Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2004/9. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · V. évfolyam 9. szám · 2004. szeptember 13.
ARO-történelem az I. sz. Női Klinikán
A tízéves évfordulót ünneplő szimpózium a klinika tantermében: prof. Papp Zoltán klinikaigazgató (bal oldalon) a díszvendégekkel, Csömör Sándor és Runnebaum Benno professzorokkal (középen)

Tíz évvel ezelőtt új fejezet kezdődött az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika történetében: sikerrel megfogant az első szervezeten kívüli megtermékenyítéssel életre hívott gyermek. Az azóta már nemzetközi hírű Asszisztált Reprodukciós Osztály (ARO) a legutóbb értékelt hivatalos adatok alapján a hasonló tevékenységgel foglalkozó 11 hazai központ közül a legeredményesebben működik. Az eddig megtett út legfőbb állomásait az osztályvezető, dr. Urbancsek János egyetemi docens összegzi.

A teherbeesést segítő új eljárások bevezetésének ötlete még az előző klinikaigazgatótól, prof. dr. Csömör Sándortól származott, aki fölismerte a már jó ideje működő meddőségi szakrendelés továbbfejlesztésének szükségességét. Ezért küldte egy évvel korábban szakvizsgázott ifjú kollégáját 1987-ben a Heidelbergi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája Nőgyógyászati Endokrinológia Osztályára – Benno Runnebaum és Thomas Rabe professzorokhoz. Amikor öt esztendő múltán Urbancsek doktor hazatért, az intézet vezetését időközben átvett dr. Papp Zoltán professzor támogatásával látott hozzá az Asszisztált Reprodukciós Osztály megszervezéséhez.
A klinika első „lombikbébije”, Toklász Edina szüleivel együtt verssel köszönti az osztály dolgozóit

Lépésről lépésre

A pavilonépület harmadik emeletén megmaradt az endokrinológiai labor, ahol azóta is dr. Dévényi Nóra vegyészmérnök irányításával két szakasszisztens dolgozik. A többi akkori részleg helyén alakították ki a műtőt. továbbá az embriológiai labort, amelyet eleinte dr. Bárándi Zsolt vezetett. Sajnálatos korai halála után Fancsovics Péter vette át feladatkörét, szakasszisztensnője, Tóth Lászlóné egyúttal az osztály vezető főnővére is. Három rendelőt létesítettek: a kezdettől ott dolgozó dr. Szendei György egyetemi adjunktushoz később dr. Murber Ákos tanársegéd csatlakozott, s jelenleg dr. Hauzman Erik PhD hallgatóval egészül ki az orvoscsoport. Három klinikai asszisztenssel (szülésznővel), valamint egy kisegítő takarítónővel vált teljessé az osztály. Műszerekhez döntően a Papp professzor által alapított Semmelweis Ignác Alapítvány segítségével, valamint Urbancsek docens külföldi szakmai kapcsolatai révén jutottak.

Érdemes volt két évet szánni a precíz, alapos felkészülésre: már az első in vitro fertilizációból (IVF) gyermek született. Toklász Edina (képünkön) aki immár „nagylánnyá” cseperedve verssel kedveskedett a tíz éves évfordulót idén június 11-én ünneplő szimpózium résztvevőinek. Az évtized alatt csaknem másfél ezer gyermek jött a világra az osztály munkájának köszönhetően, valamilyen asszisztált reprodukciós módszer alkalmazásával: az egyszerű ovulációindukciós kezeléstől kezdve az ondófelhelyezésen keresztül egészen az IVF alkalmazásáig. „1997 júniusában kezdtük a mikroinjekcióval (ICSI) kiegészített szervezeten kívüli megtermékenyítést. Két évvel később vezettük be a preembrionális genetikai vizsgálatot. Magyarországon elsőként nálunk sikerült előébrény diagnosztikával (PGD) kiegészített szervezeten kívüli megtermékenyítés, 2002 októberében született meg az első ily módon fogant gyermek. Az idő tájt egy másik szülés is újabb mérföldkövet jelentett a számunkra. Ugyanis a teherbeesést hereszövetből nyert hímivarsejttel történő megtermékenyítéssel értük el. Ebben, a 2000 decemberétől végzett programban együttműködünk az Urológiai Klinikán dr. Rusz Andrással. Az embriófagyasztás, felolvasztás és beültetés 2001 januárjában indult, 2003 februárjában jött világra az így fogant első gyermek. Az elmúlt tíz évben összesen elvégzett 1325 friss embrió beültetésből pedig 517 terhesség származott. Ezen módszernél a terhességi arányunk 39 %-os, a szülési arányunk pedig – a 25 %-os nemzetközi átlaghoz képest – 33 %-os.”
Dr. Urbancsek János

Következetes színvonalőrzés

Az osztály minden dolgozója már legalább egyszer járt Heidelbergben, s évente többen is elmennek a szakterület nemzetközi kongresszusára, hogy megismerjék az újdonságokat és bemutassák kutatási eredményeiket, amelyeket aztán magas impakt faktorú szakfolyóiratokban is publikálnak. Speciál kollégiumukat eddig több mint 200 medikus látogatta. Az ismeretanyagot Papp professzorral közösen 1997-ben jelentették meg Nőgyógyászati endokrinológia címmel – a kiadvány máig e terület egyetlen magyar nyelvű szakkönyve. A külföldi elismerést jelzi, hogy dr. Urbancsek János harmadik éve vezetőségi tagja az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai (ESHRE) társaságnak, egyetlenként és elsőként a kelet-európai térségből. A Meddőségi Társaságok Világszervezete (IFFS) vezetőségében pedig évek óta képviseli Magyarországot. „Azt mondják: nehezebb megtartani valamit, mint megszerezni. Hiszek abban, hogy ha továbbra is az eddigi gondossággal, odafigyeléssel és alapossággal végezzük napi munkánkat, akkor megőrizhetjük az itthon és külföldön elért szakmai rangunkat. Figyeljük a legújabb módszereket, de ezeket, Papp professzorral egyetértve, csak akkor vezetjük be, ha már nemzetközileg széles körben elfogadottak. Óvatosak vagyunk.”

A folyosói faliújságon mosolygó babák fotói, alattuk egy angol műszó: Spizzerinctum, ami annyit tesz: Lendület, Akarat, Hit a Sikerben. „Minden megvalósítható, ha az emberben mindez megvan, és képes ezt átültetni munkatársaiba is. Mielőtt Heidelbergből hazajöttem, azt mondtam egyik itthoni kollégámnak: jó úgy hazatérni egy másik ország klinikájáról, hogy tudom, oda bármikor visszafogadnak. Mire ő megjegyezte: ennél csak az jobb érzés, ha van egy sikeres munkacsoportod itthon. Évekbe telt, amíg megértettem, hogy mennyire igaza volt.”

Tóth Andrea

 
Lap teteje | Semmelweis Egyetem újság | 2004/9. szám | Előző cikk | Következő cikk