Prof. dr. Németh János

Jeles jubileumot, megalakulásának századik évfordulóját ünnepelte a Magyar Szemorvostársaság az idén. S bár a nyár eleji rendezvény már csak szép emlék, e nagy múltú szakma értékeinek megismertetése tovább folytatódik. Erről is beszámolt a centenáriumi kongresszus titkára, a társaság főtitkára, prof. dr. Németh János, aki júliustól az I. sz. Szemészeti Klinika megbízott igazgatója.

Amikor a magyar szemorvosok társaságot alapítottak, német kollégáik után másodikként Európában, már vagy egy évszázada működött szemklinika a fővárosban. Napjainkban pedig az egyik utódintézményben, a Tömő utcai épületben van a székhelye a ma már 1050 önkéntes tagot számláló szervezetnek, amely sok egyéb mellett büszke arra, hogy viharos történelmünk ellenére mindig is élénk nemzetközi kapcsolatokat tartott fenn. Eljöttek köszönteni határainkon túlról a tiszteletbeli tagok, s itt voltak olyan hírességek, mint például a Semmelweis Egyetem díszdoktora címmel kitüntetett prof. Goettfried O. H. Naumann, a Szemészeti Világtársaság elnöke és főtitkára, Koichi Shimizu professzor, valamint prof. Dunbar H. Hoskins, az Amerikai Szemészeti Akadémia alelnöke, aki e jelentős alkalmon lett tiszteletbeli tag.

Sikeres kiállítás

– Nagy örömmel készültünk az ünnepségre a társaság elnökével, Hatvani István professzorral, több kolléga lelkesen csatlakozott hozzánk. Kiállítással is visszaemlékeztünk a tekintélyes időszakra, amelyre bőséggel hoztak relikviákat a tagok: történeti értékű kiadványokat, a szerzők javításait őrző kefelenyomatokat. A közleményeket már annak idején angol és német összefoglalóval jelentették meg, s a társaság első, 1905-ös kongresszusának anyagát egyidejűleg németül is publikálták. Ugyancsak izgalmas volt látni a korabeli műszereket, vizsgálóeszközöket, szemüvegeket. Nekem igazi különlegességet jelentett az első hazai műlencse-beültetést végző Galli Lóránt nyugdíjas miskolci főorvos csaknem félévszázada készített műlencséje, amelyet még nyulakba ültetett be Szegeden. Régi oktatófilmek és a gyulai kórház 90 éves műtősnőjének visszaemlékezéseiből készült dokumentumfilm vetítésével igyekeztünk még „élőbbé tenni” a múltat. A kiállítás nagy sikere köszönhető az anyagokat kibővítő, elrendező Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak. S annak, hogy Vizi E. Szilveszter MTA elnök jóvoltából a legrangosabb helyen ünnepelhettünk – mondja a professzor.

A hetedik éve főtitkári teendőket ellátó Németh professzor ígéri, hogy a paravánokat vándorkiállításokon még felhasználják, illetve a dokumentumokat részben a klinika folyosóján a nyilvánosság elé tárják, és szeretnének egy emlékhelyet is létesíteni. A kollégáktól összegyűlt gazdag képanyagot és a kiállított tárgyak fotóit pedig a jövőre elkészülő emlékkönyvben teszik közzé, mintegy kiegészítve Zajácz Magdolna debreceni professzor asszony történeti összefoglalóját, amelyet a Szemészet című folyóirat ünnepi különszámában (a társaság lapja immár a 141. évfolyamánál tart) is publikáltak. A kongresszusra jelent meg a Magyarországi Szemorvosok Életrajzi Adattára, ennek összeállítását még Györffy István professzor kezdte el, majd hagyatékként prof. dr. Salacz Györgyre örökítette, aki kibővítette, aktualizálta azt. S a társaság rövidesen kiadja a kezdetektől 2003-ig terjedő Magyar Szemészeti Bibliográfiát is, amelyet Váry László és Betkó János után Németh és Hatvani professzorok tettek teljessé.

Jubileumi emlékérem

– Jóleső érzés volt hallani külföldi vendégeinket arról beszélni: mit adtak a magyar szemészek a világnak. Juan Murube madridi professzor például Rötth András szakmai követőjének tartja magát, a Münsterből érkezett Holger Busse professzor pedig Szily Aurél munkásságát idézte meg, ki Szegedről indulva került tanszékvezetőnek a német városba.

Az érfordulót jubileumi emlékéremmel, Simon Ferenc szobrászművész alkotásával, koronázták meg, melyet neves tagjaiknak adományoztak. Többféle elismeréssel tették teljessé az ünneplést: itt hirdették ki a centenárium alkalmából kiírt történeti pályázatuk eredményét – első lett dr. Bögi Julia adjunktus (II. sz. Szemklinika) –, a március 15-i pályázatuk győzteseit, valamint a Blaskovics Emlékérem, a Száraz Szemdíj és a Magyar Kontaktlencse Társaság Györffy Emlékérmének újabb jutalmazottjait. Ezen a rendezvényen nevezte meg finn tiszteletbeli tagjuk, Lotta Salminen professzor, hogy melyik fiatal magyar szemész külföldi kongresszuson való részvételét támogatja az idén.

– Számos tanulsággal szolgált ez a múltidéző. Rajtunk múlik, hogy az alapítók kívánalmaihoz híven demokratikus szellemben működjék tovább a társaság. Olyan örökséget kaptunk elődeinktől, amelyet nagyon meg kell becsülnünk. A szemléletüket, a gondolkodásukat, ahogy irányították a fejlődést. Főleg a fiataloknak jelenthetett különlegességet a szemtanúk beszámolóin keresztül szembesülni a mára már ismeretlen szembetegségek elleni küzdelmekkel vagy a professzorok előadásai során végigkövetni: mit értünk el ama bizonyos első kongresszus óta. Merre tartunk, hova jutottunk – mert jelenünk nagyon is szervesen kötődik múltunkhoz és a jövőnkhöz.

Tóth Andrea