Tulassay Tivadar és Monos Emil

A nehézségek ellenére a belső hatékonyság növelésével és a tartalékok feltárásával stabilizálódott az egyetem helyzete – jelentette ki prof. dr. Tulassay Tivadar rektor október 25-én, a Baráti Kör októberi összejövetelén. A továbbhaladás legfontosabb teendői közül kiemelte a curriculum reformját, az innovatív szemléletű kutatás elindítását és a finanszírozási megszorításokhoz igazodó, költséghatékony betegellátás megvalósítását.

Felsőoktatási törvény

Előadásában a rektor először az oktatásra tért ki: a magyar felsőoktatásnak valóban szüksége van új törvényre, azonban a most készülő jogszabály nem fogadható el egyetemünk számára. Ezt az álláspontot közölték is az egyetem vezetői Magyar Bálint oktatási miniszterrel, aki október 21-én részt vett az Egyetemi Tanács e témával foglalkozó ülésén. Az új törvény megalkotását indokolja néhány aggasztó hazai jelenség is, mint például a normatív alapon történő oktatás-finanszírozás szakok számát gyarapító hatása, valamint a felsőfokú oktatásban tanulók számának növekedésével érezhető színvonal-csökkenés. Ez utóbbi felveti az elit- és tömegképzés problematikáját, ám erre sem ad megnyugtató választ az immár sokadik változatban formálódó, jelenleg szakmai viták alatt álló új felsőoktatási törvénytervezet. A jelenlegi verziót azért is utasították el több intézményben, mert piaci alapokra kívánja helyezni a felsőoktatást. Márpedig sokak meggyőződése szerint, nem lehet egyetemi szellemi értékeket megtartani, miközben az üzlet és a profit diktálja a működtetést.

Egyetemi képzésünkről

A nálunk folyó oktatásról szólva rektor úr hangsúlyozta: elkerülhetetlen a curriculum alapos megváltoztatása, mert a jelenlegivel öt éven belül nem leszünk képesek Európában piacképes diplomát kibocsátani. Jelentette ki mindezt annak tudatában, hogy tisztában van e döntésnek a „húsbavágó”, vagyis létszámot, karriert, és még sok egyéb emberi és szakmai szempontból fontos tényezőt érintő következményeivel. A fejlesztés és az átalakítás immár létkérdésünkké vált mind az öt karon, kivált az általános orvosképzésben. Egy kérdésre válaszolva elmondta rektor úr: az oktatók leterheltsége miatt nincs mód a medikuslétszám lényeges növelésére.

Kutatási irányok

Megújulásra szorul a kutatással kapcsolatos felfogás is – mondta a rektor. Kevés a GDP-arányos állami kutatási támogatás, és a költségvetéstől nem is remélhető a növekedése. E közben változtak az Európai uniós támogatási rendszerek is. Olyan hálózatokat, konzorciumokat kell kiépíteni egyetemünkön, Magyarországon, amelyek alkalmassá tesznek minket arra, hogy az EU-ba befizetett sok százmillió euróból „visszapályázhassunk” az egészségügyi felsőoktatásba, az egészségügybe és a kutatásba. Ehhez adhat jó alapot az a konzorcium keretében történő, regionális egyetemi kutatási központ létrehozását célzó, mostanában készülő pályázat, amely az innováció irányába mozdítaná el a kutatást. Egyre inkább rá kell ugyanis jönnünk arra – folytatta a gondolatsort –, hogy nem elegendő csupán kutatási eredményeink publikálása, hanem a nyert információkat minél hamarabb be kell kapcsolni az innováció folyamatába, vagyis szabadalmaztatni kell, akár egy céget bevonni az alkalmazásba, sőt ipari termékeket előállítani a kutatás adta eredmények felhasználásával. Célozzuk meg egyelőre, mondjuk, az egyetemen folyó kutatásoknak a 10 százalékát... A továbblépéshez azonban először pontosan tisztázni kell, hogy az ötletből, szellemi termékből származó haszonból mennyi a kutatóé és mennyi az egyetemé. Többek között ezeknek a jogoknak a rendezésére jött létre az Egyetemi Tanács által támogatott Technológia Transzfer Szervezet (TTO). Innováció-központú szemléletváltás nélkül nincs esélyünk arra, hogy további pénzt bevonhassunk a kutatásba, szögezte le dr. Tulassay Tivadar. Mint mondta, ez a folyamat korábban Nyugat-Európában is lezajlott: hasonlóképpen indult 10 évvel ezelőtt például a Karolinska Intézet, amely ma már költségvetésének 40 százalékát saját innovatív eredményeiből fedezi.

Betegellátás kilátásai

Végezetül, a rektor kitért az egyetemi bevételek legjelentősebb tételét jelentő „harmadik pillért”, a gyógyítást sújtó megszorításokra. Ebben az évben tavalyi betegellátásunknak a 98 százalékánál húzták meg a volumenkorlátot, ami azt jelenti, hogy az ezt meghaladó gyógyító ellátást csak degresszíven finanszírozza az OEP. Jövőre pedig már az idei, eleve csökkentett teljesítményünk 98 %-a lenne az alap. Erről jelenleg még tárgyalások folynak. Miután eldől, hogy az egyetem milyen nagyságrendben vesz részt 2005-ben a hazai betegellátásban, ezt a volument el kell osztani – remélhetőleg megegyezéssel – a klinikák között, amelyeknek erre figyelve kell majd megszervezniük gyógyító munkájukat.

Összegezve: mégis van esélyünk a további stabilizálódásra. A fejlődés irányai körvonalazódnak: innovációs központ, science program, az egyetem tulajdonában lévő és azt segítő kft.-k, beruházások (oktatási központ), a jövőre megújuló teljes (kórházi és gazdasági) informatikai rendszer, és néhány jóléti intézkedés a létező nehézségek ellenére is megvalósulhat – csak egy kis „szélcsend” kell hozzá – mondta befejezésül egyetemünk rektora.