Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2004/9. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
Semmelweis Egyetem · V. évfolyam 9. szám · 2004. szeptember 13. |
Pajzsmirigy és terhesség |
![]() |
A terhesség megfelelő hormonális miliője alapvető feltétele a méhen belüli magzat normális fejlődésének. A leggyakrabban előforduló terhességi cukorbetegség után talán a legfontosabb endokrin kórképek a pajzsmirigyműködés rendellenességei. Már régóta tudjuk, hogy a megfelelő jódellátottság, a megfelelő tiroxin-termelés alapvető meghatározója a magzati idegrendszer fejlődésének, és hiányában cretenismus alakul ki, amennyiben a congenitalis hypothyreosis felfedetlenül marad. A pajzsmirigy-anyagcsere fontosságát az is kiemeli, hogy egyike az újszülöttkorban elvégzendő kötelező szűrővizsgálatoknak – a phenylketonuria, a galactosaemia és a biotinidáz hiány mellett – a congenitalis hypothyreosis szűrése is.
A „Pajzsmirigy és terhesség” szerepelt az 52. Baross utcai Szülészeti Esték rendezvényének aktuális témájaként az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Az est szokásos első előadójaként Papp Zoltán professzor szerepelt. Köszöntötte Leövey András professzort az endokrinológia kiemelkedő hazai és nemzetközi egyéniségét, valamint az összes meghívott, a témában felkért előadót. Papp Zoltán professzor kiemelten méltatta Leövey András professzor klinikai endokrinológusként és kutatóként elért eredményeit, valamint az általa szerkesztett „csodálatos enciklopédiát”, mely a klinikai endokrinológia teljes vertikumát modern szemléletben tárgyalja. Végezetül, mint tanítványa és pártfogoltja a klinika legnagyobb megbecsülését jelentő Semmelweis-emlékérmet adta át a debreceni professzornak. Ezt követően Leövey professzor beszélt az endokrinológia múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Kiváló történeti áttekintést kaphattunk egészen Hippokratésztól a humorálpathológia megteremtőjétől Graves, Basedow munkásságán keresztül egészen a jelenkor aktuális problémáival bezárólag. Hallhattunk Galenusról, a csodagyerekről, aki már 13 éves korában 3 könyvet írt, a reneszánsz kiemelkedő alakjairól Paracelsusról és Vesaliusról, Brown-Séquardról, aki kakashere-kivonattal végzett önkísérleteket, valamint a hypophysis „trónfosztóiról” Schally és Guillemin munkásságáról. A jelenkor legfontosabb információjaként a „diffúz endokrin rendszert” említette, mely az endokríniumot a különálló belső elválasztású mirigyek mellett szétszórt endokrin sejtek együtteseként értelmezi. A jövő legfontosabb teendői a molekuláris biológia, az orvosi genetika, az őssejtkutatás, az apoptosis megismerése, valamint ma az öregedés lassítójának vélt melatonin kutatása köré csoportosulnak. A következő téma a pajzsmirigyműködés rendellenességeit kísérő következményes zavar, a meddőség volt, melyet Murber Ákos klinikai orvos előadásában hallhattunk. Mind a pajzsmirigy alul-, mind a túlműködése menstruációs zavar, anovulációs ciklusok, következményes meddőség képében manifesztálódhat. Péter Ferenc professzor a Budai Gyermekkórház feldolgozott adatainak szemléltetésével adott meggyőző összefoglalást a cogenitalis hypothyreosis szűréséről, annak menetéről és jelentőségéről. Kiemelte a TSH és a tiroxin együttes szűrésének jelentőségét. Balázs Csaba professzor előadásában a terhesség alatt előforduló hyperthyreosis jelentőségéről és következményeiről kaphattunk ismereteket. Hallhattunk az immun és nem immun pajzsmirigy-túlműködés pathomechanizmusáról, a napi 250-300 mikrogramm elemi jódbevitel szükségességéről. Ő a költészetben fedezi fel a rendellenes pajzsmirigyműködés sajátos értelmezését, miszerint Kosztolányi sorait idézi: „Miért nézed te folyton-folyvást azt a ronda golyvást?”. A fogadást követően Nagy Endre docens a pajzsmirigyműködés labordiagnosztikájának berkeibe engedett bepillantást. Jellemezte a terhesség alatti pajzsmirigyműködés sajátos változásait, az ebből fakadó diagnosztikai következményeket. Kiemelte a szuperszenzitív TSH alkalmazásának jelentőségét. Konrádi András főorvos a terhesség alatti anyai hypothyreosis jelentőségét tárta elénk. A pajzsmirigy kritikus szerv az agy normál fejlődése szempontjából. Az anyai hypothyreosis az utód IQ-pontjaiba kerülhet. Kiemelte az akár 50 %-kal megemelt jódbevitel szükségességét felismert anyai pajzsmirigy-alulműködés esetén. Terhesség alatt új pajzsmirigy-göbök gyakrabban keletkeznek, és a meglévők gyakrabban növekednek. Talán ez a mondat lehetne a sommázata Mezősi Emese adjunktusnő a terhesség alatti pajzsmirigy-göbökről szóló előadásának.
A postpartum thyreoiditisről hallhattunk Tóth Miklós adjunktus előadásában. Kiemelte, hogy a kórkép jelentkezése már a terhesség előtt is meglévő autoimmun folyamat a terhesség mint immunszupprimált állapotot követő fellángolásaként fogható fel. Végezetül, de nem utolsó sorban Jeager Judit tanársegéd asszony a koraszülötteknél kialakuló átmeneti hypothyreosisról szólt. Megtudhattuk, hogy a kórkép a koraszülöttek mintegy 70 %-ában kialakul. A koraszülöttek tiroxin-szintjei alacsonyabbak, mint a megfelelő héten az in utero magzat esetében lenne. Felismerést követő terápiával gyors javulás érhető el. A Baross utcai Szülészeti Esték fogadást megelőző kultúrprogramjaként a Desperado Együttes (képünkön) fellépése szerepelt, mely a megszokottól kicsit eltérő, könnyű stílusban segített „emészteni” a hallott tudományos ismereteket. A képzőművészet ezúttal Walter Gábor festőművész alkotásai által képviseltette magát. Dr. Donáth Tibor |
Lap teteje |
Semmelweis Egyetem újság |
2004/9. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|