Presser Gábor

Igaz, hogy a Baross utcai Szülészeti Esték kezdettől fogva ötvözi programjaiban a tudomány, jelesül az orvostudomány, a szülészet-nőgyógyászat és a zene, valamint a képzőművészet összetartozását. De ez most, az 55. Esték kapcsán páratlanul jól sikerült.

Már maga a főtéma: „A magzat agykárosodásának kockázati tényezői terhesség és szülés alatt” – meg egy kicsit a kreditpont szerzés lehetősége is – odacsábította az ország „apraja-nagyja” szülész-nőgyógyászait. De dísze volt az estnek, hogy a hallgatóság egy elméleti tudós előadást is hallhatott a simaizom élettanáról a kiváló Fonyó Attila professzortól. E téma, mint Beke Artúr adjunktus előadásából („A méh kontrakciók hatása a magzatra”) kiderült, nagyon is gyakorlati jelentőségű, mert, csak példaként, a méhizom-renyheség gyógyszeres kezelésében, a méhszájérlelésben (a portio uteri 10 % simaizmot tartalmaz) a gyakorló orvosnak nagyon tisztában kell lennie a simaizom tulajdonságaival, reakcióival.

Az est tudományához még egyetlen utalás: Váradi Valéria magántanár, főorvos figyelemre méltó adatai: agyi károsodás ezer szülésből 1-3 esetben fordul elő, döntően koraszülötteknél. A régebben okként tartott szülési aszfixia helyett, melyet ma 10 %-nak becsülnek, az antenatális tényezők állnak az előtérben, (magzati okok: ikerterhesség; anyai okok: cukorbaj, autóimmun-betegségek, fertőzések). Ezeknek, valamint a csecsemőkori agybénulások kialakulásának csökkentésére mind a prenatális, mind a szülés alatti, mind pedig a neonatális periódusra kidolgozott protokoll ismerete és alkalmazása elengedhetetlen.

Presseri hangok

És most a művészeti élményről.

Papp Zoltán professzor bejelentése után feszült csend, várakozás, majd belép a „Presser”. Ő ma már fogalom, az egykori Omega és LGT zenésze, neve fémjelzi a vele játszókat. Zeneszerző, előadóművész, új utakat kijelölő tanár, művészeti kritikus. De mindenekelőtt egy olyan személyiség, akit nem kapatott el a hírnév, a siker, nem választott külföldi karriert, dalaiban magyar maradt. Félórás programjában zongorázott, énekelt, egyre felszabadultabban zenélt és mesélt, feltárva élete történetét a gimnáziumtól, az első zenei próbálkozásoktól egészen a napjainkban írt színházi zenéig, dalokig.

Egy fonalra fűzve muzsikája ritmikája, tonalitása, hangszínének sajátossága annyira „presseri”, miként ezerből megismerhető, hogy az schuberti, brahmsi vagy R. Strusstól való. Ennek a „presseriségnek” voltunk aktív élvezői. Hallgattuk őt, hangja rekedtes, szűk oktávon belüli, de ezeknek a nem tiszta hangoknak különleges varázsuk van. Szín-, és érzelemgazdagság, melyre mindenkinek reagálnia kell. A sokszor melankolikus recitativo magával ragad. Presser Gábor alkotói gazdagsága határtalan, a Képzelt riporttól a Padlásig, ki tudja hány musical zenéjét írta meg! És végre Valaki, aki visszahozta számunkra az angol songok helyett újra a magyar dalt.

Az est másik művészeti élménye a fiatal festőművész, Paál Zsuzsa alkotásai, melyekből is kiemelkedik a triptichon. Témája saját élményanyagának vászonra álmodása, az anyaság, a szülés apoteózisa.

Dr. Donáth Tibor