Balról jobbra: Csordás Ágnes, Kubányi Jolán, Bugarszkiné Sárközi Gizella, Balogh Zoltán, Mucha Márkné, Rozsos Erzsébet, Banai Jolán

A múlt év őszén az Országgyűlés elfogadta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról (MESZK) szóló 2003. évi LXXXIII. törvényt. A jogalkotó a törvényben két szakmai szervezetet, a Magyar Ápolási Egyesületet és az Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórumát nevesítette, mint két szakmai szervezetet, amelyek felelősek a kamara létrehozásáért. Balogh Zoltánt, az EFK főiskolai adjunktusát, az EFK Ápolástudományi és Egészségpedagógiai Intézetének oktatóját múlt év májusában választották meg a Magyar Ápolási Egyesület elnökének.

Az ápolásügy iránti elkötelezettsége indította arra, hogy 2003 decemberértől mint a Szervező Bizottság elnöke fogja össze az új szakkamara kialakításának folyamatát. Több mint három hónapos munkájuk eredményeként a 2004. március 4-re összehívott alakuló küldött-közgyűlésen megalakult a szakkamara.

Az alakuló küldött-közgyűlésen a korábban bejelentkezett 29 szakmai szervezet küldöttei 193 fővel képviseltették magukat és módosítás nélkül elfogadták az ideiglenes alapszabályzatot, majd ezt követően megválasztották az ideiglenes tisztségviselőket. A MESZK elnöke Balogh Zoltán, általános alelnöke Csordás Ágnes, az alapellátásért felelős alelnök Banai Jolán, az általános alelnök Kubányi Jolán, a fekvőbeteg-ellátásért felelős alelnök Bugarszkiné Sárközi Gizella, a felügyelő bizottság elnöke Mucha Márkné, valamint az etikai bizottság elnöke Rozsos Erzsébet lett.

Kamarai feladatok

– Az alakuló küldöttgyűlésen megválasztott ideiglenes tisztségviselők és a szervező bizottság – nem kis munkát igénylő – első feladata a kamara leendő tagjainak felvétele – kezdi Balogh Zoltán. – A tagfelvételt az adatvédelmi biztos által írásban is jóváhagyott nyomtatványon bonyolítjuk. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a helyi, illetve a területi szervezetek kialakításának folyamata. A kamara ideiglenes vezetői, területi szervezői számos konferencia, munkaértekezlet keretében ismertették meg a leendő tagokkal a kamara felépítését, feladatait, működését. Az ezzel kapcsolatos további információkat elektronikus formában, az ESZCSM, a Magyar Ápolási Egyesület, a Magyar Védőnők Egyesülete, valamint a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége honlapján is elérhetők (www.eszcsm.hu, valamint a www.apolasiegyesület.hu).

– Hogyan épül fel az új szervezet?

– A helyi és a területi szervezetek kialakítását a MESZK ideiglenes elnöksége által megbízott területi szervezők (20 fő) és területi tagozatvezetők (20 fő) által irányított csoportok végzik a megyékben és a fővárosban. A helyi és a területi szervezetek, valamint a szakmai tagozatok kialakítása az elektronikusan feldolgozott tagfelvételi kérelmek alapján kezdődik el június első heteiben. Az országos működési nyilvántartásra alapozott feldolgozási program és adatbázis kezelésének szakmai és technikai hátterét az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet biztosítja.

A helyi szervezetek kialakítását július elejére, a területi szervezetek felállítását pedig augusztus végére kívánjuk befejezni. Ősszel hívjuk össze az első országos küldött-közgyűlést, amelynek delegáltjai már a területi szervezetekhez bejelentkezett és felvételt nyert kamarai tagokból – választás útján – kerülnek majd ki.

– Hány tagra számítanak?

– Várhatóan százezernél nagyobb tagsággal fog rendelkezni az újonnan induló kamara. A tagság jelentős része Budapesten dolgozik, ide közel 40 ezer egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakdolgozó tartozik majd.

Egyetértési jogkör

– Tudjuk nagyon jól, hogy a szakmai civil szervezetek eddig is formáltak véleményt, de nem mindig hallották meg ezeket a hangokat. Ami újszerű és fontos a kamara véleményformálásában, az az egyetértési jogkör gyakorlása. A kamarai törvényben már nevesítve van, hogy a kamarának egyetértési jogköre van különböző, a szakdolgozókat érintő szerveződések véleményezésekor, illetve felülbíráltakor. Ezen kívül különböző térítési díjak megalkotásakor szintén egyetértési jogkört kell gyakorolnunk. A szakdolgozói kamara jogosítványa, feladatköre, jogszabályban meghatározott.

Célszerű már a kialakítás elején tisztázni, hogy a szakmai szervezetek milyen együttműködésben tudják hatékony stratégiájukat felépíteni. A szakszervezetek a szakmában dolgozó egyéni munkavállalók, kollektívák érdekeit védelmezik, ezért nem tévesztendők össze a szakma, a hivatás érdekének képviseletével. Az egyéni munkavállalói érdekek persze sok esetben azonosak az egész ápolói szakma érdekeivel, de nekünk, az új kamarában dolgozó tisztségviselőknek, ezt tudatosan kell megjelenítenünk. El kell határolni egymástól a kamara és a szakszervezet területét. A Magyar Ápolási Egyesület túl sok feladatot nem tud átvállalni egy kamarától, de a feladatok ezután is közösek lesznek.

A MESZK hatékonyan működő köztestület kíván lenni, amely eredményes párbeszédet tud kialakítani a mindenkori egészségügyi tárcával, az önkormányzatokkal, a szakmában működő más kamarákkal, az országos intézményekkel annak érdekében, hogy a magyar egészségügyben méltó helyet és szerepet kapjanak a szakdolgozók. Megalakulásunk után mind a Magyar Orvosi Kamarával, mind pedig a Magyar Gyógyszerész Kamarával felvettük a kapcsolatot a közös együttműködés reményében. Ezen kívül sok-sok együttműködési feladatunk lesz a szakmai kollégiumokkal. Tehát a szakdolgozói szakmai kollégiumok nem a MESZK hatásköre alá tartoznak, hanem vele együttműködő viszonyban lesznek.

I. M.