Dr. habil Nyerges Mihály e. docens, a Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) dékánja november 4-én sajtótájékoztatón ismertette a kar álláspontját Magyar Bálint oktatási miniszternek az iskolai testnevelés osztályzásáról a Nap TV-ben október 26-án tett bejelentésével kapcsolatban. A dékán a sajtó nyilvánossága előtt annak az intézménynek vezetőjeként nyilatkozott, amelyik 1925 óta letéteményese, vezető ereje a testnevelés oktatásának, mely intézmény napi tevékenységében egyesíti e kérdéskör elméleti és gyakorlati tartalmát, melynek magasan képzett tanári és oktatói karát a miniszteri előterjesztés valósággal megfosztja szakmai illetékességétől.

Mint hallottuk, Magyarországon 1868 óta, Európában elsőként, törvényileg kötelező a testnevelés. Az 1890-es évektől óta pedig tanterv, tehát követelményrendszer alapján osztályozási kötelezettség mellett tanítják, a bemutatott gyakorlatok alapján, figyelembe véve a tanuló tanúsított szorgalmát is. Most az OM az osztályzás elhagyására törekszik. Ebben az esetben pedig értelemszerűen megszűnik a tantárgy követelmény jellege is. Ez pedig egész egyszerűen pedagógiai szakszerűtlenség! Fél a tanuló a testnevelés osztályzásától? Csak a testnevelés osztályzásától? A többi tárgyétól nem? Miképpen magyarázható akkor, hogy amíg a kémiának 3,61, a fizikának 3,69, a matematikának 3,65 a tantárgyi átlaga országosan, addig a testnevelésé 4 fölött van.

A kar többi vezetője is elmondta véleményét. Dr. Kovács Etele egyetemi docens, dékán-helyettes: „szomorúak, csalódottak, ugyanakkor felháborodottak vagyunk a hír hallatán, mert leértékeli a testnevelő tanári pályát, semmivé teszi a testnevelést, mint tantárgyat. A miniszter azt állítja, hogy nincs a testnevelés mögött tanulási folyamat. Ez nem igaz. A testnevelés a cselekvéskultúra és az egészségkultúra tantárgya. A társadalmi felkészítésben és felkészülésben – mely egyidejűleg életprogramot is jelent – ismeretekre van szükség. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítása biztosítja a mozgásformák, mozgásműveltség elsajátítását. A többi közt ezért is szükség van a testnevelésnek tantárgyként való kezelésére és az osztályozás megtartására”.

Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, dékán-helyettes arról szólt, hogy minden oktatott tantárgyban fontos a megmérettetés, a testnevelésben is. Elhagyása ellentétes a társadalmi élet követelményeivel, az élet minőségével, hiszen a testnevelés vetheti meg az alapját a későbbi felnőtt rendszeres testedzésének – hangsúlyozta. Végezetül pedig egy követendő példa Kanadából: a 13. életévig naponta van az iskolákban testnevelés!

Mocsai Lajos mestertanár, menedzserigazgató négy gyermekének különböző országbeli iskolai pályafutásán keresztül közelítette meg a kérdést. Angliában napi foglalkozás szintjén van testnevelés és sport, ami mindenki számára (!) kötelező érettségi tantárgy. Németországban ugyan élvezeti sportként kezelik a napi testedzést, de megtartását igen szigorúan veszik. Ismer olyan statisztikát, mely szerint azokban az iskolákban ahol naponta van testnevelés, egy osztályzattal, egy egész jeggyel jobb a tanulmányi átlag, mint a többi iskolákban.

Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár az orvos szemével fejtette ki véleményét. Ő is hivatkozott a mozgásszegény életmód okozta betegségcsoportok növekvő számára, továbbá, hogy vannak olyan edzettségi és állóképességi szintek, melyeket csak gyermek- és serdülőkorban lehet kedvező szinten elérni, méghozzá a testnevelés tantárgyként való oktatásával.

Természetesen másoknak is volt véleményük a tárgykört illetően. Jakabházy László szerint a testnevelési órán alapozható meg a felnőttkori napi egy óra sportolás az egészségért kívánalma. Hamar Pál érthetetlennek és szakszerűtlennek tartja a testnevelés ilyen szerű kiemelését a tanterv egységes egészéből. Szerinte a tárgy osztályzásának eltörlése nem szakmai szempont.

A kar nyílt levélben fordult Magyar Bálint oktatási miniszterhez, mellé a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke, Istvánfi Csaba, Ónodi Szabolcs alelnök és Varga András elnökségi tag „Szakmai Háttéranyag”-gal ellátott „Tiltakozás”-t szerkesztett, Szlatényi György, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke pedig támogató levelet mellékelt.

A kérdés nincs lezárva. Társadalmi fontosságára való tekintettel a későbbi fejleményekről tájékoztatjuk olvasóinkat.

Ke