Dr. S�tonyi P�ter rector emeritus

A t�rt�nelmi folyamat tudatunkban a m�lt esem�nyeinek egybekapcsol�s�b�l �ll �ssze, majd az egym�sb�l k�vetkez� egyedi esem�nyekk� rendez�dik. T�rt�nelmi m�ltunk is bizony�tja, hogy az egyetemeinek szerkezeti reformjai kapcs�n P�zm�ny P�tert�l, van Swietenen, Trefort �gostonon, E�tv�s J�zsefen, Klebersberg Kun�n �t, a t�rt�nelmi kit�r�kt�l f�ggetlen�l napjainkig az Universitas eszm�re �p�l� fels�oktat�si felfog�sm�d mindenkor, a gazdas�gi k�r�lm�nyekt�l is f�gg�en, megk�l�nb�ztetett figyelmet kapott.

A fels�oktat�s meghat�roz� szerepet j�tszik a t�rsadalom �s a gazdas�g korszer�s�t�s�ben, az �rt�kek gyarap�t�s�ban, tov�bbad�s�ban, valamint haz�nk eur�pai integr�ci�s folyamataihoz val� csatlakoz�s felt�teleinek megteremt�s�ben. A magyar fels�oktat�s j�v�j�nek a harmadik �vezred k�sz�b�n egyszerre van sz�ks�ge a hagyom�nyok �szszer� meg�rz�s�re, a rendszer szerkezet�nek �talak�t�s�ra �s egyidej�leg a versenyk�pess�g �rdek�ben t�nylegesen nagyobb anyagi r�ford�t�sra is.

A fels�oktat�s meg�jul�s�t c�lz� mindenkori oktat�si reformnak p�rtpolitikai �rdekekt�l f�ggetlennek kell lenni, mert a nemzet hossz� t�v� j�v�j�nek egyik fontos elem�t k�pezi. Hossz� fejl�d�s eredm�nye, ahov� ma eljutottunk, de ahol ez id� szerint �llunk, az is csup�n egy �llom�s, amit hat�konyabb �s megval�s�that�, hat�rozott reformoknak kell k�vetni�k.

Az eur�pai fels�oktat�s szerkezet�ben bek�vetkezett �tt�r�sszer� v�ltoz�sok sor�n, a centraliz�lt vezet�si rendszerekkel szemben, a decentraliz�lt ir�ny�t�si elemek szerep�nek el�ret�r�s�t lehet nyomon k�vetni. A modell �ltal�nos jellemz�je, hogy az �llam illet�kess�g�t a k�l�nb�z� t�rv�nyek �s rendeletek csup�n alapk�rd�sekben szab�lyozz�k. Az auton�mi�nak ezzel egyidej�leg �gy biztos�tanak nagyobb teret, hogy fenntartj�k a versenyk�pes min�s�g� k�lts�gvet�si t�mogat�sok felhaszn�l�s�nak �s eloszt�s�nak szigor� ellen�rz�s�t, melyre �ltal�ban f�ggetlen int�zm�nyi szervezetet hoznak l�tre.

Az auton�mia �rtelemszer�en saj�tos int�zm�nyi szabads�gk�nt is felfoghat�. Gyakorlat�nak t�rt�nelmileg is kialakult alappill�rei vannak. Mindenekel�tt az oktat�s �s a kutat�s szabads�g�nak alkotm�nyos elve, amely az �llam �s az auton�mia kapcsolat�t, illetve az �nkorm�nyzatis�g ir�nyelveit alapozza meg.

A k�vetkez� ter�let a jogi szab�lyoz�s k�rd�se, ahol az �llamnak �gy van meg a maga feladata, hogy szerepv�llal�sa a jogszab�lyok betart�s�t �s a fel�gyelet t�rv�nyess�gi ellen�rz�s�t foglalja mag�ban. A harmadik elem a min�s�gbiztos�t�s, amely �rdemben nem is kimondottan �llami feladat, mert a Magyar Akkredit�ci�s Bizotts�g nem k�zhatalmi vagy k�zjogi st�tusszal rendelkez� test�let, mert �ll�sfoglal�sai a miniszteri hat�rozatok �ltal v�lnak k�zjogi d�nt�sekk�.

Tartalm�nak elemz�sekor kiindulhatunk abb�l is, hogy az auton�mia szervesen kapcsol�dik a fels�oktat�si �nkorm�nyzatis�g elv�hez, mert olyan jogok �sszess�g�t foglalja mag�ba, amelyek az �nkorm�nyzatnak, mint saj�tos int�zm�nynek m�s hat�s�gt�l val� sz�les k�r� �n�ll�s�g�t �s f�ggetlens�g�t is felt�telezi. Egyes�ti szervezeti �gyeinek int�z�s�t, a form�l�s�ra l�trehozott szervek fel�ll�t�s�t, az adott szervezet bels� �gyei igazgat�s�t �s a rendelkez�s�re �ll� gazdas�gi-p�nz�gyi eszk�z�k felhaszn�l�s�nak jog�t, ide �rtve adott esetben a p�nzeszk�z�k �ner�b�l t�rt�n� megteremt�s�nek jogosults�g�t is. Ebb�l k�vetkezik, hogy az egyetemi �nkorm�nyzatis�g megval�s�t�s�nak alanyai csak annak polg�rai �s v�lasztott test�letei lehetnek.

Az �llamhatalom t�lz� beavatkoz�saira az int�zm�ny �ltal�ban eg�szs�ges �letjelens�geivel mutat visszahat�st. �gy z�dul fel, mint a l�zas munk�j�ban megzavart m�hcsal�d. Teljes er�vel a kifel� ir�nyul� �nv�delemre mozg�s�tja energi�j�t, a testv�regyetemek egy�tt�rz�s�ben, polg�raiban �s a k�zv�lem�nyben keres t�mogat�st. Mindez munk�j�ban m�rhetetlen�l g�tolja, �s m�k�d�s�ben visszaveti. Nincs joga (az �llamhatalomnak) azonban az egyetem ellen�re, bels� szervezet�be ny�lni �s auton�mi�j�nak saj�tos ter�let�n szabads�g�t korl�tozni, szellemi �let�be beleavatkozni, ha az egyetem biztos�tja a t�le megk�v�nt min�s�get.

Jogosan felmerďż˝lhet az a kďż˝rdďż˝s, hogy beszďż˝lhetďż˝nk-e ďż˝gy a jďż˝vďż˝ felsďż˝oktatďż˝si intďż˝zmďż˝nyďż˝rďż˝l, mint az ďż˝llamhoz kďż˝pest autonďż˝m, a magyar jogrendbe illeszkedďż˝ tďż˝rsadalmi egysďż˝grďż˝l? A tervezett felsďż˝oktatďż˝si tďż˝rvďż˝ny 21. vďż˝ltozatďż˝nak ismeretďż˝ben aligha. Az Alkotmďż˝ny ďż˝s a rendelkezďż˝seire ďż˝pďż˝lďż˝ 1993 ďż˝vi ďż˝s 1996-ban jelentďż˝sen mďż˝dosďż˝tott felsďż˝oktatďż˝si tďż˝rvďż˝ny egyďż˝ttesen biztosďż˝tja az oktatďż˝s-kutatďż˝s fďż˝ggetlensďż˝gďż˝t ďż˝s rďż˝gzďż˝ti azokat a leglďż˝nyegesebb biztosďż˝tďż˝kokat, amelyek ezen szabadsďż˝g megvalďż˝sďż˝tďż˝sďż˝t hivatottak elďż˝segďż˝teni. Felrďż˝hatďż˝ fogyatďż˝kossďż˝gnak minďż˝sďż˝thetďż˝ azonban, hogy a gazdasďż˝gi autonďż˝mia kďż˝rdďż˝skďż˝rďż˝t – szemben pďż˝ldďż˝ul a nďż˝met, osztrďż˝k, finn felsďż˝oktatďż˝si tďż˝rvďż˝nnyel – csak nagy ďż˝ltalďż˝nossďż˝gokban, de rďż˝szleteiben nem ďż˝rinti. Ez a tďż˝rvďż˝ny egyik gyenge pontja.

Az auton�mia min�s�g�nek meg�t�l�s�ben fontos szerepet j�tszik az int�zm�ny �s a gazdas�gi-�zleti szf�ra viszonya. A fels�oktat�si int�zm�nyek gyakorlatilag a kincst�ron kereszt�l tervgazd�lkod�st folytatnak, tulajdonuk nincs, nem vehetnek r�szt �rt�kpap�r-piaci tev�kenys�gben, nem hitelk�pesek, �rv�nyes r�juk a k�zbeszerz�si t�rv�ny �s dolgoz�ikat a k�zalkalmazotti b�rsk�la szerint k�telesek fizetni, nincs lehet�s�g�k az amortiz�ci� p�tl�s�ra. A fels�oktat�si int�zm�ny teh�t a piacon nem tud rugalmasan megjelenni, ez�rt csak elvben folytat val�di profitorient�lt tev�kenys�get. Nem is besz�lve az eg�sz normat�v rendszer alulfinansz�rozotts�g�r�l �s a k�zponti k�lts�gvet�s jav�ra t�rt�n� folyamatos p�nzelvon�sr�l, amelyek fokozz�k a bizonytalans�got �s kil�t�stalann� teszik az egyetemek versenyk�pes j�v�j�t.

Az Eurďż˝pai Uniďż˝ ďż˝s Magyarorszďż˝g kďż˝zďż˝tti csatlakozďż˝si megďż˝llapodďż˝s 18. fejezete foglalkozik az „oktatďż˝s ďż˝s kďż˝pzďż˝s” tďż˝makďż˝rďż˝vel.

Az oktat�s�gy dokumentum�ban a szubszidar�t�s elve alapj�n nemzeti kateg�ri�nak sz�m�t, amelyre vonatkoz�an nem lehet k�telez� jelleg� �ltal�nos �rv�ny� rendelkez�seket hozni.

A meg�llapod�s szerint biztos�tani �s b�v�teni kell az int�zm�nyi auton�mi�t, er�s�teni az int�zm�nyi menedzsmentet. Az int�zm�nyek gazdas�gi m�k�d�s�t, lehet�s�g szerint �llami keretk�lts�gvet�s �tj�n javasolja biztos�tani, a finansz�roz� �s a fels�oktat�si int�zm�ny k�l�n t�rgyal�sos alapon t�rt�n� meg�llapod�s�ban.

A felsďż˝oktatďż˝si intďż˝zmďż˝nyek jďż˝vďż˝je dďż˝ntďż˝en az autonďż˝mia ďż˝s azon belďż˝l az oktatďż˝ ďż˝s a hallgatďż˝ minďż˝sďż˝gďż˝tďż˝l fďż˝gg. Az a felsďż˝oktatďż˝si intďż˝zmďż˝ny, ahol nincsenek mesterek ďż˝s figyelmes tanďż˝tvďż˝nyok, kďż˝ptelen a tudomďż˝nyok intďż˝zmďż˝nyďż˝vďż˝ vďż˝lni. Eďż˝tvďż˝s Lorďż˝nd 1891-ben rektori szďż˝kfoglalďż˝ beszďż˝dďż˝ben a kďż˝vetkezďż˝ket mondta: „...az egyetem tudomďż˝nyos kutatďż˝sďż˝nak szďż˝nvonalďż˝t egyedďż˝l tanďż˝rainak egyďż˝nisďż˝ge ďż˝llapďż˝tja meg. Az egyetemi kďż˝rdďż˝s mindenek elďż˝tt szemďż˝lyi kďż˝rdďż˝s, amely mellett a szervezetďż˝re, szabďż˝lyaira vonatkozďż˝ kďż˝rdďż˝sek csak mďż˝sodrendďż˝ ďż˝rtďż˝kďż˝ek”, szavai ma is idďż˝tďż˝llďż˝ak.

* A besz�d elhangzott november 6-�n a Semmelweis Egyetem jogel�dj�nek megalap�t�sa 236. �vfordul�ja tisztelet�re rendezett Dies Academicus �nneps�gen. A besz�d teljes terjedelm�ben olvashat� az egyetem honlapj�n.