Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2005/11. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
Semmelweis Egyetem · VI. évfolyam 11. szám · 2005. október 19. |
|
![]() |
Számos kimagasló gyógyító, oktató és kutató fémjelzi a Fogorvostudományi Kar félévszázados történetét. A sok kiválóság közül ezúttal dr. Bánóczy Jolán Professor Emeritus hallatlanul gazdag életpályájából idézzük föl a főbb állomásokat. Bánóczy professzor asszony 1953-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen nyert általános orvosdoktori diplomát summa cum laude minősítéssel. Fog- és szájbetegségekből szerzett szakképesítést 1956-ban a Fogászati és Szájsebészeti Klinikán, ahol 1953 és 1974 között gyakornokként, tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott. Csaknem 20 évet töltött a Sugár László vezette Szájbeteg Osztályon, itt kutatással és a fogorvostan-hallgatók gyakorlati oktatásával foglalkozott. 1970-72 között elvégezte a Felsőoktatási Pedagógiai Akadémiát. Több külföldi tanulmányútja során Dániában és Svédországban töltött hosszabb időt, 1967-1980 között WHO kollaborációs centrumot vezetett Koppenhágával együttműködésben. 1971-ben nyerte el az orvostudományok kandidátusa, 1978-ban pedig az MTA doktora fokozatot. 1974-ben a Konzerváló Fogászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki, ebben a minőségében 1993-ig tevékenykedett. 1980 és 1986 között a FOK dékánja volt. 1999 óta Professor Emeritusként az Orálbiolgiai Tanszéken dolgozik. Közlemények, könyvek Kutatási témaköreiből mintegy 370 tudományos közleménye született: 171 angol, 50 német, 10 pedig francia, spanyol és román nyelven jelent meg. Angolul, németül, franciául és olaszul beszél, ezeken a nyelveken mintegy 400 előadást tartott, főleg felkérésre, szinte valamennyi európai ország és az USA több egyetemén, valamint Kubában és Indiában. Könyveinek, könyvfejezeteinek száma 27. Ebből 1960 és 1997 között 12 magyar nyelvű tankönyvfejezete, nagyrészt általa szerkesztett tankönyvekben (Konzerváló fogászat, Szájbetegségek, Preventív fogászat), egy tankönyvrészlet orosz nyelven (Szájbetegségek, 1980) jelent meg. Magyar nyelvű szakkönyvekben öt könyvrészletet (1988, 1989, 2002, szerk.) angol nyelvű kiadványokban ugyanennyit (1985-1995), francia nyelven pedig egyet (1990) publikált szerkesztők felkérésére. 1982-ben jelent meg angol nyelvű monográfiája „Oral leukoplakia” címmel az Akadémiai Kiadó és a Martinus Nijhoff Publishers (The Hague, London, Boston) gondozásában, majd 1986-ban ugyanez japánul is az Ishikawa Publishiers, Tokió kiadásában. Több egyetemi jegyzetet és számos népszerű tudományos közleményt írt. Hatszor volt aspiráns-, illetve PhD vezető, kétszer külföldi (kubai és finn) jelölteket segített a fokozathoz. Nemzetközi elismertség Szakmapolitikai aktivitása széles körű: 1980-1996 között a MTA Orvosi Tudományok Osztályának tanácskozó-, azóta állandó meghívott tagja. Elnöke volt 1991-1999-ig a Magyar Fogorvosok Egyesületének, 1992-től 1994-ig az „Association for Dental Education” és az „European Organisation for Dental Education in Europe” egyesületnek, melynek jelenleg is tiszteletbeli tagja. 1998 óta tagja, 2000 óta elnöke az angliai székhelyű „The Borrow Foundation” jóléti alapítványnak. Tiszteletbeli tagja továbbá az „American Dental Association” és az „European Organisation for Caries Research” egyesületnek, a finn, a német és a kubai fogorvos egyesületeknek. A Zágrábi Egyetem vendégprofesszora. Az Egészségügyi Világszervezettel 1967 óta kollaborál, 1967 és 1980 között mint WHO szakértő működött. Számos hazai és külföldi egyesületnek volt még tisztségviselője, illetve tagja, valamint mintegy 15 akadémiai és egyetemi bizottságnak és a Magyar Ösztöndíj Bizottság Egészségügyi Szakkollégiumának tagja. Mintegy 10 hazai és külföldi folyóirat (3 nemzetközi európai, 1 amerikai) szerkesztőbizottságában tevékenykedett és dolgozik ma is. Ezekben és más, angol és német nyelvű lapoknál rendszeresen lektorál. Főbb kitüntetései: MTA jutalom (1972), Árkövy emlékérem (1979), Nizza város bronz- és aranyérme (1978, 1986), Markusovszky Díj (1979), Munka Érdemrend arany fokozata (1987), SOTE aranygyűrű (1994) Belváros-Lipótváros Díszpolgára (1999), MTA Szentágothai János szakkuratóriumi díj (1999), MTA Eötvös József koszorú (2001), Magyar Ösztöndíj Bizottság 10 éves emlékéve (2001) Batthyány-Strattmann László Díj (2002). Kondor |
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2005/11. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|