elősegítéséért.

Meggyőző példa

– Ön már végigjárta a gondolkodásmód-váltás útját. Ma már sikeres cége van Bostonban, ahol több gyógyszerfejlesztés a klinikai kipróbálás stádiumába került.

– Én is csak a kutatás és publikálás ambíciójával kezdtem itt, az egyetemen. Azután Angliába kerültem, Sir John R. Vane Nobel-díjas professzorhoz, aki korábban gyógyszergyárnál is dolgozott, és akkor alapított kutatóintézete szorosan együttműködött egy hasznosítási céggel. Ott jöttem rá az innováció fontosságára. A Londonban elkezdett kutatásokat a Cincinnati Egyetemen folytattam két kollégámmal. A nitrogén-monoxid gátlására kifejlesztett molekulacsaládokat az egyetem szabadalmaztatta, övé lett az összes jog. Akkoriban, 1995-ben gyorsult fel az inkubátorházak létesítése az USA-ban – eleinte mi is itt béreltünk labort, később költöztünk Bostonba –, és már kialakult a gazdasági hasznosítás rendszere, egyszerűen, gyorsan lehetett pályázni. A cégalapítás után szerződésben egyeztünk meg az egyetemmel a haszon 50-50%-os megoszlásáról. Ilyen vagy a feltaláló számára még kedvezőbb arányokra épít a Technológiai Transzfer Iroda is. A lényeg, hogy jó előre meghatározható: mit birtokol az egyetem és mit a cég, a feltaláló. Így lehet már a kezdetektől tiszta helyzetet teremteni.

Tolnai-Tóth