Az 1964-65-ös tanév mérföldkő volt az egyetem kollégiumainak történetében. 1964. szeptember 5-én adták át az új 400 fős, valójában pszeudo-koedukált kollégiumot. Az avató beszédet Törő Imre egyetemi tanár, rektor tartotta. A kollégium Markusovszky Lajos nevét vette fel. Ettől kezdve kb. 1000 diák lakhatott az egyetem kollégiumaiban.

1964 szeptember. Haile Selassie látogatása a kollégiumban, balra kollégista unokafivére

A 400 fő megoszlása: 224 lány és 176 fiú. Harminchat országból közel 100 külföldi hallgató volt. A Nemzetközi Előkészítő Intézet épülete csak 1965-ben készült el, így a Zsombolyai-utcai előkészítősök szállásán kívül a mi kollégiumunk adott otthont az előkészítős hallgatóknak. A magyar órákat is a kollégiumban tartották nekik.

1964. április 1-től már a néhai Jakab Imre igazgató és jómagam (dr. Köves Pálné) munkába álltunk. Augusztus 1-től a félállású nevelő tanárok, dr. Koós Rozália és dr. Palik Imre voltak.

Legnagyobb erőfeszítésünk arra irányult, hogy közösséggé kovácsoljuk a 400 hallgatót és megoldjuk a mindennapi gondokat. Munkánkat segítette néhai Frank Ákosné gondnok és később Kétszeri Lászlóné, ugyancsak gondnok, aki a kollégiumból ment nyugdíjba.

Bátran állíthatom, hogy a diszkrimináció ismeretlen volt! A hallgatók determinált világnézettel jöttek. A könyvespolcokra a könyvek közé felkerült a Biblia, a mozlimoknál a Korán. Ez abban az időben nem volt szokványos.

Az induláskor, azt megelőzően és azt követően sokat köszönhettünk dr. Magyar Kálmán, dr. Tömböl Teréz és dr. Donáth Tibor professor emeritusoknak, néhai dr. Turchányi György egyetemi tanárnak és Garzó Tamás címzetes egyetemi docensnek.

A hallgatók közül legtöbbet tettek e kollégiumért: Forgách Vince, Verebélyi András, Fekete Sándor, ő később félállásban több évig igazgatta a kollégiumot, Kövesi György, Bernard Artúr, Zséli János, Jakab Ferenc, Barabás József, Kővári Edit, akik ma ismert egyetemi tanárok, docensek és kórházi osztályvezető főorvosok.

A bentlakó nevelőtanárok, Rozika és Imre, ha szükség volt rá, éjszaka is hallgatók rendelkezésére álltak, igen sokat dolgoztak Az első évben szombat-vasárnapi ügyeletet is tartottunk. Magam nyolc évig dolgoztam a kollégiumban, mint nevelőtanár, majd később az Üllői úti kollégiumokban igazgatóként, nyugdíjba menetelemig összesen 26 évig.

A diákbizottság hetente ülésezett, néha reggel 4-ig, sok esetben a külföldiek problémái miatt.

Koós Rozikával később a Jáhn Kollégiumban – 13 évig – testvéri szeretetben dolgoztunk együtt a kollégium evakuálásáig. Emlékezetemben kutakodva, a teljesség, sok estben a kronológia igénye nélkül sorjáznak gondolataim.

A kollégiumnak önálló énekkara volt, Sapszon Ferenc karnagy vezetésével. Nagy esemény volt, amikor a mai Nővérszálló helyén focipályát avattunk (később a Rezső-téren), majd 1970-ben Pinceklubot (Bécsi Antal főmérnök és Csizmadia Ferenc bábáskodásával).

Diákbizottsági ülés 1964-ben (Balra dr. Köves Pálné, a cikk szerzője)

1977-ig, amíg az egyetemnek nem volt aulája, a Rezső-téri kollégium adott otthont az egyetemi rendezvényeknek. Például kitüntetéses doktorrá avatásoknak, Dobi Istvánnal és Losonczi Pállal. Megértük, hogy egyik hallgatónkat, Jakab Ferencet is ünnepelhettük. Nagy élmény volt minden évben a külföldi hallgatók nemzetközi estje, amikor a különböző etnikumok felvonultak, az afrikaiak törzsi táncokkal, a latin-amerikaiak dalokkal.

Első nagy megmozdulásunk 1964 szeptemberében Hailé Szelasszié, Abesszínia négusának (Etiópia császára) Magyarországra jövetelekor volt. A repülőtéren fogadtuk, a császár ugyanazon nevű unokaöccsével, aki szintén a kollégiumban lakott.

Felejthetetlen esemény volt, amikor Selye János 1967-ben eljött a kollégiumba, és stresszelméletéről tartott előadást.

Ugyancsak emlékezetes Szent-Györgyi Albert látogatása, őt Szentágothai János professzor kísérte. A lépcsőkön és ablakokban is ültek egyetemünk hallgatói.

A kezdeti években vendégeink voltak: Baranyi Ferenc, Váczi Mihály, Juhász Ferenc, Nagy László, Rónay György költők. A Színház- és Filmművészeti Főiskolából minden évben eljöttek a másodéves hallgatók. Első alkalommal Benedek Miklós, Császár Angela, Esztergályos Cecília. Vendégünk volt 1969-ben az akkor 17 éves Kocsis Zoltán, aki később is fellépett a kollégiumban. Egyik gyógyszerész hallgatónk, Pálfy István festményeiből kiállítást rendeztünk.

Érdekességként jegyzem meg, hogy Boross Péter, későbbi miniszterelnök a Délpesti Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjeként gyakori látogató volt menzánkon.

Dr. Köves Pálné ny. kollégiumi igazgató