Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2005/8. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
Semmelweis Egyetem · VI. évfolyam 8. szám · 2005. június 13. |
|
![]() |
Munkakedvünk hatalmas, a munkakörülmények viszont messzemenően nem ideálisak – így summázza a helyzetet két évvel a kötelező testnevelés bevezetése után Kiss Kálmán, a Testnevelési és Sportközpont (TSK) igazgatója. S mint a később elmondottakból kiderül: a Zágrábi úti Sporttelepen az épület állaga miatt nem éppen az EU-elvárásoknak megfelelő körülmények között zajlanak a testnevelés órák. 2003-ban, tíz évnyi szünet után, ismét kötelező tárgy lett a testnevelés, gyakorlati tárgyként aláírás feltétellel. Nagyon rövid idő alatt összeállt a tanári gárda, s a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek zökkenőmentesen oldották meg az órák tartásával kapcsolatos szervezési feladatokat. A testnevelés eredetileg heti egy alkalommal szerepelt az órarendben, a három klasszikus (ÁOK, FOK, GYOK) első és másodéves hallgatói részére, akik jelenleg 1920-an vannak, de a közlekedés és a nagy távolságok miatt ésszerűbbnek látszott a kéthetenkénti duplaórás változat bevezetése. A FOK-on és a GYOK-on tanulók elméleti és gyakorlati oktatását jobban segíti ez a megoldás. – A testnevelő tanárok a TSK által összeállított tanterv alapján tartják óráikat – tájékoztat a TSK igazgatója. – A kilencven perc első részében hagyományos és zenés gimnasztikai gyakorlatokat végeznek a hallgatók kézi szerekkel (kézi súlyzó, tornabot, medicinlabda), amelyekkel a főbb izomcsoportokat (mell, kar, has, váll, hát, láb) erősítjük. Különös hangsúlyt fektetünk a tartásjavító gyakorlatokra. Az óra második részében a hallgatók játszanak. Különféle sportjátékok közül választhatnak. A legkedveltebbek közé tartozik az asztalitenisz, a tollaslabda, a röplabda, a kosárlabda, a floorball és a fiúknál a foci. A Zágrábi úti teniszpályákat sajnos a hallgatók nem tudják használni, mert a szabadtéri teniszpályák balesetveszélyesek az elöregedett burkolat miatt, pedig ősszel és tavasszal nagyon egészséges lenne a szabadtéren tartani az órákat. A dologi keretből sikerült a legfontosabb szereket beszerezni, segítségükkel változatossá tudjuk tenni a testnevelés órákat. A foglalkozások tehát színvonalasak, a körülményekről azonban ezt nem lehet elmondani. Egészségtelen körülmények – Az épület falrendszere olyannyira elöregedett, hogy hálóval kell védeni az esetleg nekicsapódó labdától, s néhol már kilátni a teremből, a réseken befúj a szél, bejön a csapadék – kezdi a felsorolást Kiss Kálmán. – Ráadásul porlik az azbesztlap-burkolat, az elavult, elszennyeződött szellőző rendszer pedig nem képes tisztítani a levegőt, csak a por szál belőle és a függönyökből is, amelyek annyira rongyosak, hogy szétmállanának a mosástól. Ha meg levesszük azokat, akkor besüt a nap, amúgy is meleg van a teremben, ahol olykor 60 diák is tartózkodik egyszerre. Nagyon zavaró még az előtérből beáramló cigarettafüst, mert, jobb híján, ott van a dohányzására kijelölt hely. Miközben igyekszünk elméletben és gyakorlatban az egészségmegőrzésre, a rendszeres testmozgás fontosságára nevelni a hallgatókat – hogy majd végzett orvosként jobban bírják a terhelést és ismereteiket átadhassák betegeiknek is –, tesszük mindezt korántsem egészséges körülmények között. Ahogy az igazgató elmondásából kitetszett: a sporttelep ebben az állapotában egyre alkalmatlanabb a testnevelés oktatására. Gondot jelent a diákok átöltözése, a tanárok lyukas óráikon az aprócska játékvezetői öltözőbe zsúfolódnak össze, ahol még leülni sem tudnak. Kicsi a szertár is. Ettől függetlenül tanítani kell. Szerényebb lehetőségek – A kötelező testnevelés mellett a TSK feladata a felsőbb (III.–VI.) éves hallgatók szabadidősportjának a megszervezése is – folytatja tovább Kiss Kálmán. – Négy sportágban: kosár-, kézi– és röplabdában, valamint labdarúgásban tartunk edzéseket az egyetem tanárainak vezetésével. Az edzéseket mintegy 400 hallgató látogatja rendszeresen tanulmányi munkájától függően hetente 2x2 órában. A hallgatók nagyon korrektül szerepeltek az idei XXXIII. Medikus Kupán, amely Pécsett rendeztek. Bár őszintén szólva, nem nagyon mérhetjük magunkat a vidéki orvosegyetemekhez, mert például Szegeden és Debrecenben is sokkal több figyelmet szentelnek a tanulók testedzésére, jobbak a tárgyi feltételek, pezsgőbb a sportélet. De az a 400 diák, aki rendszeresen jár edzésre, jól érzi magát nálunk. A küzdő szellemben, példás helytállásban egyenrangú partnerei vagyunk a többi orvosegyetemnek. A magyarok mellett külföldi hallgatók is látogatják sportfoglalkozásainkat. Ők is panaszkodnak a nem éppen ideális feltételekre. A sportszakosztályaink munkájában német, izraeli, skandináv, görög hallgatók vesznek részt leginkább. Jó lehetőség lett volna, ha a külföldi hallgatóknak elkészül a kollégium a Zágrábi úton, akkor talán sikerült volna felújítani a tornatermet és az egyéb sportlétesítményeket is. Helyzetünket az egyetem vezetése ismeri, de forrás hiány miatt a felújítási munkák eddig nem valósulhattak meg. Így hát, miként az igazgató fogalmazott, takarópolitikát folytatnak: addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. Holott annyi tervük lenne a testnevelés színesítésére: újabb sportágak beindítása, az uszoda jobb kihasználása, Oxford-Cambridge mintára magyar evezősversenyek tartása, volt már ilyen egykoron. Egyelőre azonban sorsuk jobbra fordulását várják, és bizakodnak. Tolnai-Tóth |
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2005/8. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|