Dr. Falus András

Budapest volt Genomika birodalom fővárosa október 3 és 7-e között, amikor a Budapesti Kongresszusi Központban zajlott az első immungenomikai világkongresszus. Az immunológia genomikai megközelítéséről cseréltek tudást a világ minden részéből érkező tudósok, de nem csak az elmélet és a máig válaszra váró kérdések játszottak főszerepet, hanem az előadások többsége már gyakorlati tapasztalatokról is beszámolt. Dr. Falus András (Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet) akadémikusé az érdem, hogy Budapest adhatott otthont az első ilyen nagyszabású immungenomikai tudományos világrendezvénynek.

Mint mondja, e-mailen kezdte szervezni a kongresszust, ezernél is több levelet küldött szét a világba, amire –nagy meglepetésére- több mint nyolcszáz helyeslő visszajelzést kapott. Az ötletet nem csak igenelték, hanem többen anyagiakkal is támogatták: főként biotechnológiai és informatikai cégek. Falus professzor az összes e témára igénybe vehető uniós pályázatot megnyerte, és hazai forrásokat is kapott az MTA-tól és az Egészségügyi Minisztériumtól. Úgy tűnik, jó időben és jó helyen tartották a konferenciát. Ezek után már biztosan nem kétesélyes az a kérdés, amit Falus professzor előadása címéül választott a Hauer Esték október 21-i beszélgetésén: Genomika, új korszak vagy elegáns zsákutca?

1932-ben A. Huxley a Szép új világ című könyvében bakanovszkizálásnak (egyforma emberi egyedek sokszorozásának) nevezte azt, amit közel hatvan év múltán először Dollyval csinált emberi agy és kéz, vagyis a klónozást. Ehhez képest szédületes a tempó: 2001 februárjára készült el a Human Genom Project (HUGO), az emberi gén-térkép, s a budapesti immungenomikai kongresszuson 2004 október elején már olyan készüléket mutattak be, amellyel szinte fillérekért lehet elvégezni egy-egy gén vizsgálatát (pontmutációs vizsgálat). Vagyis talán nem is a távoli jövőben pillanatok alatt ki lehet majd választani például az adott személy számára éppen leghatékonyabb gyógyszert, és ma-holnap általános lesz, hogy ismerni lehet az újszülött szervezetében lévő genetikailag gyenge pontokat. A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet területén működő MTA munkacsoport pédául emberben és egérmodellen asztmára hajlamosító géneket mutatott ki.

Huxley, az említett könyvében, az erkölcsi anarchia veszélyét exponálja a tudomány elidegenedést generáló korszakában. A ma tudósai erre fittyet hányva, a szinte korlátlan számú genomikai ajtó megnyílása bűvöletében, új tudományos korszakot kóstolgatnak jóhiszeműen. Miközben az emberek sürgetve várják az eredményeket, remélve a kórok legyőzésének mindent megoldó genetikai kulcsát a tudománytól. Ennek az új, szinte csoda-korszaknak egyik legnagyobb demonstratív eseménye volt az Első Immungenomikai Világkongresszus Budapesten.

Tolnai Kata